A nyolcvanas években közgazdászként a Magyar Nemzeti Bankban dolgozott a forint konvertibilissé tételén, a kilencvenes években a terrorizmus közgazdasági és pénzügyi struktúráját kutatta. Loretta Napoleoni olasz újságíró ma már a terrorizmus nemzetközi hírű szakértője, több könyv szerzője. Legújabb kötetében azt próbálja bebizonyítani, hogy az Iszlám Állam több, mint amit a nyugati média lát belőle. Az Origónak adott interjújában elárulta, miért csatlakoznak európai fiatalok az Iszlám Államhoz, és miért elhibázott döntés csapatokat küldeni Irakba. Az Iszlám Állam célja, hogy nemzetet építsen, ebbe nem fér bele a multikulturalizmus. Tudatosan tervezték internetes propagandájukat, ennek akár a blogolás is része. Magyarország hibát követ el, ha katonákat küld Irakba. Az egyetlen megoldás, ha a nyugati világ nem avatkozik közbe. Tíz éve még ön az iraki al-Kaida alapítójáról, az-Zarkaviról írt könyvet. Az iszlamista főnixben úgy fogalmaz, a nyugati hírszerzés hibázott, amikor nem foglalkozott az Iszlám Állammal.
Az iszlamista főnix című könyvében az Iszlám Állam céljaival foglalkozik Fotó: Bielik István - Origo A könyvében az ókori Róma alapításához hasonlítja az Iszlám Állam létrejöttét. Nem túlzás ez? Ezzel csak a szabin nők elrablására utaltam, hiszen az Iszlám Állam harcosai is gyakran választják azt a taktikát, hogy feleségül veszik a nőket a meghódított területeken. A helyieket partnerként kezelik, igyekeznek nekik jobb életkörülményeket biztosítani, csatornáznak, beoltják a gyerekeket. Mindez a propaganda része. Mint a síiták legyilkolása? Amit tesznek, az természetesen népirtás. Mögötte viszont ugyanaz az ideológia áll. Egy új nemzetet nem lehet multikulturalizmusra építeni, csak úgy működhet, ha mindenki ugyanahhoz az etnikai csoporthoz tartozik, és ugyanannak a vallásnak a híve. A síitáknak is éppen ezért ajánlják fel, hogy térjenek át, és akkor megmenekülhetnek. A síiták és a szunniták közötti harc sokkal régebbi, mint az Iszlám Állam. Az ókori Róma Európa központja, a civilizáció terjesztője lett.
Tudatosan alakították így? Igen. Nekem nem is az a hihetetlen, hogy a nyugati fiatalokat ilyen könnyen magukhoz tudják csábítani, hanem az, hogy a kalifátus vezetői mindig is tisztában voltak az internet hatásával. Igaz, ez nem volt nehéz, hiszen a Szíriában hozzájuk csatlakozó fiatal muszlimok többsége informatika szakot végzett. Lehet, hogy az üzenetek egy része vonzó a fiataloknak, de mi a helyzet az erőszakkal? A lefejezésekkel, a gyilkosságokkal? Ezek is ugyanazt a célt szolgálják? Az a propaganda nem nekik szól, hanem nekünk, a Nyugatnak, az ellenségnek. Egyébként pedig melyik huszonévesnek ne lenne vonzó a katonáskodás? Hiszen így egy testvériség részesei lehetnek. Olyan ez, mint egy csapatépítő tréning. Azért a csapatépítő tréningeken senkit nem fejeznek le. Ahogy mondtam, az erőszak nem a muszlimoknak szól, hanem nekünk. A lefejezések nekik nem számítanak, hiszen az ellenséggel végeznek. A muszlim fiatalok az olyan videókra figyelnek, mint amit tavaly júniusban publikált az Iszlám Állam: egy harcos áll egy gyönyörű kert közepén, és tökéletes angolsággal arról beszél, milyen tökéletes élete van a kalifátusban.
Megtörténhetne ugyanez a Közel-Keleten? Az Iszlám Állam természetesen sosem lehet egy új Róma, de új erő, új állam még igen. A Közel-Kelet egésze lángokban áll, a térképet előbb-utóbb újrarajzolják, ebben még kaphat szerepet. A túszok lefejezése csak a Nyugatnak szól Forrás: LIVE HD Vannak arra becslések, mekkora lehet az Iszlám Állam vagyona? Pontos adat nincs. Talán évi kétmilliárd dollár a bevételük, talán több. Csak az biztos, hogy a pénz beáramlása folyamatos, nem lehet megakadályozni. Magyarországon a parlament most fog arról szavazni, hogy katonákat küldjünk az Iszlám Állam ellen. Ez a jó taktika? Nem. Szerintem a miniszterelnökük ebben téved. Nem lenne szabad belekeveredni, ez az ő harcuk, az ő földjük, nincs hozzá közünk. A nemzetközi közösség és a magyar kormány is úgy gondolja, azért van erre szükség, mert az Iszlám Állam veszélyt jelent. Mire jelent veszélyt? Magyarországra? Miért tenné? A valódi ok a nyugati országok hadseregeinek jelenlétére az, hogy megvédjék a térségbeli szövetségeseiket.
A világot átszövi a hálózat, melynek nem csak a számítógépek, hanem az emberek maguk is részei. Ám ahogyan fokozatosan elmosódik a határ virtuális és valódi között, úgy kérdőjeleződik meg az "ember" identitása, sőt léte is. Sok-sok mangafüzet van ebben az animében nyolcvan rövid percbe sűrítve. Páncélba zrt szellem 2017 kritika 2020. A Páncélba zárt szellem tehát nehezen megérthető, aktív gondolkodást igénylő, kivételesen bonyolult film. Feldolgozását csak nehezíti, hogy a képek és a hangzás már önmagukban is egészen le tudják kötni a nézőt. Mind történetében, mind látványbeli kidolgozottságában jóval összetettebb és igényesebb alkotás, mint a nyugati, nálunk is megszokott rajzfilmek többsége – de többet is ad a nézőnek. Azt az élményt képes nyújtani, amit különben csak kisgyerekkorában tapasztal meg az ember: a képek be-bevillannak elalvás után, a kérdések még napokig foglalkoztatják a fogékony nézőt. Már-már elcsépelt megjelölés a "kultúrmisszió" arra, amit az Odeon végez, de mégsincs rá jobb szó. Kultúrmisszió, mert a hazai filmes közműveltség egyik jelentős vakfoltját foltozgatja be lassan.
A kritika spoilermentes. Alapvetően nem szoktam leszögezni, ha egy kritikám spoilermentes, hisz alaphelyzetben mindig az, ha esetleg mégsem, azt külön jelezném, de ezúttal fontos kiemelni, ugyanis szoros kapcsolatban áll azzal, hogy eme írás miért csak a bemutató napján jelenhetett meg. Ha egy stúdió a végsőkig kihúzza az embargó határát, az többnyire csak egy dolgot jelenthet: a film minősége hagy némi kívánnivalót maga után, vagy egyenesen vállalhatatlan. Csak nagy ritkán áll eme döntés mögött az a szándék, hogy a stúdió nem szeretné, ha a sajtó elrontaná az élményt azzal, hogy olyan dolgokról kotyog, amiről nem kéne. Páncélba zrt szellem 2017 kritika hd. Márpedig ez a film olyan élményt kínál, melyet valóban kár lett volna tönkretenni. És el nem tudjátok képzelni, hogy ezt mennyire jó érzés leírni. Oshii Mamoru 1995-ös animéje nagyon közel áll a szívemhez - anno még a film magyarországi forgalmazásában is alaposan kivettem a részemet, így egyszerre kíváncsian és rettegve vártam az amerikai feldolgozást. Na jó, a rettegés talán túlzás, hisz mindig is úgy véltem, hogy attól még, hogy egy remake nem sikerült jól, az eredeti mű értékei nem torzulnak: az egyik legnagyobb cyberpunk alapvetést nem fogja szétbarmolni az, ha Scarlett Johansson bugyuta akcióhősként ugrándozik ide-oda.
Egy másik animációs film élő szereplős feldolgozása viszont továbbra is dübörög. A harmadik hétvégéjén A szépség és a szörnyeteg -et ugyan leszorította a lista éléről egy baba, aki Alec Baldwin hangján osztja a szüleit ( Bébi úr), de Emma Watsonék további 47, 5 millió dollárt énekeltek ki a nézők zsebéből. A Disney-mese összbevétele már a 400 milliót közelíti csak Amerikában, világszinten pedig úgy ment 876 millió fölé, hogy például Japánban még be sem mutatták. Itt a fotorealisztikus hátterek és a karakterek megjelenése nem ütött el annyira, ám az uncanny valley hatás miatt az eredmény rosszabb lett a korábbi próbálkozásoknál. A sztori problémái A Ghost in the Shell SAC_2045 legnagyobb problémája azonban még csak nem is a látvánnyal van. Ghost in the Shell: Páncélba zárt szellem (2017) - Mi is ez pontosan?. (Még ha amiatt a nézők legnagyobb része már az első pillanatok után passzolni fogja az egészet. ) A nagyobb gondot a sztori szerkezete jelenti. Nagyon lassan, nagyon messziről indít, aztán valahol félúton jön egy remekül sikerült filler epizód, a fő sztori pedig végre elkezdi gyűjteni a momentumot.