Dr. Zsebik Albin Iroda: D222 TEL: +361-463-2981 Email: Publikációk: Kutatási terület: a távhőellátás üzemvitele gazdaságosságának növelése témában (távhőrendszerek és alrendszereinek számítógépes modellezése, gazdaságos és biztonságos üzemeltetéséhez szükséges irányítási algoritmusok kidolgozása), az energiagazdálkodás hatékonyságának növelése területén (energia-veszteségforrások feltárása, fűtés-hűtés folyamatok integrálása, hulladékhő és megújuló energiaforrások hasznosítási lehetőségek feltárása, fejlesztési stratégiák kidolgozása). Bme gépészmérnöki karate. Végzettség, tudományos fokozat: 1982:, műszaki tudományok kandidátusa, MTA 1982: Műszaki doktor, BME Gépészmérnöki Kar 1974: Okleveles gépészmérnök; okleveles mérnök-tanár, BME Gépészmérnöki Kar Beosztás: 2007-2010: FŐTÁV Zrt. – műszaki vezérigazgató-helyettes 2002- BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék – egyetemi docens 1996-2002: BME Rendszer és Irányítástechnika Tanszék – tanszékvezető 1991-1996: BME Rendszer és Irányítástechnika Tanszék – egyetemi docens 1989-1991: BME Hő- és Rendszertechnikai Intézet – egyetemi docens 1983-1989: BME Hő- és Rendszertechnikai Intézet – adjunktus 1981-1983: Pozsonyi Energetikai Kutató Intézet – tudományos munkatárs 1974-1977: Pozsonyi Energetikai Kutató Intézet – energetikai mérnök
Kezdőlap Oktatás Tantárgyi áttekintő Műszaki Mechanika Tantárgy kód: BMEGEMMNGMK Előadó: Dr. Takács Dénes Hallgatóknak: Moodle Tantárgyi információ A tárgyat a Gépészmérnöki Kar nappali tagozatos hallgatói tanulják a Gépészmérnöki és Épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnöki mesterképzési szakok kötelező tárgyaként heti 2 óra előadás + 1 óra tantermi gyakorlat + 0 óra laboratóriumi gyakorlat formájában. A kreditpont megszerzésének feltétele: legalább elégséges vizsga jegy. A tantárgy célja A tantárgya célja, a gépszerkezetek rezgéseinek vizsgálatához szükséges módszerek megismertetése. Cél, hogy a tárgyat teljesítő hallgatóknak biztos alapot adjon az alapvető dinamikai problémák modellezésére és elemzésére. Bme gépészmérnöki karine. További cél a hallgatók logikus gondolkodásának fejlesztése és a természettudományos ismeretek mélyítése.
Tájékoztató Tanszéki specializáció bemutató: 2022. 05. 09 (H) 18. 15: Virtuális specializáció bemutató A specializáció oktatási célja A Gépészeti modellezés specializáció célja olyan mechatronikai mérnökök képzése, akik alkalmasak a géptervezés, üzemeltetés során felmerülő igényes szilárdtest-mechanikai, áramlás- és hőtechnikai problémák modellezésére azok elméleti hátterének alapos ismeretében, valamint ezen modellek segítségével megfogalmazott feladatok megoldására, a modellek validálásához szükséges mérések ill. mérőeszközök megtervezésére. A szakirányban szereplő tárgyak anyagának elsajátítása jó alapot nyújt a mechatronikai illetve gépészmérnöki tanulmányok mesterszintű (MSc) folytatásához. A specializáció előkövetelménye: (Matematika szigorlat mint mindenkinek és) Rezgéstan. A 2021-ben angol nyelven induló specializációra felvehető hallgatók száma 20 fő. Bereczky Ákos – Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék. (Túljelentkezés esetén a görgetett átlag alapján állapítjuk meg a sorrendet. ) A specializációról további információ a képzési tájékoztatóból szerezhető (pl.
Course categories: Search courses: Archív - Záróvizsga információk - BMEGEDHZVI1 21221 Záróvizsga információk (pl. kérdéssorok) tanszéki bontásban Teacher: Gábor Györke Teacher: Viktor Józsa Teacher: Imre Norbert Orbulov Archív - Egyetemi Polgári Ismeretek - BMEGEDHEPI1 21221 Teacher: Norbert Gábor Agócs Teacher: Zsombor Lajos Gulácsi Teacher: Gergő Attila Kelle Teacher: Imre Lévai Teacher: Márton Szilvási Teacher: Dániel Csaba Tóth
Folytatás » Királyi lakosztály – Knósszosz Evans szerint a Knósszoszi palota három részre tagolt, "sokajtós" helyisége volt a király fogadóterme s a fejedelmi lakosztály központja. Csakhogy a konszolidálás érdekében betonnal pótolta az egykor fából ácsolt ajtókeretet. Evans feltevését megerősíti, hogy a bejárattól balra, a fal mellett állt a "baldachinos trónus". Ma már csak a falba vésett nyomai láthatók, melyeket üvegvitrin véd. Folytatás » A folyosókon és az udvar körül lefelé keskenyedő oszlopok álltak. A raktárakban ember magas tárolóedények, pithoszok sorakoztak. A knósszoszi palota leglátványosabb emlékei közé tartoznak a freskók. Biztos, hogy az első paloták korában is díszítették a falakat, azonban néhány töredéken kívül e korból semmi sem őrződött meg. A második palota díszítései azonban alapvetően meghatározták a knósszoszi világról kialakult európai képet. A figurák kecsessége, a szí nek élénksége, és maguknak a képeknek a témája is egy gondtalan, derűs, és fényűző társadalom képét vetítette a feltárók szeme elé.
Az égei civilizáció Download Report Transcript Az égei civilizáció Történelmi bevezetés Népei: a Küklád-szigeteken a Peleponnészosz-félszigeten és Kis-Ázsia északnyugati partvidékén éltek Minószi (krétai)kultúra (Kr. e. 2700–1100) Központok: Trója, Knósszosz stb. Mükéné művészete (Kr. 1600–1000) Központok: Mükéné, Tirünsz stb. Az Égei-tenger népei Emlékek Paloták, várak romjai Sírleletek márvány-, kő-, agyag- és fémtárgyai és szobrai Fennmaradt paloták falfestményei A minószi kultúra építészete A knósszoszi palota (Kr. 1700 körül, Kréta) Alapterülete: 22.
A knósszoszi palota egyik részletének rekonstrukciója A minószi művészet a bronzkori, i. e. 3000 és i. 1100 közötti krétai minószi civilizáció művészete volt. Fénykora az úgynevezett második palotakorszakra, i. 1700 és i. 1450 közötti időszakra esik. Az egyiptomitól eltérően a krétai művészt főleg az élet változékony, mulandó oldala érdekelte. E kultúra és művészet hordozóinak írása, a lineáris A írás (wd) egyelőre megfejtetlen. Építészet és freskófestészet [ szerkesztés] Korabeli lakóház i. 1700 körüli modellje, Arkhanesz lelőhelyéről Delfinek egy knósszoszi freskón Női alak profilban, knósszoszi falfestmény Korabeli házakat ábrázoló fajansz lapocskák A legfontosabb épületek, a paloták, de egyes vidéki udvarházak építésénél is hatalmas, simára faragott mészkőtömböket használtak. Az egyszerűbb épületek esetében nyers mészkövet alkalmaztak, a falakat szürke vakolattal vonták be. Knósszoszban és Zakróban (wd) terrakotta csövekből kiépített csatornarendszer működött, az egykori palaikasztrói (wd) főutcán pompás kő vízlevezetőt tártak fel.
Ks bronzkor: Knsszosz (Krta) Duna palota budapest Index - Gazdaság - Pont mostanában lehet a legjobban eladni az ingatlanokat Tökéletes önéletrajz sablon Mulatós fellépők árai 2009 relatif Pr telecom ügyfélszolgálat Lapocka fájdalom Kutyás videok vicces Tényleg megőrzi a kanál a pezsgő szénsavasságát? - 6 híres tévhit A veranda északi sarkából ma kis csigalépcső visz a földszintre, pontosan a trónterem előterébe. Folytatás » A knósszoszi központi udvar A Knósszoszi Palota hangulatos de kis méretű trónteremből szívesen megy ki a látogató a fényes központi, vagy főudvarra. Egykor ez a kb. 52 x 24 m alapú, faragott kőlapokkal kirakott udvar volt a palota centruma. A palota tornácokkal, oszlopos verandákkal és kapuzatokkal tagolt homlokzatai is a meglehetősen tágas udvarra néztek. Folytatás » A Liliomos herceg és a kettős bárdok – Knósszosz A Knósszoszi Palota keleti szárnya a fejedelmi lakosztályoknak, valamint a műhelyeknek adott helyet. Mivel ezt a részt csak a domboldal bizonyos részének az elhordásával tudták kialakítani, a földszintje jóval az udvar szintje alá került.
Knossost i. 1600-ban és i. 1450-ben újabb földrengések rázták meg, egy alkalommal tűzvész is pusztított, ám mind a várost, mind a palotát újraépítették. Utóbbi időponttól datálják a mínoszi civilizáció hanyatlásának lassú kezdetét is, melyben jelentős szerepe lehetett a Krétától 130 km-re fekvő Santorini szigetén kitört vulkánnak. A felrobbant tűzhányó mérgező hamuval borította be a környéket, és több méter magas szökőárat indított, elpusztítva Kréta alacsonyabban fekvő, tengerparti településeit. A mínoszi civilizáció helyét i. 1300 körül vették át a szárazföld felől érkező műkénéiek, ám Knossos ekkorra már elvesztette lakossága nagy részét, a város és a palota állapota pedig karbantartás hiányában egyre csak romlott. Az évszázadok múlása során a település végül teljesen elnéptelenedett, majd néhány földrengés pusztításának köszönhetően a helye évezredekre feledésbe került. 1800-as évek közepétől Kréta múltjának kutatása egyre jobban felértékelődőtt, több régész is ásatásokat kezdeményezett a szigeten.