Rémálom volt a hely, ezért elindultam új munka után. Az idegen, akivel laktam, közben azt képzelte, hogy összejövök vele a bérmentességért cserébe. Szépen kitalálta magának a hollywood-i forgatökönyvet. Kár, hogy nem úgy nézett ki, mint Richard Gere. Kaptam új melót egy tisztességes helyen, de alig győztem az egyetemet. Azt éreztem meghalok, el voltam veszve, alig álltam a lábamon, keveset aludtam, szinte semmit ettem. És akkor jött ő. Udvarolt ezerrel. Nagy rózsacsokrok, kellemetlen volt a vendégek előtt a sok ajándék, amit beküldetett a sofőrrel, de én hajthatatlan voltam, egy darabig még. Igy lettem gazdag lenni. Egyszer rávett, hogy menjek el vele egy puccos helyre vacsorázni. Nálunk, otthon, Ukrajnában nincsenek olyan helyek, ahova elvitt. Arról beszélt, hogy milyen kocsit venne nekem, meg milyen ruhákat. Megígérte, bármit megkapok, amit csak kívánok, nekem nem kell melózni, mert a munka csak tönkreteszi a szép kezemet. Igaza volt. A körmöm alatt volt egy vékony, grafitszínű csík. Elgondolkodtam. Nem tudattal csináltam.
A tőkepiaci véleményvezér blogbejegyzésében Rotschild báró alapvetéséből indult ki. A címben feltett kérdésre ugyanis Rotschild bárónak volt egy kulcsmondata: "Mindig túl korán adtam el". Blogbejegyzésében Zsidy Viktor ebből kiindulva magyarázza el azt az utat, amely működőképes lehet, ha valaki rászánja magát pénze megforgatására a tőkepiacon. Sőt, nemcsak magyaráz, hanem mesél - saját példát, amelyből ráadásul rosszul jött ki. Sajnos többször is:) Mint írja, 1999 őszén már elég komoly internet-eufória volt, az árazások teljesen értelmezhetetlenek voltak, a jegybank emelte a kamatot, minden együtt állt ahhoz, hogy a piac elinduljon lefelé. "Ennek ellenére aki ekkor elkezdett esésre játszani, az igencsak pórul járt (én is)" - áll a vallomásban. Igy lettem gazdag a c. A történet kulcsa ugyanis az volt, hogy noha az árfolyamcsúcs 2000 márciusában volt, ám az árak csak 2000 szeptemberétől kerültek lejtőre. Ezt érti az alatt Rotschild báró, hogy "mindig túl korán adtam el". Zsiday tanácsot is ad: amikor a befektetői optimizmus sokéves csúcson van, az árazások szintén, akkor nem az agressziv pozícióknak, hanem az óvatosságnak van ideje.
– Tavaly egy jó fél évig úgy tűnt, hogy a 4iG felvásárolja a T-Systems Magyarországot, de végül kútba esett az üzlet. Mennyire volt megterhelő ez az időszak az ön és a munkatársak számára? – Mindenkinek megterhelő volt, csak más okból. Szokatlan volt a helyzet, hiszen ilyen vállalatfelvásárlások ritkán történnek Magyarországon, pedig az üzleti világban természetes dolog. A tulajdonos joga eldönteni, hogy mikor, kinek és milyen áron adja el a vagyontárgyát, ez esetben az egyik leányvállalatát. A vezetésnek ilyenkor az a dolga, hogy kiszolgálja az átvilágítási folyamatot és felkészítse a szervezetet a váltásra, a munkatársaknak pedig az, hogy folytassák a munkát, és jó állapotban tartsák a vállalatot. A vezetésnek, így nekem is, az átvilágítás plusz munkát jelentett. Hogyan lettem gazdag! Internet az üstök. Lelkileg inkább az volt nehezebb, hogy pozíciómból adódóan én viszonylag sok információval rendelkeztem, de mivel két tőzsdei cég közötti tranzakcióról volt szó, jóformán semmit nem mondhattam, pedig a kollégák információéhsége óriási volt.
Jobb ötletem sajnos nincs, nyilván az orvosi vagy informatikai szakmák most nagyon felfutóban vannak és jól keresnek, nem tudom ezeken belül te merre mozogsz.
Az eredeti térkép a negyedik vagy korai ötödik századra nyúlik vissza Magyarul Ammianus Marcellinus reánk maradt történeti könyvei, 1-2. ; ford., bev., jegyz Pirchala Imre; Franklin, Bp., 1916–1917 (Görög és latin remekírók) Róma története; ford. Szepesy Gyula, jegyz., utószó Adamik Tamás; Európa, Bp., 1993 Források Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904. Ammianus fennmaradt művei latinul, online Ammianus magyar fordításának második kötete Ammianus Marcellinus: Róma története, ford. : Szepesy Gyula. A jegyzeteket és az utószót Adamik Tamás írta Európa Könyvkiadó. Budapest, 1993. ISBN 963-07-5551-3 Egyes részletek online is megtalálhatók Szakirodalom Adamik Tamás: Római irodalom: A kezdetektől a nyugatrómai birodalom bukásáig. Budapest: Pesti Kalligram Kft. 2009. ISBN 9788081012266 Michael von Albrecht: A római irodalom története I. –II. (ford. Tar Ibolya). Ammianus marcellinus róma története duration. Budapest: Balassi Kiadó. 2003–2004. ISBN 963 506 523 X és ISBN 9635065744 Várady László: Későrómai hadügyek és társadalmi alapjaik.
A Római Birodalom utolsó évszázada. (376-476) Akadémiai Kiadó. Budapest, 1961. További információk Leffler Sámuel: Római irodalomtörténet – A középiskolák felsőbb osztályai számára és a művelt közönség használatára, Lampel Róbert (Wodianer F. Ammianus marcellinus róma története a magyar honfoglalásig. és Fiai) Cs. és Kir. könyvkereskedése, Budapest, 1903, 208. o. Kapcsolódó szócikkek Római irodalom Jelentős ókori történetírók listája Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 89594750 LCCN: n80065875 ISNI: 0000 0001 2128 7256 GND: 118502581 LIBRIS: 175247 SUDOC: 026684942 NKCS: jn19981000103 BNF: cb118886885 BNE: XX1071558 KKT: 001277274 BIBSYS: 90056260 This page is based on a Wikipedia article written by contributors ( read / edit). Text is available under the CC BY-SA 4. 0 license; additional terms may apply. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
Budapest: Pesti Kalligram Kft. 2009. ISBN 9788081012266 Michael von Albrecht: A római irodalom története I. –II. (ford. Tar Ibolya). Budapest: Balassi Kiadó. 2003–2004. ISBN 963 506 523 X és ISBN 9635065744 Várady László: Későrómai hadügyek és társadalmi alapjaik. A Római Birodalom utolsó évszázada. (376-476) Akadémiai Kiadó. Budapest, 1961. További információk [ szerkesztés] Leffler Sámuel: Római irodalomtörténet – A középiskolák felsőbb osztályai számára és a művelt közönség használatára, Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. Ammianus marcellinus róma története a honfoglalásig. könyvkereskedése, Budapest, 1903, 208. o. Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Római irodalom Jelentős ókori történetírók listája Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 89594750 LCCN: n80065875 ISNI: 0000 0001 2128 7256 GND: 118502581 LIBRIS: 175247 SUDOC: 026684942 NKCS: jn19981000103 BNF: cb118886885 BNE: XX1071558 KKT: 001277274 BIBSYS: 90056260
A belépés kizárólag a feltöltést végző intézmények számára elérhető Itt valószínűleg a pogány hagyományokat a kereszténységgel szemben előnyben részesítő szenátori csoport tagjainak, Vettius Agorius Praetextatusnak, Virius Nicomachus Flaviusnak és Quintus Aurelius Symmachusnak a pártfogását élvezte. Az írásaiban elmesélt események megszakadása alapján valószínűleg 400 körül halt meg. Ammianus Marcellinus Róma Története. Történeti műve [ szerkesztés] "Előadtam mint egykori katona és görög férfi, legjobb tehetségem szerint az eseményeket Nerva császár uralkodásától fogva Valens haláláig" – e szavakkal fejezi be Ammianus történeti művét. Azaz ott kezdi a Római Birodalom történetének tárgyalását, ahol Tacitus a "Korunk történetében" abbahagyta. A filológusok véleménye szerint Tacitust tekintette mintájának műve szerkezetében, tagolásában és arányaiban is. A mű annyiban hasonlít Sztrabón művéhez, a Geógraphika hüpomnématához, hogy nemcsak puszta eseménytörténetet beszél el, hanem mindazon népeknek szokásait, a lakhelyük földrajzi leírását is megadja.