Különféle fém- és acélfelületek, különösen esőcsatornák védelmére és díszítő bevonására alkalmas. Beltérben, kisebb korróziós terhelésnél alapozás nélkül is használható. Impregnált betonfelületek festésére is megfelel. Tixotróp, nem ülepszik, vastagabb rétegben is felhordható. Vízálló és korróziógátló. Jó tapadás! 08 Szürke Festék — Krylon Festék Spray. Gyorsan szárad, a Tiszakorr-Orkán bevonatrendszer hosszantartó korrózióvédelmet biztosít. Megfelelő, gondos kivitelezés esetén 7-10 év élettartam is elérhető. Speciális műgyantákat (vinilkopolimer és epoxiészter), korróziógátló pigmenteket, adalékokat és oldószert tartalmaz. A fémhatású színek speciális, lemezes effektpigmenteket tartalmaznak. Műszaki jellemzők: Minőségmegőrzési idő: 24 hónap, az MSZ 13910 szerint +5 és +25C között. Fényesség: Frissen fényes, tartósan félfényes Felhordási módok: Ecsetelés, hengerlés, airless szórás (fémhatású színek esetén nagyobb fúvókaméret ajánlott) Hígítás: Supralux H-300 aromás hígító Kiadósság: 12 m2/l, egy rétegben, függ a felület minőségétől és a felhordás módjától és a rétegvastagságtól Száradási idő (porszáraz): 20°C-on max.
Megfelelő, gondos kivitelezés esetén 7-10 év élettartamú korrózióvédelem is elérhető, ezt követően felújító festés szükséges. Korábban már festett felületek felújító festése: A hibátlan régi bevonatokat csiszolni és hígítós ruhadarabbal zsírtalanítani szükséges. A rosszul tapadó régi festékréteget kaparással, csiszolással, a rozsdafoltokat drótkefével és csiszolással kell eltávolítani, majd a vasfelületig csiszolt foltokat Supralux Tiszakorr vas és könnyűfém alapozóval ki kell kijavítani, majd Supralux Orkán átvonó festékkel átfesteni. 08 szürke festék spray. Felhasználás helye Kül-és beltéri Felhasználás szerint Fémre Fényesség Selyemfényű Festék fajta Zománcfesték Higítás Oldószeres
Csecsemőkorban a tokon belüli anyag teljes egészében kéreg, később azonban a kéreg közepén egy kemény mag ( nukleusz) képződik, amely az idő előrehaladtával fokozatosan terjeszkedik a kéreg rovására. A szemlencse a korral egyre rugalmatlanabbá válik, (ennek tudható be, hogy kb. 40 éves kortól minden embert utolér az öregszeműség, azaz a korábban szemüveg nélkül távolra és közelre is jól látó egyén olvasószemüvegre szorul).
A magyar hidegvérű ló és a muraközi Nyugati, nehezebb típusú lovak, valószínűleg már az Árpád-házi királyok korában és később is kerülhettek hazánkba a királynék kíséretével, vagy hadjáratok alkalmával. Nagyobb jelentőségre azonban csk akkor tettek szert, amikor az intenzívebbé váló mezőgazdaságban és a városi fuvarozásban szerepük fontossá vált, tehát XIX. századtól kezdve. Ebben az időben főképp a Dunántúl egyes területein kezdett a hidegvérű ló terjedni, hiszen az Alföldön a községek közötti agy távolság gyorsabb lovat igényelt. A honvédelmi szempontok miatt a hidegvérű fajta tenyésztési körzetét a felsőbb lótenyésztési irányítás mindig korlátozni igyekezett. Így a múlt század végére a hidegvérű lónak bizonyos "tájváltozatai" alakultak ki. További információk Magyar hidegvérű
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Magyar hidegvérű Származási hely: Magyarország Vérmérséklet: Hidegvérű Szín: Pej, szürke, sárga, fekete és a deres szín különböző változatai Testfelépítés: Mély mellkasú, dongás, minden testtájában gazdagon izmolt Jellemzők/Küllem: Jóindulatú, barátkozó természetű, tanulékony Marmagasság: 150-165 cm Fejforma: Feje arányos Eredet: 1758 Weboldal [1] A magyar hidegvérű a Magyarországon törvényileg védett lófajták közé tartozik. Tartalomjegyzék 1 Története 2 Tulajdonságai 3 Forrás 4 Külső hivatkozások Története A hidegvérű ló erősen eltér melegvérű társaitól. Erősebb a csontozata, nagyobb az izomtömege, lassabb a mozgása; egészében hidegebb, hűvösebb a vérmérséklete. Hidegvérű lovak valószínűleg már a honfoglalás korában is éltek a Kárpát-medencében, de nagyobb mértékű elterjedésük az 1880 -as évekre tehető, s először a Dunántúlra volt jellemző. Erre a területre a kereskedés révén kerültek a hidegvérűek Ausztriából. Két tájfajta alakult ki, Vas megyében a nagyobb termetű pinkafői, Zala megyében a kitartóbb muraközi ló terjedt el.
A muraközi tájfajta példányait az Állattenyésztési Kutatóintézet gyűjtötte össze és tenyésztette. 1972 -ben elismerték hivatalos magyar fajtaként, de a 80-as évek végén tenyésztése megszűnt, és állománya beleolvadt a magyar hidegvérű állományába. 2003-ban, az Őrségi Nemzeti Parkban Kovács Zoltán vezetésével elkezdődött a muraközi ló revitalizációs program, melynek eredményeképpen a muraközit ma a magyar hidegvérű fajta tájfajtájaként ismerték el. Tulajdonságai [ szerkesztés] A magyar hidegvérű lovat kizárólag munkalónak tenyésztették. Így alakult ki a nagy testtömegű, de szilárd szervezetű, mozgékony, hosszabb távra is jól ügető magyar hidegvérű fajta. Jóindulatú, barátkozó természetű, tanulékony. Bottal mért marmagassága méneknél 153–165 cm, kancáknál 150–160 cm. Színe lehet pej, szürke, sárga, fekete és a deres szín különböző változatai. Források [ szerkesztés] Történelmi állatfajtáink enciklopédiája, szerk. : Tőzsér János, Bedő Sándor, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2003 További információk [ szerkesztés] A fajta bemutatása Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület A 32/2004.
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Magyar Lovaregylet. Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Széchenyi István (1828) A Magyar Lovaregylet (Hungarian Jockey Club) Budapesten székelő testület, melynek főcélja, hogy lóversenyek rendezése és az ott elnyerhető díjak által a tenyésztőknek ösztönzést nyújtson minél jobb és nemesebb lovak nevelésére. Ámbár a lóversenyekből semmi fajta ló nincs kizárva (s jó félvér lovak is részt vesznek egyik-másik versenyben), mégis leginkább az ún. angol versenylovak futottak, ezek tenyésztése és versenyeken való kipróbálása (helyesebben a trainig) által keményebb, acélosabb lóanyagot előállítani, s ezekkel a hazai jobb fajta lovakat párosítva az országos lótenyésztést általában erősíteni, nagyobbítani, nemesíteni a főcél. Története A Magyar Lovaregylet 1827-ben alakult Széchenyi István gróf, Károlyi Lajos gróf, Hunyady József gróf, Wesselényi Miklós báró és kortársaik kezdeményezésére. Tagjai száma a 19. század végén 160-170 közt változott.