Azt találjuk, hogy az építési szabályozás szerint a telket nem lehet megosztani, de lehet rá építeni még egy lakóegységet. Tehát felépítünk még egy 100 nm-es házat a másik mellé. A két épületet két külön lakásként használjuk. Fizikailag ketté választottuk a telket, és az épületek is teljesen külön használhatóak, de ettől jogilag (a földhivatalban) még ugyanúgy egy ingatlan maradt. Tegyük fel, hogy 20 évig használtuk így, és nekünk megfelelt. Semmi gond nem volt a közös tulajdonból. Az osztatlan közös tulajdon akkor probléma ha szóba kerül az eladás! Tegyük fel, hogy, úgy alakul a helyzet, hogy az egyikünk eladná a részét. Na ebben a pillanatban már problémát okoz az osztatlan közös tulajdon. Hiszen az eddigi szomszédot a családtagunk volt. De az új tulaj egy idegen lesz… Ilyenkor 4 probléma merül fel: 1. ) Korlátozás nélküli használat Mindkét félnek joga van korlátozás nélkül használni az ingatlant. Nem csak azt, amit leválasztott magának, hanem a másikat is. Tehát előfordulhat, hogy én megunom, hogy az én fürdőszobámban hupilila a csempe, és úgy döntök, hogy mostantól a szomszéd fürdőszobáját fogom használni.
Vagy a nagy dolgomat az ő vécéjében végzem el. Jogom van hozzá. Az más kérdés, hogy a szomszéd nem biztos, hogy tolerálná ezt a dolgot, tehát jókora veszekedéseknek néznék elébe. Hülyeség, amit mondtam? Nyilván. De gondolj bele: Egy tulajdonosi közösségben elég egyetlen hülye, és máris megvan a probléma. És ez eladás szempontjából azért gáz, mert a vevőnek ki kéne fizetni egy szakajtónyi pénzt az ingatlanért. 2. ) Nem hitelezhető. Sőt, a CSOK-kal is probléma lesz. A fent elmondottak szerint nem tisztázottak a viszonyok. Ezért a bank nem ad hitelt az ilyen történetek finanszírozására. Ettől még készpénzes vevőnek eladható az ingatlan, amennyiben ő bevállalja ezt a helyzetet. De lássuk be, hogy a mostani árszintek mellett erre azért kevés az esély. 3. ) Közös órák. Osztatlan közös tulajdon esetén előfordul, hogy a két félnek 1 villanyórája, gázórája illetve vízórája van. Ebből nincs gond, amíg mindkét fél rendesen fizeti a részét. De ahogy az egyik tulaj nem fizet, a másiknak kell kifizetnie az ő részét is.
Addig nem lesz adásvétel, amíg ez nincs meg. És a 100 tulajdonostárs között biztosan akad valaki, aki feni a fogát a mi garázsunkra… Szerencsére erre a dologra is van megoldás. A varázsszó a "dologösszesség". Ez annyit tesz, hogy ha pl egy Herendi porcelán készletet akarsz eladni, az nyilvánvalóan egységet képez, és nem bögrénként fogod értékesíteni, hanem együtt. Ha Te vagy a garázs és a lakás tulajdonosa, hivatkozhatsz rájuk dologösszességként, ami azt jelenti, hogy csakis egyben kívánod értékesíteni őket. Így az elővásárlási jogosultnak a lakásodat is meg kell vennie, ha a garázsodra fáj a foga. Így pedig lehet, hogy az eredeti ajánlattevő hoppon marad, de a Te szempontodból nem sérül az üzlet. Javaslom, hogy Jegyezd meg ezt a szót, és nyugodtan villogj vele. Az ingatlanos kollégák nagy részének fogalma sem lesz arról, hogy mit beszélsz. De az ügyvéded biztosan le lesz nyűgözve… 🙂 Na hát ennyit az osztatlan közös tulajdonról. Ha elakadtál, keress bátran! A cikk anyagát videó formában a Yotube csatornámon is megtalálod:
NEM LÁTOD ÁT, HOGYAN IS FÜGG ÖSSZE Segítünk, hogy jogilag minden zökkenőmentes legyen! Az osztatlan közös tulajdon azt jelenti, hogy egy ingatlannak több tulajdonosa van, a tulajdonjog pedig az ingatlan nyilvántartásban rögzített, meghatározott hányadok szerint oszlik meg köztük. Tehát nem maga az ingatlan van megosztva, elképzelhető, hogy egyikük sem lakik benne. Ilyen tulajdonosi kapcsolat esetén minden tulajdonost elővásárlási jog illet meg, ha bármelyik másik eladná a részét. A tulajdonostársak emellett az ingatlan használatbavételéről is dönthetnek egy megállapodással. Alapesetben mindannyian jogosultak a használatra, ám ezt a jogot egyikük sem gyakorolhatja a többiek jogainak és az ingatlanhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére. Az ingatlan hasznai is a tulajdoni hányaddal azonos mértékben illetik meg őket, és ebbe nem csak a bevételek, de az ingatlannak kapcsolatos kiadások, kötelezettségek, esetleges károk is beletartoznak. Mi az osztatlan közös tulajdon működési elve? A tulajdonostársak szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben.
Ehhez segítséget nyújtanak a hitelkalkulátorok, de mindig speciálisan az Ön számára, a hitelbírálat után összeállított ajánlat kondícióiból induljon ki, mielőtt kölcsön felvételéről dönt.
A válaszadók 65%-a pedig számlavezető bankjához fordulna, ha hitelre lenne szüksége. Ezzel szemben a válaszadók 98%-a egyetért azzal, hogy ilyen esetben érdemes jól körülnézni és informálódni. Vissza a többi autós, pénzügyi hírhez » Alacsony induló törlesztőrészlet, sávos árazás kamatkedvezmény szempontjai) vagy kezdeti időszakra vonatkozó kamatkedvezmény lehet ilyen. Nézd meg a teljes futamidőre szóló törlesztési előrejelzést, hogy biztosan vállalni tudod-e. Szánj időt a feltételek és a következmények elolvasására! Mi lesz, ha... - számolj és tervezz! Honnan Vegyek Fel Hitelt / Honnen Vegyek Fel Hitelt 9. Kérdezz rá mindenre, ami csak fontos lehet: kamatváltozás oka mi lehet, milyen egyéb feltételt szabnak a folyósításhoz (ez akár bankfiókonként is eltérő lehet), mi történik, ha csökken a számlára érkező jövedelmed, mi a következménye a késedelmes fizetésnek, ha kiesel a futamidő alatt valamelyik kedvezményből visszakerülhetsz-e vagy végleg elveszítetted. Persze, ennél sokkal összetettebb a feladatod, hogy valóban mindenre gondolj, mielőtt belevágsz bármilyen hitelbe, de jobban kirészletezni itt most nincs lehetőségem.
A kalkulációnál a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait vettük figyelembe, eszerint 2020 első félévében a teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottak kedvezmények nélküli nettó átlagkeresete 262 648 forint volt. Személyi kölcsön igénylésnél ennek az összegnek ideális esetben a felét lehet hiteltörlesztésre fordítani, ami 131 324 forint. Hogyan vegyek fel hitelt? - Adamobooks.com. Tegyük fel, hogy ebből a jövedelemből törlesztjük a 3, 25 százalékos THM-mel 15 éves futamidőre felvett tízmillió forintos lakáskölcsönt, melynek a havi törlesztőrészlete 69 994 forint. Ezt az összeget a JTM-re vonatkozó szabályok szerint ki kell vonni a nettó jövedelem 50 százalékából, vagyis a 131 324 forintból. E szerint legfeljebb 61 ezer forint körüli összeg fordítható egy személyi kölcsön törlesztésére a meglévő lakáshitel mellett. A személyi kölcsön kalkulátor alapján 84 hónapos futamidővel számolva további 4 millió forint személyi kölcsönhöz juthatunk hozzá, amiből egy autó megvásárlására és a járulékos költségek kifizetésére is bőven jut keret.