A felvidéki népzenészek és néptáncosok páratlan együttműködésének eredményeként megszületett Gombaszög idei fesztiválhimnusza, a Völgylila. A dal Korpás Réka népdalfeldolgozása, mely a Pósfa zenekar előadásában 11 énekes közreműködésével született. A fesztivál idén július 12. és 17. között valósul meg a gombaszögi csodavölgyben. Összefogtak a felvidéki népzenei előadók, hogy egy dalba sűrítsék a gombaszögi fesztivál-életérzést és az ott működő és a néphagyományoknak teret adó Folkszögletben általánosan uralkodó vérpezsdítő hangulatot. Korpás Réka népdalfeldolgozását a Pósfa zenekar húzza, s Écsi Gyöngyi, Iván András, Korpás Éva, Korpás Réka, Lakatos Áron, Lakatos Lili, Méry Rebeka, Petro Krisztina, Répássy Ivett, Szabó Júlia, Zsoldos Viki hangján szólal meg. A dal szövegét Horváth Eszter, Kemenczky J. Dr lakatos andrás. Anikó írták. A csodás dalhoz videóklip is készült Fóti Dávid (Photo:N) keze alatt, az eredmény itt tekinthető meg. A forgatáson a gombaszögi völgyben több mint 120 néptáncos vett részt: az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes, Kis Ilosvai Gyermek Néptáncegyüttes, Rozmaring néptáncegyüttes Abaújszina, s a Borostyán Néptáncműhely csoportjai.
– mondta el a program vezérigazgatója, Markovits Alíz. Átadták a veszprémi Digitális Tudásközpontot - technokrata | technokrata. "A 21. század nem képzelhető el digitálisan rendkívül magasan képzett emberek nélkül, ezért különösen örülök, hogy Veszprémben a legkorszerűbb pedagógiai módszerekkel fogjuk tudni az ifjúságot a következő évtizedek kihívásaira felkészíteni" – mondta Veszprém és a térség országgyűlési képviselője. Ovádi Péter hozzátette: "Mérnökinformatikusként külön fontos számomra, hogy egy jelentős kormányzati befektetés eredményeképpen a mindennapi élethez szorosan kapcsolódó eszközök használatán keresztül, szórakoztató módon fejlődhet a város és a régió diákságának informatikai kultúrája. "
Elképesztő, mit hoznak létre egy magyar laborban, emberek millióin segíthet 2021. december 13., hétfő, 10:09 A Cambridge-i Egyetem Klinikai Idegtudományi Tanszékén, Dr. Lakatos András vezetésével és Dr. Szebényi Kornélia elsőszerzőségével a Nature Neuroscience-ben megjelent tanulmány egy új cerebrális organoid ("miniagy") betegségmodelljét írja le, rávilágítva az amiotrófiás laterálszklerózis és a frontotemporális demencia (ALS/FTD) betegségek kezdeti sejttípus-specifikus elváltozásaira. A kutatás eredménye új és reprodukálható humántranszlációs platformot jelent a preklinikai ALS/FTD-mechanizmusok, valamint a korai megelőző és terápiás megközelítések vizsgálatához, ezzel segíti e neurodegeneratív betegségek mélyebb megértését és hatékonyabb terápiák fejlesztését. Elképesztő, mit hoznak létre egy magyar laborban, emberek millióin segíthet. Az ALS/FTD izombénuláshoz és kognitív hanyatláshoz vezető végzetes és gyorsan romló neurológiai spektrumbetegség, amelynek megállítására vagy visszafordítására jelenleg nincsenek kezelések. A terápiák fejlesztését eddig jelentősen hátráltatta a komplex és megbízható humán modellek hiánya, amelyek alkalmasak lennének a kezdeti és a betegség lefolyása során kialakuló patológia pontos mechanizmusainak vizsgálatára - írja az ELKH közleménye.
Szerző Fordító Fordítás iránya Magyar cím Spanyol cím Kiadó ISBN Link Fejezet szerző Link
Szép idézetek oldala Los angelesi smog katasztrófa bakersfield Los angelesi smog katasztrófa map Los angelesi smog katasztrófa station Ami a hírekből kimaradt: szülőlázadás a Daat iskolában | Új Kelet online BABYONO puha szilikon kanál Cod. : 253 - Baba etetés/ Étkészletek és evőeszközök - NeoBaby bababolt kismama webáruház Intézmény: Infóbázis Kanapé mindennapos alvásra 2008 októberében az Európai Unióban egyedüliként, Magyarország bevezette a szálló porra vonatkozó konkrét, önálló egészségügyi határértékeket, mely a 2, 5-10 mikrométer nagyságrendbe eső részecskékre vonatkozik. Eddig a szmog mértékét csak a szálló por és a kén-dioxid együttes mérése alapján lehetett meghatározni, ám a kén-dioxid kibocsátás elmúlt évtizedekben tapasztalható visszaszorulásával a szmogriadót nem lehetett elrendelni, mivel a szálló pornak nem volt önálló küszöbértéke. Klinikai vizsgálatok alapján ma már egyértelműen látszik, hogy a szálló por nem csupán a légzőrendszerre fejt ki káros hatásokat, de jelentős a kardiovaszkuláris megbetegedéseket okozó hatása is.
Katasztrófa Los angelesi smog katasztrófa sacramento Los angelesi smog katasztrófa stations Los angelesi smog katasztrófa test A koncentrációk megállapítása önmagában még nem definiálja az intézkedések elrendelését. A koncentrációknak meghatározott nagyságú területen és meghatározott időtartamig kell fennállniuk. A területi követelés teljesítése - a budapesti mérőállomások sűrűségét tekintetbe véve - akkor reális, ha két állomáson egyidejűleg jelentkező határérték-túllépést vesznek figyelembe. A rövid ideig tartó szennyeződések a szmog szempontjából nem jellemzőek, ezért a szmogriadó tervében a szakemberek kikötötték, hogy minimálisan három óra időtartamig kell fennállnia a határértékeket meghaladó koncentrációnak. A szmogriadóval kapcsolatos intézkedések fontos részét képezi az időjárás-előrejelzés. A szmogriadó elrendelése teljesen indokolatlan, ha néhány órán belül időjárási front várható. A Fővárosi Önkormányzat illetékesei rendelik el a szmogriadót, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Fővárosi Intézete, és az OMSZ javaslata alapján.
A második világháború után a londoni légszennyezés katasztrófális méreteket öltött. A megnövekedett autóforgalomnak és a rossz minőségű, magas kéntartalmú szénnel történő tüzelésnek köszönhetően állandó szmogriadó volt érvényben. 1952. december 5-én Londonban szmog-katasztrófa vette kezdetét, amely 1953 tavaszáig 12 ezer ember életét követelte. A helyzet december 9-ig volt a legtragikusabb, amikor is 5 nap leforgása alatt 4000-en haltak meg. A legveszélyeztetettebbek a 45 és 65 év közöttiek és a csecsemők voltak. Londont napokon át köd borította és az ott uralkodó szélcsend következtében a szmogréteg napról-napra vastagabb lett. A megrekedt füst miatt nappal is sötétség honolt a brit fővárosban, az utcára kimerészkedő emberek gyakran eltévedtek a szmog-ködben, és lehetetlenség volt az autóvezetés is. A füst a házakba, épületekbe is beszivárgott. Napokon át szüneteltek a színház-és mozielőadások, mert a nézők nem láttak el a színpadig vagy a filmvászonig. Már 1813-ban, 1873-ban, 1880-ban, 1882-ben, 1891-ben és 1948-ban is történtek hasonló események a brit fővárosban, azonban az 1952-es szmog-katasztrófa azontúl, hogy hatalamas pánikot keltett, jelentős számú ádozatot is követelt.
London környékén számos széntüzelésű erőmű is működött: Fulhamben, Battersea-ben, Bankside-ban, Greenwichben, és Kingston upon Thames -ben, ami csak súlyosbította a helyzetet. Az Egyesült Királyság Meteorológiai Intézete szerint 1000 tonna füstrészecske, 140 tonna sósav, 14 tonna fluor vegyület, és 370 tonna kén-dioxid került a levegőbe, mely aztán 800 tonna kénsavvá alakult át. [3] A kutatások szerint a például Battersea-ben működő szennyezést gátló módszerek éppen hogy növelték a szennyezettséget: a kéményeken kiömlő gázok kimosásával csökkent azok hőmérséklete, ami miatt nem emelkedtek a magasba, hanem a felszín közelében szétterültek. A járművek által kibocsátott szennyeződés is sokat rontott a helyzeten: a gőzmozdonyok és a nemrég megszüntetett villamosok helyett üzembe helyezett dízelüzemű buszok is szennyezték a levegőt. 1952. december 4-én egy anticiklon érte el a légmozgás nélküli Londont, ami egy inverziót hozott létre: a hideg levegő megrekedt a felette húzódó meleg légrétegek alatt.
A fotokémiai szmog 25-35°C hőmérséklet, alacsony páratartalom és alacsony szélsebesség esetén jön létre. A jelenség kialakulásáért a gépkocsimotorokból származó nitrogén-oxidok, a szén-monoxid (CO) és a különböző szénhidrogének tehetők felelőssé. A napsütés hatására előbb ózon, majd a fenti vegyületekből reaktív szerves gyökök, végül peroxi-alkil-nitrátok keletkezhetnek. A fotokémiai szmog erősen izgatja a nyálkahártyát, az ózon pedig károsítja a növények leveleit. Ilyen típusú szmogot először 1985-ben észleltek Magyarországon. A szmog fogalma nem tévesztendő össze a szmog-katasztrófa fogalmával, amikor is az extrém méretű szmog következtében halálesetek vagy tömeges megbetegedések fordulnak elő. A Budapesten mért légszennyezettségi adatok és jövőbeli várható alakulásuk közzététele napjainkban elengedhetetlen követelmény. Ezek az információk egyrészt a lakosság informálását, másrészt az emisszió csökkentő intézkedések elrendelését szolgálják. Az emissziócsökkentés egyik módja a szmogriadó intézkedések elrendelése.