"Ezért a mostani esemény messze túlmutat 2014-en, amikor az egyébként 60 százalékban orosz lakosú Krímet elcsatolták" - fogalmazott Demkó Attila. Hogy milyen hatásai lehetnek ennek a konfliktusnak akár a balti államokra, a lengyelekre vagy a románokra, arról elmondta, a legveszélyesebb pont talán nem a Baltikum. "Moldova és a Dnyeszter-mellék lehet egy érintett térség, de én nem látom azt, hogy a nyugat, a NATO és Oroszország szembe mernének menni egymással. Ez olyan lépés lenne, ami a harmadik világháborúhoz vezethetne" - erősítette meg Demkó Attila. Leszögezte azt is: Ukrajna a fő célpont, miután Fehéroroszországot már integrálták Oroszországba, és "nagyon úgy tűnik, hogy Kazahsztánra teszi még rá a kezét Oroszország". Mindenkinek azt javasolja, olvassa el Szolzsenyicin Hogyan mentsük meg Oroszországot? című könyvét. Ki fog törni a 3 világháború térkép. "1990 körül leírta azt a forgatókönyvet, amelyet Putyin most szerintem megvalósít. " Hogy a Nyugat beavatkozhat-e ténylegesen, arról azt mondta, a Nyugat az elmúlt 20 évben semmi mást nem tett, mint saját magát lőtte lábon, nagyon rossz geopolitikai döntésekkel részt vett az iraki és az afganisztáni háborúban, Líbiában és Szíriában is beavatkozott és vereséget szenvedett, rengeteg energiáért és vérért cserébe.
"Ukrajnáért nem fognak meghalni az amerikaiak" - tette hozzá. Ismételten aláhúzta: a jelenlegi ukrán államiság ellen tör Oroszország, nem lokális célokat követ, katonailag is nagy bevetésre készülhet, "képlékeny és rossz a helyzet". Nyitókép: MTI/EPA/Stanislav Kozliuk
A brit uralkodónő már sok mindenen keresztül ment élete során, így minden eshetőségre fel van készülve. A királynőnek már előre megírt szövege van arra az esetre, ha kitörne a harmadik világháború. Sajnos most minden eddiginél nagyobb esély van arra, hogy kibontakozóban van egy sokakat érintő háború. Oroszország február 24-én megtámadta Ukrajnát, a nukleáris fegyverkezés újra központba került, és amennyiben a háború eléri Nagy-Britanniát, úgy az uralkodónak kötelessége megszólítania népét és a hagyományok alapján beszédet mondani nekik. Tudósok számolták ki: ekkor törhet ki a harmadik világháború - Blikk. Erre azonban a britek már bőven előre felkészültek, ugyanis már 1983-ban elkészült a szöveg, így valószínű, hogy mondanivalója ma már nem aktuális. A szövegét alaposan át kellene fogalmazni, de mindenki abban bízik, hogy erre nem lesz szükség. A sorok között említésre kerül az akkori botrányhős, András herceg is, akinek ma már szintén nem tulajdonítani senki túl nagy jelentőséget. A szövegben megfogalmazódott az a gondolat, miszerint a nukleáris fegyverektől való félelem eluralkodott az embereken.
Kovács András Ferenc roppant szórakoztató egerészeti verskalauzával, költészettani-formatani bevezetőjével február 23-án elindult a Bolygó Bogozó beszélgetéssorozat. Gyerekirodalom és irodalomterápia: nem csak gyerekeknek. Kovács András Ferenc Kossuth-díjas és Artisjus-irodalmi nagydíjas költő, műfordító volt az első vendége a Bakonyi Géza Alapítvány, valamint az SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék közös rendezvénysorozatának, a Bolygó Bogoz ó nak. A május 11-éig tartó programsorozat célja a minőségi kortárs magyar gyerekirodalom népszerűsítése. A kizárólag a tanszék Iskolai és gyerekkönyvtáros specializációján tanulóknak szóló irodalomterápiás foglalkozásokat minden egyes alkalommal író-olvasó találkozók követik, melyekhez bárki csatlakozhat. A február 23-ai programon Jeney Zoltán műfordító, a nagy sikerű Rév Fülöp lovagregény-trilógia szerzője moderált, Kovács András Ferenc pedig a vírushelyzet miatt online kapcsolódott be a beszélgetésbe. A program elején Jeney Zoltán Béres Judit biblioterapeutát, a Magyar Irodalomterápiás Társaság elnökét is megszólította, hiszen ő volt a facilitátora az irodalomterápiás foglalkozásnak.
"Vesz két műfajt, amelyekről úgy ítéli, hogy mindenki fejében készek, szétszereli, megnézi alkatrészeit, aztán mintha nem is lenne semmiféle előzetes terve, valamiként ismét összerakja, ám a szerkezet ezután már az általa megszabott szabályok szerint működik. És működik" – írja Nádas Péter Mészöly Miklós Családáradás áról, s a Mészöly idegen anyanyelvén első mondata a Film re utal. Valami hasonlót tesz Babiczky Tibor is, immár másodszor, hiszen a Félbehagyott versek is egy kitalált dolog volt, és a Szapphó-paradigma is az. Nagyon koncepciózusan megszerkesztett, "feltálalt", mottókkal, jegyzetekkel és utószóval körülvett, Miklya Emese Sára kompaktan törékeny rajzaival érzékenyített kötet lett a végeredmény. Nem véletlen, hogy a fülszöveg megírására Kovács András Ferencet kérte meg a szerző, hiszen KAF műveltsége és játékossága pontosan úgy olvad egybe a saját költészetében, ő is jegyzeteli a verseit, ő is szívesen játszik az ókorral, és ő is koncepciózusan szerkeszt. Illetve nem pontosan úgy.
Versei Kovcs Andrs Ferenc (Erdlyi s csng kltszet) Születésnapomra Kovács András Ferenc - keresés - Az Artisjus jogelődjét 1907-ben alapították a magyar zeneszerzők, szövegírók és zeneműkiadók. Ma közvetlen megbízással mintegy tízezer magyar szerző jogait kezeli, ezen kívül a hasonló külföldi szervezetekkel kötött szerződései alapján több millió zenei és irodalmi szerző jogkezelését végzi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejegyzett közös jogkezelő szervezetként.
Szóval nyilván nem az érdekel senkit, ahogy Eco írja gúnyosan, bár más irányból a Széljegyzetek A rózsa nevéhez ben, hogy "mi történt hajdanában-danában", hanem azt keresi az akkorban, hogy mi történik most, vagy hogy ami most történik, hogyan volt meg már akkor, vagy ilyesmi. Ezt nem éreztem, hogy sikerült volna ebben a kötetben. Holott a 15-ben "flegma istennő"-ről olvashatunk, és az előbb idézett töredékben is kitapintható az igyekezet a ma felé. De valahogy úgy gondolom, hogy a merészségnek csak az első része történt meg: a kortárs költő rátalált egy érdekes elődjére, akinek a versei megérintették. A derítésnek már több időt kellett volna adnia, még ha a rátalálás boldogságának türelmetlenségét túlságosan is megértem. Ám az Utószó olykori naivitásai vagy leegyszerűsítései is arról győznek meg, hogy itt még lett volna munka: "Épp a költészet mutatja meg, milyen gyorsan szétfoszló zászlók alatt vonulunk fel. Nő és férfi – ami a lélek összetételét illeti – nincs külön. Weöres Sándor: nőies.
Attól eltekintve is, hogy nincs két identikus líra, az idősebb pályatárs műveltsége belülről jön, míg Babiczky, mint maga vallja be, egy antikváriumban talált "egy világító-fehér Szapphót" (65. ). Tehát nem a már meglévő tudás és érdeklődés kapott magának újabb tápot, hanem a polcokon kutató kíváncsiság. Ez persze semmit nem mond a Szapphó-paradigmá ról, illetve túl egyszerű lenne, hogy csak ez mondjon. Az ember lapozgatja a kötetet, és szép, míves verseket talál a régi formákban: "Szédület vezet haza. Ösztön. Gyújts fényt, ha félsz, s emlékezz – amikor álmodsz: élsz, és bizony mi is fiatal korunkban így cselekedtünk. Annyi szépet s annyi ocsmány érzést is hozott az ifjúkor. A város táplált minket, és a mámor maróan ömlött végig a szánkban. Öröm volt elégni egy ócska vágyért. Ahogy most élünk: lapos, ostoba lét. Bölcsebb is talán a halált feledve várni a reggelt. " (23. ) Ez a 24-es számot viselő vers, a kurzivált szavak Szapphó-töredékek, az ókorász Németh György fordította töredékekből.
Itt tehát láthatók a szét-, majd összeszerelés varratai. Azt hiszem, az asszimilálás, a derítés művelete, folyamata a legnehezebb ilyenkor. Itt ráadásul egy nagyon kemény formába kell belealkotni a szavakat, a gondolatot, azt az akármit, ami a költészet erejét, sodrását adja. És az olvasó olykor úgy érzi, mindez inkább teljesítmény, mint megélés. Babiczky jól válogat, szépen illeszt össze, tényleg csodálnivaló, ami történik. De gyakran mintha kívül történne, ami megesik, hogy egy nagy költő versbe írt görög tragédia-definícióját fordítsam ki. Erről a problémáról Visy Beatrix írt nagyon pontosan, nem akarom elismételni az érveit, de az olvasói tapasztalatát megértem és átérzem. Bizonyos szempontból nyilván igazságtalan a hasonlat, mégis úgy érzem, hogy beszédes. Amikor Spiró a Fogság ban egy egész római világot tár fel és népesít be, akkor úgy dolgozza meg az anyagot, hogy mindaz a kaland, kiábrándulás, csalódottság, mégis-reménykedés, szerelmi vonítás, amin Uri keresztülmegy, az engem is érint, itt, a 21. században, magyar környezetben, holott semmi közöm senkihez, aki ott előfordul, és ha van közöm, annál szomorúbb – gondolok például Jézus teljesen demitizált alakjára.
A Thor: Szerelem és mennydörgés című Marvel-alkotást ugyan meglehetősen jó fogadtatás érte világszerte, a rajongók a közösségi médiában – ahogyan az ilyenkor lenni szokott –, néhány nappal a premiert követően meglehetősen bizarr dologra hívták fel a figyelmet a filmmel kapcsolatban: Natalie Portman karjaira. A Marvel-fanatikusok szerint ugyanis a színésznő karjai a filmben meglehetősen vastagabbak annál, mint amilyen valójában, ugyanis Portman híresen szigorúan vegán életmódot követ, emiatt pedig egészen vékony karjai vannak. A rajongók emiatt azzal vádolják az Oscar– és Golden Globe-díjas színésznőt, hogy a filmben a CGI (Computer-Generated Imagery, magyarul számítógéppel létrehozott kép) miatt látszik ennyire erőteljesnek Thor, azaz Chris Hemsworth oldalán. Valószínűleg meg kellett húzniuk a karját, hogy azok vastagabbnak tűnjenek, mert Natalie Portman vékony, vegán lány – idézi az Independent az egyik rajongó TikTok kommentjét. Vélhetően ugyan sosem derül ki a hollywoodi kulisszatitok, de a filmet megtekintve mindenki maga győződhet meg arról, mennyire valódi formájában tűnik fel a filmvásznon Portman.