Jobbik Jobbik támogatottsága 2018 online Az intézet szerint "a kormánypárt sikere egyben az ellenzéki pártok kudarca is". A Momentum és a DK továbbra is fej-fej melletti küzdelmet folytat egymással, amelyben június elején az előbbi vezetett (az aktív szavazók körében 14, illetve 12 százalékos támogatottsággal). Az MSZP és az LMP önállóan indulva továbbra sem tudna bekerülni a parlamentbe (4, illetve 2 százalék), így mindketten az ellenzéki összefogásban érdekeltek a túlélésük érdekében – írták. A Nézőpont értékelése szerint a baloldali közös lista szempontjából különösen érdekes a Jobbik helyzete: a párt 10 százalék alatti támogatottsága állandósult (jelenleg 9 százalék), de a volt pártelnök, Sneider Tamás és Varga-Damm Andrea országgyűlési képviselő kilépése a frakcióból azonnal nem mutatkozott meg a párt támogatottságán. A következő hónapok kulcskérdésének nevezte, hogy Jakab Péter pártelnök jól taktikázott-e – jegyezték meg, hozzátéve, hogy a Jobbik szimpatizánsainak csak 35 százaléka tartja magát jobboldalinak, márpedig egy nem csak jobboldali érzelműeket megszólító Jobbik a többi baloldali párt számára "nem segítséget, hanem fenyegetettséget jelent és ezért a baloldali összefogás szempontjából könnyen fölöslegessé válhat".
Holiday Season Nézőpont: feleslegessé válhat 2022-re a Jobbik, 2020. 06. 12. 07:10 A Jobbik támogatottsága a 2018-as választási eredmény kevesebb mint felére süllyedt, az aktív szavazók 9 százaléka voksolna az ellenzéki pártra – derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb, ezer ember megkérdezésével készített közvélemény-kutatásából. Az MTI-hez eljuttatott felmérésben kiemelték: "a szélsőjobboldaliként indult párt szavazóinak ma már csak 35 százaléka tartja magát jobboldalinak". Mint írták, kérdés, hogy a többi baloldali párt így "fölösleges riválist vagy hasznos segítséget lát-e a Jobbikban". A Fidesz 52 százalékos támogatottsága az aktív szavazók körében csökkenti bármilyen ellenzéki formáció győzelmi esélyeit – fűzték hozzá. A Nézőpont a részletekről közölte, hogy az év eleji magas (51 százalékos) szinten áll a Fidesz az aktív szavazók körében, ami "szinte biztossá tenné egy most vasárnapi országgyűlési választási győzelmét". A járványkezelés miatt a kormánypárt támogatottsága az aktív szavazók körében az 55 százalékot is elérte, azaz a Fidesznek magas támogatottsága ellenére is van még népszerűségi tartaléka – olvasható az intézet összegzésében.
Kérdés azonban, hogy ez az új szerveződés egy egységesített néppárti jelleget ölt majd vagy egy szövetségesi rendszer alakul ki, ahol többféle irányzat fog strukturáltan együttműködni. Taktikai alapú a politizálás a Jobbikban? Sokan úgy vélik, hogy az elvi alapú politizálás megszűnt a Jobbikban és jelenleg egy taktikai alapú politizálás folyik a pártban. Deák Dániel szerint Toroczkaiék is napról napra hoznak napvilágra olyan információkat, amelyek a Jobbikra nézve negatívak. Hozzátette, vélhetően ezek miatt lehet, hogy hónapról hónapra 1-2 százalék ponttal csökken a Jobbik támogatottsága kutatások szerint. A pártok finanszírozását leginkább az országgyűlési és önkormányzati munkán keresztül lehet megoldani – jegyezte meg Farkas Örs, hozzátéve, hogy Toroczkai pártjában jelenleg csak Dúró Dóra rendelkezik független képviselőként frakcióval a parlamentben. Kizárólag úgy tudnának forráshoz jutni, ha az önkormányzati és megyei jogú önkormányzati képviselők is csatlakoznának ehhez a szerveződéshez.
Az Együtt várhatóan fog egyéni mandátumot szeretni, így végül mégis bekerülhet a parlamentbe, illetve az MSZP-P több egyéni mandátumot fog várhatóan szerezni, és így közte és a Jobbik között a mandátumszámbeli különbség csökkenni fog. Amennyiben a részvétel 65%-nál alacsonyabb lesz, van esély a Fidesz kétharmados többségére, és a többi párt esetében arányosan kevesebb listás szavazattal számolhatunk. Amennyiben a részvétel 70%-nál magasabb lesz, érdemi esély van olyan helyzet kialakulására, amikor egyik pártnak sincs a kormányalakításhoz szükséges mandátumtöbbsége a parlamentben; ekkor ellenzéki többség is elképzelhető. A képet árnyalja, hogy ebben az esetben van valós esély arra, hogy a DK és az LMP listán ne jusson be a parlamentbe, így a kormányváltó szavazatok elvesztésével újra előnyhöz juttatva a Fideszt. Ebben az esetben várhatóan több mandátuma lesz Fidesznek, bár mindkét pártnak juthatnak be egyéni képviselői a házba. (Borítókép: Nagy Attila Károly / Index)
Gyöngyösi Márton dilemmája: eltávolodjon a DK-tól, önálló arcélt adva a pártnak, de ezzel kitéve a Jobbikot egy olyan versenynek, amelyben újabb sebeket szerezhet, és a középpárti státuszba való visszakapaszkodás helyett tartósan a nanopártok között ragadhat, vagy tartsa fenn a szövetséget a DK-val, ketten közösen uralják az ellenzéki mezőnyt, szerezzenek egy vállalható EP- és önkormányzati eredményt, de ezzel immáron örökre feladva a Jobbik önálló politikai alternatívájának a lehetőségét? A szerző a Második Reformkor Alapítvány vezetője. A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját. (Borítókép: Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője az Európai Parlament strasbourgi épületében 2019. július 16-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)
2020-06-12 07:04:29 Szerző: RIPOST Az MTI-hez eljuttatott felmérésben kiemelték: "a szélsőjobboldaliként indult párt szavazóinak ma már csak 35 százaléka tartja magát jobboldalinak". A járványkezelés miatt a kormánypárt támogatottsága az aktív szavazók körében az 55 százalékot is elérte, azaz a Fidesznek magas támogatottsága ellenére is van még népszerűségi tartaléka – olvasható az intézet összegzésében. A Momentum és a DK továbbra is fej-fej melletti küzdelmet folytat egymással, amelyben június elején az előbbi vezetett (az aktív szavazók körében 14, illetve 12 százalékos támogatottsággal). Az MSZP és az LMP önállóan indulva továbbra sem tudna bekerülni a parlamentbe (4, illetve 2 százalék), így mindketten az ellenzéki összefogásban érdekeltek "a túlélésük érdekében". A jobbikosok értékrendje változott A következő hónapok kulcskérdésének nevezte a Nézőpont, hogy Jakab Péter pártelnök jól taktikázott-e, ugyanis a Jobbik szimpatizánsainak csak 35 százaléka tartja magát jobboldalinak, márpedig egy nem csak jobboldali érzelműeket megszólító Jobbik a többi baloldali párt számára "nem segítséget, hanem fenyegetettséget jelent és ezért a baloldali összefogás szempontjából könnyen fölöslegessé válhat".
Az 1%-os kampányban sokféle eszközt használhattok, a Facebook posztoktól kezdve egészen az óriásplakátokig. A legtöbb adománygyűjtési módszerrel ellentétben az 1%-os kampányok esetében sajnos elég nehezen követhető, hogy melyik eszköz/üzenet/kép/befektetett energia vezetett végül célra, így a kampányt elsősorban a célközönségetek és a költségvetésetek alapján célszerű megtervezni. 1 1 szervezetek 2020. Ha nincsen kommunikációra költhető nagyobb költségvetésetek, akkor is fontos munkatársaitok és önkénteseitek segítségével megtenni legalább néhány alaplépést, pl. kirakni az adószámot a honlapotokra, emailben felhívni támogatóitok figyelmét, Facebook posztokat írni, 1%-os borítóképet használni. Az 1%-os üzenet legyen nagyon egyszerű és látványos, hogy elkapja a tekintetet a nagy 1% zajban. A saját felületeitek mellett érdemes a nagyobb 1%-os oldalakra is felkerülnötök, így az oldalon is tudtok 1%-os kampányt feltölteni. Az Adjukössze felületét akkor is ajánljuk, ha esetleg nincsen saját honlapotok, de szeretnétek egy könnyen megosztható saját 1%-os oldalt.
Amicus curiae beadványában a négy civil szervezet arra emlékezteti az alkotmánybírákat, hogy a testületnek nincsen hatásköre a március 2-án elfogadott Bírák Etikai Kódexének megsemmisítésére, miután az – ellentétben a Kúria elnökének indítványával – nem jogi norma, hanem csak jogilag nem kikényszeríthető magatartási szabályok gyűjteménye. 1 1 szervezetek teljes film. Az Ab már 2016-ban, a korábbi kódex kapcsán is megállapította, hogy az nem jogszabály. A négy szervezet szerint Vargának valójában az nem tetszik, hogy a bírák önállóan olyan magatartási szabályokat határoztak meg saját maguk számára, amelyek rögzítik, hogy a szakmai kérdésekben szabadon elmondhatják a véleményüket. Nehéz nem arra gondolni, hogy a Kúria elnöke valójában attól fél, hogy az igazságszolgáltatást érintő kormányzati és igazgatási lépések kapcsán ezentúl kritikus bírói hangok is megjelenhetnek a nyilvánosságban – írták. A civilek úgy látják, hogy a bíráknak nemcsak joguk volt új Etikai Kódexet elfogadniuk, de szükség is volt rá, mert a korábbi verzió jogkorlátozó értelmezése aránytalanul leszűkítette a véleménynyilvánítási szabadságukat, és hozzájárult, hogy ne merjenek véleményt megfogalmazni a jogrendszerről és a bíróságok igazgatásáról.
Négy civil szervezet szerint a Kúria elnökének nem tetszik, hogy az Országos Bírói Tanács olyan etikai kódexet állított össze, amelyben rögzítik, hogy a szakmai kérdésekben szabadon elmondhatják a véleményüket. Miután a Kúria elnöke, Varga Zs. András az Alkotmánybíróságon támadta meg az Országos Bírói Tanács (OBT) új Etikai Kódexét, négy civil szervezet – az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért – közös beadvánnyal fordult a testülethez. Azért döntöttek így, hogy rámutassanak Varga érveinek megalapozatlanságára és támogassák a magyar bírák függetlenségét – olvasható a közleményükben. A civilek azt írták, hogy Varga, aki hivatalánál fogva maga is az Országos Bírói Tanács tagja, egészen addig részt vett a kódex kidolgozásában, ameddig a bírák többsége úgy döntött, hogy miután az nem jogi norma, nem hivatkoznak az Alaptörvényre a szövegben. Itthon: Civilek fordultak az Alkotmánybírósághoz a bírói függetlenség védelmében | hvg.hu. A főbíró ettől kezdve nem volt hajlandó részt venni a folyamatban, majd május 27-én utólagos normakontroll eljárást kezdeményezett az Alkotmánybíróságon.
2019. július 1-jével a vallási egyesületek kikerültek a civil kedvezményezettek köréből és a 2020. rendelkező évtől akkor gyűjthetnek felajánlásokat, ha az állami adóhatóság kérelmükre technikai számmal látta el őket.
A kedvezményezett reklám és marketing célú tevékenységére fordított költségek együttes összege a felhasználás évében nem haladhatja meg a felhasznált összeg tíz százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot. A támogatók toborzásához előzetes adóhatósági engedélyre nincs szükség, így az előzetes engedélykérések, a szórólapok véleményezésre történő megküldése szükségtelen időkiesést jelenthet. Az érvényesen regisztrált civil kedvezményezettek listája a NAV honlapján az Szja 1+1% menüponton belül érhető el. Rendelkező nyilatkozat tehető a befizetett személyi jövedelemadó másik 1 százalékáról a következők javára: a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. (Magyar) Az 1%-ot fogadó civil szervezetek listája « Szentes város hivatalos honlapja. törvény (a továbbiakban: Ehtv. ) szerinti vallási közösség, feltéve ha a NAV technikai számmal látta el. E körbe tartozik a vallási egyesület, a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház, a bevett egyház is (ide nem értve ezek belső egyházi jogi személyeit), melyeket gyűjtőnéven vallási közösségnek nevezünk.
Forrás: | Szerző: NAV Címkék: 1 százalék Kedvezményezettet két csoportból lehet választani, de mindegyikből csak egyet-egyet, azaz sem az egyik, sem a másik 1 százalék nem osztható meg, de nem is vonható össze. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, külön törvényben meghatározott módon és feltételekkel minden adófizetőnek minden évben lehetősége van arra, hogy az összevont adóalapjának a kedvezmények levonása után ténylegesen megfizetett adójából 1-1 százalékot az általa meghatározott egy-egy kedvezményezett javára juttasson. Kedvezményezettet két csoportból lehet választani, de mindegyikből csak egyet-egyet, azaz sem az egyik, sem a másik 1 százalék nem osztható meg, de nem is vonható össze. 2.1.1. Szervezet alkotóelemei. A kedvezményezettek csoportjai 1. A kedvezményezettek egyik csoportját a 2020. rendelkező évre előzetesen regisztrált egyesületek, alapítványok, közalapítványok, színházak, múzeumok, felsőoktatási intézmények és más, a törvény által egyedileg felsorolt szervezetek alkotják. Ide tartoznak: egyesületek (kivéve ebből a pártokat, a biztosító egyesületeket, továbbá a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseleteket) alapítványok, közalapítványok, feltéve, ha bírósági nyilvántartásba vételük legkésőbb 2017. december 31-én megtörtént, székhelyük belföldön van és nyilatkozatuk szerint közhasznú tevékenységet folytatnak.