Csodák palotája [1] Ferenczi fontos tudományos eredménye volt, hogy kidolgozta a mikrohullámú abszorpciós spektroszkópia elvét. Az erre épülő készülék gyártásához szükséges licencet egy nyugatnémet cég vette meg, amely a berendezés prototípusának kidolgozásával is megbízta az MFKI-t. E munkában együttműködött a Mojzes Imre által vezetett Mikrohullámú Eszközök Főosztályával. 1987-ben, korábbi mérési elveinek továbbfejlesztéseként, kidolgozta az elektrolitikus konduktanciamérés elvét. Ez szoros kapcsolatban áll azzal, hogy 1989-ben megalapította a Semilab Félvezető Fizikai Laboratórium Rt. -t, ugyanis e cég keretei között kívánta elveit a gyakorlatban megvalósítani. [1] [3] [4] Tudományos eredményeit 85 folyóiratcikkben, 6 szakkönyvben publikálta, 8 találmány alkotója. Tudományszervezői munka [ szerkesztés] Termékeny kutatói, illetve kapcsolatépítő készsége, illetve üzleti tevékenysége mellett Ferenczi hangsúlyt fektetett a tudományos kommunikációra. Rengeteg konferencián vett részt, több esemény szervezésében maga is részt vett.
Budapest Elhunyt 1993. február 15. (46 évesen) Budapest Állampolgársága magyar Foglalkozása fizikus Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem Kitüntetései Gábor Dénes-díj (1991) Ferenczi György ( Budapest, 1946. – Budapest, 1993. ) szilárdtestfizikus, a 90-es évek magyar félvezető-kutatásának kiemelkedő alakja. 1990-től az Eötvös Loránd Fizikai Társulat főtitkára, a Csodák Palotája és a Semilab félvezetőipari műszerfejlesztő cég alapítója. Tanulmányai [ szerkesztés] 1946-ban született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának fizikus szakán tanult. Tanulmányai közben is megmutatkozott tehetsége, amit az Országos Tudományos Diákköri Konferencián elért eredménye és az ezért járó kiemelt miniszteri dicséret is mutat. [1] Az ELTE-n fizikusi diplomát, majd doktori fokozatot szerzett. 1977-ben, igen fiatalon, a fizikai tudomány kandidátusa lett. Szakmai tevékenysége [ szerkesztés] Félvezetőkutatás [ szerkesztés] 1970-től a Szigeti György akadémikus vezetése alatt működő MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézetében (MFKI-ban) dolgozott.
A Csodák Palotája a legendás fizikatanár, Öveges József álma volt. A Budapest Science Centre Alapítvány 1994-ben hozta létre az első kiállításokat. (Wikipédia) 1024 Budapest, Fény utca 20-22. (Millenáris) 1222 Budapest, Nagytétényi út 37-43. (Campona) Tel. : +36 1 336 4044 (Millenáris), +36 30 210 55 69 (Campona) A Csodák Palotája honlapja - Millenáris A Csodák Palotája honlapja - Campona A Csodák Palotája a térképen - Millenáris A Csodák Palotája a térképen - Campona Facebook oldal A kiállítás célja és története Gyakori kérdések Csodák Palotája videók Budapest - Debrecen mester utca eladó lakás Végtelen szerelem 1981 cast Mellrák szúró fájdalom
Bővebb, színesebb, interaktívabb tartalmat, a mostani meglehetősen szűk kereteket feszegető felvilágosító előadások helyett újfajta élményeket kínálunk. AZ ELSŐ SCIENCE CENTER KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPÁBAN. A Csodák Palotája volt az első science center, azaz interaktív tudományos játszóház Közép- és Kelet-Európában. 1993-ban alapította az Eötvös Loránd Fizikai Társulat és a Rubik Nemzetközi Alapítvány a Budapest Science Center Alapítványt, azzal a céllal, hogy hozzon létre egy úgynevezett "interaktív tudományos játszóházat", ez volt eleinte a fordítása az angol nyelvben használt science center-nek. Ma sincs igazán jó kifejezés, illetve mostanában terjed a "tudományos élménycentrum" elnevezés, ami ezt elég jól visszaadja. A Csodák Palotája név Öveges Józseftől származik, aki már a hatvanas években, amikor még a nagy science center-ek nem is léteztek, elképzelt egy ilyen intézményt, ahol interaktív módon ismerkedhetnek meg a látogatók – általa megcélzottan elsősorban a gyerekek - a tudomány "csodáival", így el is nevezte az általa elképzelt intézményt Csodák Palotájának.
A kiállítás, Öveges József professzor álmának megvalósulása, aki már a hatvanas években, amikor még a nagy science centre-ek nem is léteztek, elképzelt egy olyan intézményt, ahol megtapasztalhatják a látogatók a tudomány "csodáit", és ezt az általa elképzelt intézményt Csodák Palotájának nevezte el. A nemrégiben megújult és Óbudára költözött tárlat már nem csupán a fizika csodáit igyekszik bemutatni. A természettudományok közül nyitott a biológia (Születés világa kiállítás), a kémia (Richter Gedeon labor), és a geológia (Csopa GeoLab foglalkozások) felé is. Kiállításainak, programjainak célja, hogy kedvet csináljon a természettudományok megismeréséhez tapasztalati úton, és ezáltal élménnyé tegye a tanulást. Története Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat (ELFT) és a Rubik Nemzetközi Alapítvány alapította 1993-ban a Budapest Science Centre Alapítványt, azzal a céllal, hogy hozzon létre egy "interaktív tudományos játszóházat". A projekt felelőse Kádár Edit volt, aki Bán Lászlóval és az ELFT képviseletében Dr. Horváth Viktorral együtt alakította ki a Csodák Palotája koncepcióját, az első magyar tudományos múzeum prototípusát.
Maga a Fertő-tó egy Közép-Ázsiától ideáig húzódó, sajátos, sótűrő növényzettel borított, szikes tófüzér legnyugatibb állóvize, Közép-Európa harmadik legnagyobb tava. A Fertő 2001-től a világörökség része. A nemezti parkban három tájvédelmi körzet található: a Soproni, Pannonhalmi és a Szigetközi Tájvédelmi Körzet. A tavon és a tó nádas mocsarában, a Fertőzug szikes tavain valamint a környező vizenyős mocsár- és lápréteken vízi gerinctelenek, halak, kétéltűek, madarak páratlan fajgazdagsága figyelhető meg. A nemzeti park területén olyan ritka növényeket láthatunk, mint a boldogasszony papucsa (másik nevén rigópohár), a légybangó, a pókbangó, a tarka és a törpe nőszirom és itt nyílnak a kosborok is. Sok védett lepkefaj talált a területen élőhelyet, például a nagy pávaszem, a tölgyfaszender, a sápadt szemeslepke vagy a halálfejes lepke. De itt él a Fertő ritka hüllője, a fokozottan védett rákosi vipera vagy más néven parlagi vipera. Fertő-Hanság Nemzeti Park A terület madárvilágáról pedig akár egy külön cikket is írhatnánk.
A Kultúra és Tudomány Palotája a mai napig megosztja nemcsak Varsó, de Lengyelország lakóit is. A legtöbb játék és műszer használata hamar kibogozható és érthető, de ha valahol mégis tanácstalanul álldogálnánk, biztos pillanatokon belül előkerül valaki, akik lelkesen elmagyarázza és bemutatja, hogy mi mire is való. A tematikus szabadulószobákban vagy vészhelyzetet kell megoldani és életeket menteni, vagy régészprofesszorok titkai után nyomozni, de lehetőség van egy város energiaellátási krízisének a megoldására is. A sokdimenziós mozitermek pedig minden érzékszervünkre hatnak: füst, köd, szagok, de kapunk itt hideget meleget. Pár régi kedves ismerősünket ugyan hiányoltuk, mint a fakírágyat vagy a Faraday-kalitkát, amelyek hosszú évekkel ezelőtt a Váci úti kiállításon még megvoltak, de az új interaktív tudományos játszóházat is nagyon élveztük, és tényleg nem csak a gyerekek foglalják le magukat óráikra, felnőttként is legalább olyan jól elszórakoztunk, és a kissé megkopott fizikatudásunknak is leporolhattuk.
Fontos, hogy amennyiben az eset feltárásához vizsgálat szükséges, a határidő a vizsgálat lezárása után kezdődik. [6] Objektív határidő: a felmondás joga az azt megalapozó esemény bekövetkezésétől számított 1 (egy) éven belül gyakorolható. Tehát egy évnél korábban történt eseményre a munkáltató nem alapozhatja a felmondást, az legfeljebb "súlyosbító" körülmény lehet. De hogyan számítjuk a határidőket, ha a felmondást több kötelezettségszegés együttesen alapozza meg (pl. : rövidebb, de rendszeres késések)? Ilyenkor a 15 napos határidőt a "legfrissebb" kötelezettségszegéshez képest kell számolni. Ugyanakkor az objektív határidőt ilyenkor is meg kell tartani, így csak az 1 éven belül történt események vehetők figyelembe. 5. Összegzés Mint látható, a "rendes" és az azonnali hatályú felmondás között jelentős különbségek vannak, az utóbbit a Munka Törvénykönyve csak különösen súlyos szabályszegés esetén teszi lehetővé. Meg kell győződni, hogy a szabályszegés elég súlyos-e az azonnali hatályú felmondához, továbbá, a 15 napos határidőből sem szabad kicsúszni.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Az Mt. mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára lehetővé teszi, hogy indokoláshoz kötött, azonnali hatályú felmondással megszüntesse a munkaviszonyt, amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak. Az alábbiakban a munkaviszony ilyen módon történő megszüntetésének szabályait tekintjük át röviden. A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Az azonnali hatályú felmondás indokaként két, önálló feltétel szolgálhat. Az első esetben a felmondásra amiatt kerül sor, mert valamelyik fél munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi.
Azonnali hatályú felmondás a gyakorlatban – D. A. S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.
A csekély mértékű kötelezettségszegés azonnali hatályú felmondás alapjául nem szolgálhat. Így például a rendelkezésre állási kötelezettségét megsérti a munkavállaló, ha a munkaidő kezdetekor pár percet késik, de ez a kötelezettségszegés önmagában nem tekinthető jelentős mértékűnek. Az azonnali hatályú felmondás másik esete, amikor a másik fél egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ez a magatartás nem munkaviszonyból eredő kötelezettségszegés, akár a munkaviszonytól teljesen független is lehet, de abból arra lehet következtetni, hogy a munkaviszony fenntartására nincs lehetősége a másik félnek. Ilyen eset például, ha a gépjárművezetőként dolgozó munkavállalót, munkaidején kívüli ittas vezetés miatt a hatóság elmarasztalja. Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítség et nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül. A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.
A munkáltató még a munkavállaló felszólítását követően, több hetes késéssel sem fizeti ki a munkabért. Míg a második pont szerinti felmondást (egyébként olyan magatartást tanúsít, ami a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi), mondjuk, az alapozhatja meg, ha a taxi vezetőnek ittas vezetés miatt megvonják a jogosítványát. Ekkor még, ha nem is munkavégzés közben vezetett ittasan, nyilvánvaló, hogy a munkaviszonya további fenntartása lehetetlenné válik. Az okok után, ismételjük át a felmondással szembeni követelményeket, melyek azonosak az előző írásunkban, a rendes felmondásnál megismertekkel, vagyis: A felmondást minden esetben írásba kell foglalni. A felmondást kötelező indokolni. Az indoklásnak világosnak kell lennie. Az indoklásnak valósnak kell lennie. Az indoklásnak okszerűnek kell lennie. A felmondásnak összhangban kell lennie a munkajogi alapelvekkel. Ellenben van egy rendkívül fontos eltérés. Mégpedig az, hogy az azonnali hatályú felmondás csak jogvesztő határidőkön belül gyakorolható!
Mivel a szankció alkalmazása szigorú feltételekhez kötött, a jogszerűség megtartása és a költséges munkajogi jogvita elkerülése érdekében mindenképp javasoljuk jogi szakértő igénybevételét a felmondás során. [1] BH 2003. 262, BH2003. 263 [2] BH 1996. 666 [3] (Mfv. I. 10. 387/2001. ) [4] Bh 2004. 203, BH 2005. 117 [5] Mfv. 346/1993 [6] BH 2007. 425. Szeretne több hasznos információt kapni?
a) Súlyos kötelezettségszegés Fontos, hogy az ok fennállásához a rendelkezésben foglalt mindhárom feltételnek teljesülni kell: aa) Lényeges kötelezettség megszegése: jogszabály nem sorolja fel, mely kötelezettség minősül lényegesnek, a gyakorlat alapján például az alábbiak annak számítanak: Igazolatlan távollét Munkaidő nem munkával való töltése Károkozás Alkoholos állapotban történő munkavégzés Kötelezettségszegés (pl. szabálytalan szerződéskötés, beszámolás kötelezettségének elmulasztása) [1] Utasítás teljesítésének megtagadása Szabálytalan versenytevékenység [2] Együttműködési kötelezettség megszegése ab) Szándékosság vagy súlyos gondatlanság: A felróhatóság megállapítása az egyértelmű eseteket leszámítva jogi tudást igényel. Egyértelmű a szándékosság, ha a munkavállaló teljesen részegen érkezik a munkába, vagy az utasítást dacból megtagadja. Árnyaltabb a helyzet például egy károkozás vagy igazolatlan távollét estén, hiszen ilyen események a munkavállaló gondossága ellenére, illetve külső körülmények miatt is bekövetkezhetnek.