Számunkra, akik hozzászoktunk már a kelet-európai szociofilmek komor hangulatához és a pusztulás képeihez, ebben a filmben az volt különösen szokatlan és megrendítő, hogy nemcsak a helyzet kilátástalanságáról és a belőle fakadó tragédiákról szólt, hanem újra meg újra a szolidaritás erejéről is, amely a legnehezebb körülmények között is képes felszínen tartani az embert. A film egyik emlékezetes jelenete, amikor Santa, a főszereplő egy éjszakára helyettesíti barátja kamasz lányát, aki egy gazdag család gyerekénél babysitterkedik, de szeretne kimaradni a fiújával. Santa a tücsök és a hangya meséjét olvassa fel a kicsinek. La cigarra y la hormiga. Bueno, vamos a ver. Érase una vez un país en el que vivían una cigarra y una hormiga. La hormiga era hacendosa y trabajadora y la cigarra no. Nem mindenki örül az árstopok meghosszabbításának - Portfolio.hu. Le gustaba cantar y dormir, mientras la hormiga hacía sus labores. Pasó el tiempo, y la hormiga trabajó y trabajó todo el verano, ahorró cuanto pudo, y quando llegó el invierno, la cigarra se moría de hambre y de frío, mientras la hormiga, tenía de todo… ¡Qué hija de puta, la hormiga!
Legutóbbi módosítás: 2019. 06. 19. @ 20:29:: Adminguru BemutatkozásTumpeck György vagyok, 1953 nov. 14-én születtem Budapesten. A tücsök és a hangya mese szövege. 1985 óta élek Canadában, először Torontoban, majd az utóbbi pár évben Niagara Fallson. Hobbim a horgászás, szeretem a csendet, az egyedüllétet. Fotózással is foglakozom, és természetesen írok is. Társaságom szerint, jókedéjü, vidám emberke vagyok, én ezt inkább egy bohóc álarcának érzem Hasonló írások
1684-ben a Francia Akadémia tagjai közé is beválasztották. A különc, ám mégis népszerű és közkedvelt költő 74 éves korában, 1695. április 13-án halt meg Párizsban. Életművének csúcsát meséi jelentik, amelyek 1668 és 1693 között 12 kötetben jelentek meg. A mesék tartalmát nem ő találta ki, sokat merített Aiszóposz hagyatékából, illetve a kelet-ázsiai mesekincsből. Miniatűr drámákat és komédiákat írt, fordulatos cselekménnyel, jól jellemzett figurákkal. Meséiben nagyrészt állatokat szerepeltet, olyan rájuk jellemző vonásokkal, amelyekből emberi tulajdonságok rajzolódnak ki, és többnyire az emberi gyarlóságok bírálata olvasható ki belőlük. Állítólagos lustasága ellenére igen termékeny szerző volt, írt alkalmi verseket, drámát és prózai műveket is, például az olvasmányos Pszükhé és Cupido szerelmei című regényt, valamint a frivol és erotikus Sólyom, illetve A szerelmes kurtizán című elbeszéléseket. Magyarra már a 18. A tücsök és a hangya ( bábfilm ) - YouTube. századtól ültették át meséit, a 20. században pedig Kosztolányi Dezső és Radnóti Miklós fordította az általuk is szeretett és nagyra becsült költő műveit.
Kölcsey Ferenc Himnuszát és Vörösmarty Mihály Szózatát minden magyar ismeri. Minden nemzeti ünnepünkön felcsendülnek, így már mindenkinek feltűnhetett a köztük lévő hasonlóság. Kölcsey Ferenc (1790-1838) alapjában véve zárkózott, befelé forduló ember volt, ami annak tudható be, hogy gyerekkorában elvesztette egyik szemét. Ha más emberek társaságában nem is, de az irodalomban otthon érezte magát. Híresebb művei a Parainesis Kölcsey Kálmánhoz, a Huszt, a Zrínyi dala, de a legnagyobb dicsőséget a Himnusz hozta neki, amelyet 1923-ban írt. Művei többnyire közéleti témájúak, a haza sorsával foglalkoznak, és a tett-filozófia megjelenése jellemző rájuk. Ez a filozófia életére is jellemző volt, mert nem csak az ország kedvezőtlen helyzetén kesergett, hanem tett is érte, országgyűlési képviselőként próbált hazája hasznára lenni. Vörösmarty Mihály (1800-1855) elszegényedett katolikus nemesi családból származott. Apja korai elvesztése miatt tanítónak állt, állása mellett pedig tanult. Himnusz és Szózat összehasonlítása - Csoportosító. Írói pályafutásának első szakaszában főleg elbeszélő költeményeket írt, amelyek témája a szerelem és a boldogság keresése volt.
A hetedik versszakban már kiderül, hogy hiába voltak hőstettek, az ország szenved. Ebben a versszakban adja meg Vörösmarty a két lehetséges utat az nemzetnek. Élet vagy halál. Ezt a megszemélyesítés (szenvedés kér) is érzékelteti. A mondat végén a felkiáltójel a türelmetlenséget fejezi ki. Jöjjön bármi, csak a szenvedés tűnjön el.,, Egy ezredévi szenvedés Kér éltet vagy halált! '' A következő két versszak szintén indoklás arra a kérésre, hogy dőljön el az ország sorsa. Himnusz és szózat összehasonlítása fogalmazás. Első soraikban megismétlődik az indulatos kijelentés:,, Az nem lehet''. Ez a két versszak az olvasót bíztatja tettre, azzal, hogy ha nem tesz semmit, (mint Vörösmarty idejében), akkor az őseink szenvedése hiába volt. Nem érték el, hogy fiaik boldogok legyenek. A tizedik és az utána következő versszak ismét az ország előtt álló két lehetőséget vázolja fel, amit a tizenegyedik versszak elején álló,, vagy'' kötőszó választ el egymástól. A két út bemutatása a jobbik választására ösztönzi az olvasót hangzásával is (,, buzgó imádság'') a halállal szemben (,, vérben áll'') Az utolsó két versszak a keret második része.
Himnusz, Szózat: Összehasonlító elemzés A magyar költészet két legkiemelkedőbb alkotásának tekinthetjük Kölcsey Ferenc Himnuszát és Vörösmarthy Mihály Szózatát. Mindkettő költemény a romantika korában íródott, és a himnusz műfajra nem jellemző módon kifejezetten melankólikus, szomorú érzelmekkel teli költemények. Irodalom - 7. osztály | Sulinet Tudásbázis. Keletkezése: Habár mindkét mű ugyanabban a korban született a pár éves eltérésnek is fontos szerepe van. A Himnuszt Kölcsey 1823-ban írta, stílusában szerepet játszott a bécsi kormányzat berendezkedése is. A bécsi vezetés egyre kevésbé vette figyelembe a magyarok érdekeit, a nemesek pedig csak saját érdekeiket figyelték. Míg Kölcsey ennek a folyamatnak csak a kezdetét érezhette a Himnusz megírása alatt addig Vörösmarthy a Szózat 1836-os megjelenésével az ország helyzetének mélypontján írta művét, többek között Kossuth Lajos letartóztatása az országgyűlés megszakítása is befolyásolhatta Vörösmarthy érzésit. Stílusa, műfaja, felépítése: Mindkét költemény műfaja óda ezen belül a Himnusz himnusz, a Szózat pedig közösségi óda.
A keret első fele nevezhető bevezetésnek is, mert ebben található a tételmondat, és a kérés (ódához illően).,, Isten, áldd meg a magyart'',, Hazádnak rendületlenül Légy híve, oh magyar'' A keret második része a befejezés, amiben kicsit átalakítva ismét szerepel az elsőben megfogalmazott kérés.,, Szánd meg isten a magyart'',, Légy híve rendületlenűl Hazádnak, oh magyar'' A Szózat első két sora a tételmondat, ami nem csak Vörösmarty idejében volt helytálló. Ez a parancs örökérvényű. Felszólítja a magyarokat, hogy igenis legyenek büszkék rá, hogy magyarok, és tegyenek a hazájukért. A mai időkben is e parancs szerint kéne minden magyarnak élnie, és éreznie. A következő két versszakban van a felszólítás indoklása, dicső történelmi események említésével, például Árpád honfoglalása és Hunyadi hőstette. Franko: Himnusz Szózat összehasonlítás. A sorok elején anafora van (ez-ez, itt-itt), melynek szerepe a nyomatékosítás, a kiemelés, hogy igen, ez az a föld, ez a hazád. A hatodik versszakban a múlt összefonódik a jelennel. Mutatva, hogy még él a nemzet, az a nemzet, ami azokat a hőstetteket vitte véghez annak idején.,, És annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után, Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán. ''
Szimmetrikusan szembeállított, ellentétes jelentésű szavak sorával (bölcsőd—sírod; ápol—eltakar; áldjon—verjen; élned—halnod) teszi nyomatékossá a helytállás kötelességét a sors kiszámíthatatlansága ellenére is (1—2. versszak). Négy strófán keresztül (3—6. ) a múlt történelmi eseményeire utal (honfoglalás, török elleni küzdelmek, szabadságharcok). Ezek is a rendületlen hűségre köteleznek. Az érvelés fokozódó szenvedélyességét jelzik nyelvileg az ez és az itt mutató névmás sor eleji (anaforás) ismétlései. A költő (a szónok) ez után (7—9. ) az "ezredévi szenvedés" jogán kér döntést: "életet vagy halált" a népek hazájától, a nagyvilágtól. Az ésszerű érveket a görcsös hit indulatai váltják fel: nem lehet hiábavaló sem a múlt, sem a jelen sok-sok szenvedése, erőfeszítése. A jövő két lehetőségét villantja fel a további három szakasz (10—12. Himnusz és szózat összehasonlítása táblázat. ): a "jobb kort" s vele szemben a "nagyszerű" (hatalmas, egyetemes) halált. Csak a második lehetőség, a nagyszabású nemzetpusztulás jelenik meg költői képekben.