Az eredmény kívülről ugyanúgy néz ki, mint a helyesen elkészített felület, sőt, nagyjából ugyanannyiba is kerül – azonban az ilyen "pamacsolt" réteg hosszabb távon saját súlyát sem képes megtartani. Ezért természetesen újabb ragasztóréteget sem vihetünk fel rá, így az új réteg képzése előtt el kell távolítani. Megfelelő hálóágyazás esetén is gondoskodnunk kell az előírt rétegvastagsáról. A túl "sovány" fedőréteg megjelenése előbb-utóbb sokat romlik majd, és az esetleges behatásoknak sem képes hosszú távon ellenállni. A szemmel látható jégkár arra utal, hogy az üvegszövet háló beágyazása nem megfelelően vagy nem odaillő anyaggal történt. 4. Beltéri Üvegszövet Háló Felrakása. Hibásan felhordott alapozó és színezővakolat A színezővakolat a falazat legkülső rétegeként védi a teljes falazatot az időjárás viszontagságaitól és egyéb behatásoktól, és együtt is dolgozik vele – ezért is tekintjük pusztán esztétikai bevonat helyett a THR szerves részének. Nem megfelelő megválasztása vagy nem szakszerű alkalmazása komoly károkat okozhat, így például a gyártói előírásoknál hidegebb körülmények közt (jellemzően +5 °C alatt) végzett felhordás látványos, el nem takarható esztétikai hibákkal járhat.
Az általában jellemző 4-5 mm -es legnagyobb szemcsenagyság esetén a háló szemei közötti távolság 10-15 mm legyen. A túlságosan durva, nagy szemű hálónak az a hátránya, hogy a vakolaterősítő hatás csökken, mert az már nem tudja kellőképpen felvenni és elosztani a fellépő feszültségeket és terheket. Az általános szabály, hogy a hálószemek mérete a lehető legkisebb legyen, de 8 mm-nél semmiképp sem kisebb, és közelítse a vakolóhabarcs legnagyobb szemcsenagyságának háromszorosát. Üvegszálas vakolaterősítés tulajdonságai Az üvegszálas vakolaterősítést üvegselyem kötegekből készítik, amelyek 100-200 db 5-15 μm vastagságú szálat tartalmaznak, rugalmassági modulusuk eléri a 20 000 N/mm2-t. Mivel ez az anyag nem lúgálló, műgyanta bevonattal látják el, ezzel védik a szövetet a frissen felvitt vakolóhabarcs lúgosságától. Manapság az üvegszálas szövetek különféle fajtáit különféle kivitelben és minőségben lehet kapni. Különbözhetnek a szemnagyságban, de húzószilárdságban is. Lehet például olyan üvegszövetet is kapni, amelynek egyik irányban nagyobb a húzószilárdsága, mint a másikban.
A vakolat erősítésére használt hálókat és szöveteket főként a vakolatban képződött repedések javításánál használják, ill. akkor, ha az alapfelületben mozgások várhatók, vagy különböző építőanyagok találkoznak, keverednek, mint például a vegyes falazatok esetében. Ugyanakkor vakolaterősítésre a fachwerk-szerkezetű házak felújításánál, a falazat hibáinak, repedéseinek javításánál vagy építőlemezek simításánál, vakolásánál, valamint nagy rétegvastagságú vakolatok felvitelénél is szükség van. A különböző építőanyagok a különféle duzzadási és zsugorodási viselkedése és hőtágulása következtében nagy húzófeszültségek ébredhetnek a vakolatrendszerekben. A behelyezett vakolaterősítő hálók vagy szövetek ezeket a húzófeszültségeket felveszik és elosztják a teljes felületen. Ebben az esetben a vakolaterősítés megakadályozza, hogy a vakolatrétegben repedések képződjenek, mert a vakolat megnövekedett húzószilárdsága már képes felvenni ezeket az igénybevételeket. Repedések megelőzése Gyakran alábecsülik, hogy a vakolatok tulajdonságai mennyire korlátozottak.
). A Református Főiskolai Könyvtár állománya 1885-ben a megszűnő Jogakadémia, 1890-ben pedig az ugyancsak megszűnő Tanítóképző könyveivel gyarapodott. A Jókai Kör, a Nőnevelő Intézet és a Tóth Ferenc Önképzőkör könyvtára szintén a mi gyűjteményünkbe olvadt be. 1911-ben a könyvtár állománya 37 ezer kötet volt, 1945-ben 92 ezer, ma körülbelül 130 ezer. A második világháború utolsó hónapjaiban hatalmas veszteségek érték a kollégiumot, melynek nyomait még ma is magán viseli a könyvtár. Felvételizőknek – Pápai Református Teológiai Akadémia. A Pápai Református Nagykönyvtár 1958 óta a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek tagintézményeként működik. Ritka kincseket is őrzünk gyűjteményünkben. Legértékesebb az a 14. századi, kisméretű kódex, amely a német nyelv svájci dialektusában, gót betűkkel írt imádságokat és egyházi naptárt tartalmaz. Könyvtárunkba ifj. Pázmándy Dénes ajándékaként került. Figyelemre méltó nyomtatványunk a Huszár Dávid által Pápán 1577-ben nyomtatott könyv, a Heidelbergi Káté magyar fordítása. Szintén egyedülálló darabja állományunknak Bornemisza Péter: Ördögi kisértetekrül című munkája, mely 1578-ban jelent meg.
A mai Történeti Könyvtár törzsanyaga a felvilágosodás és a reformkor idején alakult ki, elsősorban Mándi Márton István (1760-1831) és Tóth Ferenc (1768-1844) munkálkodása nyomán. Az általuk 1802-ben elkészített könyvtári szabályzat szerint a külföldi tanulmányútról hazatérő teológusok kötelező hagyománynak tekintették, hogy alma materük számára könyvet hozzanak. Így a peregrinusok révén került a gyűjteménybe számos, ma már könyvészeti ritkaságnak számító mű, amelyek a Plantin, a Frobenius, a Thanner, a Faber vagy az Elzevir nyomdák műhelyeiből kerültek ki. Intézménytörzs - Intézménykereső. Tóth Ferenc - a későbbi püspök - gyűjtése és buzdítása alapozta meg a könyvtár 1711 előtti régi magyar könyv-, antikva- és kéziratállományát. Ő kezdte el a kölcsönzők és kölcsönzések szakszerű nyilvántartását is. A reformkori mozgalmak részeként megalakult a Főiskolai Képzőtársaság, amely szintén rendelkezett könyvtárral. Ennek eredeti katalógusa is ránk maradt. Ez a gyűjtemény főként az ifjúság szépirodalmi és tudományos érdeklődését volt hivatva szolgálni, anyaga később a kollégium könyvtárába olvadt be.
Ez a kötet azért különleges, mert ebben a formájában ez az egyetlen példány maradt fönn belőle. Ugyancsak nagy becsben tartjuk az 1841-ben alakult Képzőtársaság ún. Érdemkönyvét, amely Petőfi és Jókai kézírását őrizte meg számunkra. Kézirattárunk is számos értékes és egyedi munkát tartalmaz, például itt található XVIII. századi másolatban a kollégium 1585-ös törvénykönyve is. Gazdag történelmi hagyományainkat azonban nem csak a múlt kizárólagos részének tekintjük, hanem sokkal inkább arra törekszünk, hogy az elmúlt századok kulturális és egyháztörténeti értékei a jelen és a jövő élő alkotóelemei maradjanak. Pápai református gimnázium. Ezért határoztunk úgy, hogy a könyvtárépítés hagyományait tovább folytatva létrehozzuk a Modern Könyvtárat és Olvasótermet a Történeti Könyvtárral szerves egységben. Ebben az új könyvtárrészben igyekszünk minden szempontból megfelelni a mai olvasói igényeknek, nemcsak a könyvállomány körültekintő gyarapításával, hanem a modern olvasási és kölcsönzési feltételek technikai megteremtésével is.
Az 1531-ben alapított " schola reformata " mellett már bizonyára létezett egy kisebb könyvgyűjtemény is, mely az oktatás céljait szolgálta. A könyvtárnak ez a legkorábbi anyaga sajnos az idők folyamán elpusztult. A 16-17. századi könyvbejegyzések arról tanúskodnak, hogy a könyvtár tulajdonosa és fenntartója az úgynevezett " Coetus " volt. (Ez a protestáns kollégiumi közösségeket jelentette, amelyeket a rektor-professzor vezetésével, meghatározott törvényeik szerint maguk a tanulók kormányoztak. ) Ebben a könyvtárban az iskola széniora (az ifjúság sorából választott kollégiumi tisztségviselő) volt a mindenkori könyvtáros. Első könyvtártörténeti adatunk 1619-ből való. Egy teológiai munka ( Conradus Schlusselburgius: Theologiae Calvinistarum libri tres. Frankfurt am Main, 1594. ) belső tábláján halványan olvasható volt, hogy ez a kötet akkor a pápai coetus tulajdonát képezte. A 17. századból aránylag magas számban fordulnak elő a heidelbergi református professzorok könyvei, ami azt jelzi, hogy a pápai diákok gyakran keresték fel a heidelbergi egyetemet.