A Dráva neve szláv eredetű, s azt jelenti: gyors folyó. A Dráva Európa egyik legtisztább folyója, amely nagyban megőrizte érintetlenségét és természetességét, ártéri ligeterdőiben és oxigéndús vizében gazdag az élővilág. A drávai halnak nincs párja, állítják sokan, nem véletlenül: hiszen az itt élő halak a kontinens egyik legtisztább vizében élnek. A környék igazi horgászparadicsom azok számára, akik a természetes vizeket kedvelik. Különleges halfajai közül említésre méltó az a 20 kg-os sima tok, melyet a falu alatt fogott egy szerencsés horgász, de szép számmal fogtak itt süllőt és termetes harcsát is. A Heresznye mindig is lakott volt a történelem folyamán, a legrégebbi előkerült tárgyi leletek ( tokos balta, cserépedény töredék, fibula)a bronzkorig nyúlnak vissza, közel 6000 évvel ezelőttre. A tatárjárás előttről találunk először írásos adatokat a településről, neve egy 1219-ből származó iraton szerepel, Haraznia Iuxta Dravam alakban. Világviszonylatban is kuriózumnak számít a magyar Grand Canyon | Sokszínű vidék. Ezt követően több tulajdonosa is volt a térségnek, köztük ott találhatjuk Tahy Ferencet, majd 1677-től Széchenyi György kalocsai érseket, 1726-tól 1733-ig pedig gróf Széchenyi Zsigmondot.
Létezik egy hely Magyarországon, amit Palóc Grand Canyonként emleget a köznyelv, a most következő cikkben bemutatjuk … | Grand canyon, Places to see, Holiday travel
Megközelítése Ráróspuszta irányából Nógrádszakál felé haladva az országútról bal kézre letérve a vasúti sínen áthaladva lehetséges. Eligazodásunkat segíti az Ipoly Erdő Zrt. A magyar Grand Canyon| SzállásKérés.hu Blog. által, a közút mellé nemrégiben kihelyezett információs tábla, amely a védett területről ad részletes leírást. Minden évszakban látogatható, de leglátványosabb a tavaszi idôszakban. Felkeresése az omlásveszély miatt nagy körültekintést, óvatosságot igényel.
1750-ben ismét jobbágyközségként szerepel a település a feljegyzésekben. Az első heresznyei iskola 1870-ben nyílt meg a településen, ahol már csaknem hatszázan éltek. A magyar Grand Canyon. Alig ismert hazai gyöngyszem! - Bekezdés. A következő évtizedben súlyos tűzvész pusztított itt: Heresznye kétharmada leégett, ám szorgos lakói rövid időn belül újjáépítették a házakat és a létesítményeket. A tűzvész nem törte meg a falu fejlődését, sőt egyre többen költöztek ide, 1925-ben például már hat híján kilencszáz lakosa volt a falunak. Somogy megye déli részén egyre nehezebb a boldogulás, mégis vannak olyan kincsek, amelyek hosszú időre fellendíthetik a vidéket, ilyen a Dráva és csodálatos természeti környezete. A település minden közművel ellátott, adottságai kiválóak, melyeket kihasználva szép jövő elé nézhet a település. Az önkormányzat tervei között egyébként a munkahelyteremtés, a falusi turizmus fellendítése és az ezekhez szükséges létesítmények felépítése állnak az első helyen.
Érdemes erre egy kitérőt tenni az oda- vagy visszaúton. Romantikus tisztás éke a kis kápolna, ami itt fogad. Az apró tisztás szélén, a bokrok, fák tövében padok várnak. A lombok között kitekintve pedig a falura látsz, amelynek apró házai között tekintélyparancsolóan nyújtózik ékes tornyával az ég felé fehér temploma. Innen kb. még 1, 5 km megtétele után egy elágazás visz el balra a Z+ jelzésre, ami már a Palóc Grand Canyonon visz végig. A szurdok elején egy esőbeálló alatt többnyelvű tábla tájékoztat a védett területről, annak kialakulásáról, és kőzettani kitekintést is nyújt a tufás márga vagy riolittufa-, tufit-rétegekről. Magyar grand canyon 1. A beálló mögött máris szűkülni kezd a tér, és a völgyet körülölelő erdő buja növényzete is egyre magasabbra szorul. Kisebb-nagyobb sziklák és kidőlt fák teszik kalandossá a főágat. Ennek izgalmát leginkább az izgága, kihívásokat kereső kisiskolások élvezik. A főág járható vége egy falban végződik. A sziklakaréj tövében a csapadékos időjárás vízesése helyett a száraz időszakban inkább csak a falon éppen átcsordogáló víz fogad.
– Összes munkáinak gyűjteményes kiadását 1937-ben indította meg a Révai-cég. Fordítások. – Egyes költeményei már a trianoni idők előtt megjelentek németnyelvű fordításokban. Regényeit az 1920-as években ismerte meg a német közönség. Verseit és elbeszélő munkáit más nyelvekre is lefordították. Irodalom. – Az előbbi fejezetekben fölsorolt munkák közül különösen Alszeghy Zsolt, Baráth Ferenc, Halász Gábor, Juhász Géza, Kerecsényi Dezső, Keresztúry Dezső, Németh László, Szegzárdy-Csengery József, Vajthó László tanulmányai és Kosztolányi Dezsőné könyve.
ADY Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső és Móricz Zsigmond egyazon évtizedben tűntek föl: a huszadik század első évtizedében. Akkor természetesen még kevesen sejtették, hogy annyi tehetséges írótársuk között milyen lesz egykor az irodalmi rangjuk. Kosztolányi Dezső huszonkét éves korában, 1907-ben, bocsátotta közre első kötetét: Négy fal között. Versek. A gyűjtemény néhány darabjában már feltűnik impresszionizmusa és szimbolizmusa. A költemények között – természetesen – ifjúkori kísérletezések is előfordulnak, bár ezek is már sejtetik a későbbi nagy költőt. Írói kiválóságáról csak 1910-től kezdve, A szegény kisgyermek panaszai című verseskötetének megjelenése után, alakult ki a nyugatosok osztatlan elismerő véleménye. Különösen a költő miszticizmusa ragadta meg olvasóit. A népies-nemzeti irány hívei azontúl is hosszú ideig gyanakodó szemmel pillantottak pályájára, csakúgy, mint Ady Endréére, Babits Mihályéra, Móricz Zsigmondéra. Általános elismerése a világháború után kezdődött. Összegyűjtött költeményeinek kötetét 1935-ben egyöntetű magasztalással fogadták, prózai munkáival sikert sikerre halmozott.
Mit jelent ez? • A halál olyan valamit semmisít meg, ami még egyszer nem előhívható: "Ilyen az ember. Egyedüli példány. Nem élt belőle több és most sem él, s mint fán se nő egyforma-két levél, a nagy időn se lesz hozzá hasonló. " "a homlokán feltündökölt a jegy, hogy milliók közt az egyetlenegy. " • "Az ember is műalkotás, a végső isteni vonásokat a halál húzza ki az arcképén. " Amíg van ember, addig a léte természetes, de mihelyt meghal, a helyén támadt ürességet csak az emlékek illó anyagával lehet kipótolni. • A költő a szó mágiájával idézi meg a halottat. Itt a test már csak szimbóluma az életnek. A teljes felidézés eszköze a halott "megszólaltatása": "Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék". Egyben ez a komor hangulatú vers ironikus fordulópontja is. Ami egyfelől egyedi és megismételhetetlen, az valójában hétköznapi és általános. Ez a lét tragédiája és dicsősége is egyben. A csoda és a banalitás rendkívül közel állnak egymáshoz. Talán éppen ennek a következménye a tudatos rájátszás a zárlatban a mesemotívumra, illetve a legendaképződés nagy misztériumára, amely kiemeli az általánosból az egyedit, hogy aztán felmutathassa példaként "mindenkinek".
A versből azt sem tudjuk meg, hogy hol élt az elhunyt. A konkrét helyszín hiányát a "Nem leled... se itt, se Fokföldön, se Ázsiában" helyhatározókkal érzékelteti. Az sem derül ki, hogy ki az, akit temetnek, férfi volt-e vagy nő, öreg volt-e vagy fiatal. Ebből az következik, hogy az egyedi megismételhetetlen létünk, mégis általános, mert mindannyian halandóak vagyunk. A költemény alapmotívuma tehát "bármikor-bár hol-bárki" gondolata. Ennek ellentétét képezi az ember egyedisége. A költő az emberi lét megismételhetetlen és egyedi voltát a "Nem élt belőle több és most sem él, / s mint fán se nő egyforma két levél" hasonlattal érzékelteti. A kincstár- metafora az élet értékét hangsúlyozza. Ugyanezt a gondolatot fejezi ki a fény-metafora is. Ez a fogalom a Boldog, szomorú dal befejező részéhez kapcsolódik, mivel itt választ kapunk arra, hogy mi az a kincs, amire vágyott. A vers befejező részében Kosztolányi a "hol volt, hol nem volt" mesei fordulatot alkalmazza. Itt az elhunyt személyét általánossá teszi, kiterjeszti a többi emberre is.