Erre szokták a szerecsenmosdatók azt válaszolni, hogy akkoriban szokás volt keményen bánni a cselédekkel. Nagyon érdekes, nincsenek más ilyen feljegyzések a korból, hogy cselédlányokat kínhalálnak vetettek volna alá. És arra is érdemes figyelni, hogy Báthory Erzsébetet konkrétan 600 cselédlány megölésével vádolták meg, ami 600 nevet jelent, ami mögött emberek vannak. Akiket ismertek, akikre a tanúk emlékeztek. Akiknek rokonaik, szüleik voltak. Hol van hát ez a hatszáz cselédlány? Az még egy főúr életében sem volt jellemző, hogy 600 cselédlány forgolódott körülötte, praktikusan azért, mert normális esetben egy cselédlány évtizedekig is szolgálta urát, ezért aztán nem kellett őket olyan sűrűn cserélgetni. Persze ha rövid úton a pincében végezték, akkor ez a szám érthető. Persze ha valaki nem akarja érteni, akkor az továbblapoz. Namost az eljárásra visszatérve a tettenérést követően tanúvallomások is voltak. Erre a mentegetők válasza az, hogy kényszer hatására születtek. Ez részben igaz, mert akiket letartóztattak, és megvádoltak, azok valóban kényszer hatására vallottak, de voltak egyszerű tanúk is, akiket nem vádoltak semmivel, mégis elmondták, amit tudtak – ez többnyire csak olyasmi volt, hogy ismertek cselédlányokat, akik aztán eltűntek.
Az erdélyi fejedelem, Báthory István unokahúgáról, Báthory Erzsébetről, a mai napig nem lehet pontosan tudni, hogy igazak-e a róla szóló legendák. A históriák szerint több, mint 650 személyt gyilkolt, gyilkoltatott meg. Egy hideg téli estén, 1610. december 29-én, Báthory Erzsébet éppen vacsorázott csejtei kastélyában, amikor Thurzó György nádor emberei rátörtek. Az 50 éves grófnőt elhurcolták a Vág völgyébe egy várba, ahol befalazták. Négy esztendőn keresztül, egészen 1614. augusztusában bekövetkezett haláláig sínylődött a vár fogságában. Egy apró nyíláson keresztül láthatta csak a külvilágból szűrődő fényt, senkivel nem érintkezhetett az őrségen és papokon kívül, ételt és italt is a résen keresztül kapott. Mi volt a vád? 1610. tavaszán Magyarország nádorához súlyos vádak jutottak el a grófnőről, melyek szerint Báthory Erzsébet számos fiatal szűzlányt különféle módokon kínoztatott és megöletett. Első körben 34 tanút hallgattak meg, valamennyien megerősítették a szörnyű vádakat. A második körben meghallgatott 20 tanú szintén az úrnő ellen vallott.
Az esti rituálé részeként a szolgálólány elkezdte a fésülést. De fáradt volt már, nem tudott eléggé figyelni, így meghúzta Erzsébet haját. Az asszony indulatból megütötte, a lány arcáról vér serkent, amely kezére tapadt. – Ostoba lány! – mondta, majd mikor letörölte kezéről a vért, úgy látta kisimultak a ráncok rajta… Báthory Erzsébet hamar rájött, hogy csak a fiatal kislány vére lehetett az oka üdébb megjelenésének. A fiatalság forrásának kútjához talált, s inni akart belőle. Elkezdte hát leölni a szüzeket, hogy vérükben megfürödve, örökké fiatal maradjon. Vajon lelke mélyén tudta, tettéért, egy nap meglakol? A legenda legalábbis így szól, amit mind ismerünk. Báthory Erzsébet a vérszomjas, szüzeket kínzó és ölő asszonyként vonult be a világtörténelemben. Bár erre nincs sok bizonyíték, mert a korabeli vádakban szó sem volt vérben fürdésről. Főleg azért, mert az lehetetlen. Hiszen a vér gyorsan megalvad. Tehát fürdésre alkalmatlan. Az 1560. augusztus 7-én született lány élete kezdetén senki nem gondolta, milyen csúfos véget fog érni.
Azonban a Báthory Erzsébet elleni vizsgálatot nem a kínvallatásnak alávetett "tanúk" által elmondott borzalmak teszik átláthatatlanná, hanem az ügyében vádlóként szereplők kiismerhetetlen politikai és emberi szándékai. Mindemellett le kell szögeznünk azt is, hogy az állítólagos bűnöket soha senki nem bizonyította, sőt, az eljárás végén ítélet sem született. Báthory Erzsébet az emberiség legvéresebb gyilkosaként szerepel a Guinness Rekordok Könyvében. A Grófnő című film teljes egészében a YouTube-n megtekinthető: Borítókép: Csók István: Báthory Erzsébet című festményének reprodukciója az 1895. szeptember 29-én megjelent Vasárnapi Ujság illusztrációján.
"Isten, segíts! Isten, segíts, te felhőcske! Isten segíts, felhőcske! Adj, Isten, adj, Isten, egészséget Báthory Erzsébetnek. Küldj, küldj, te felhőcske, kilencvenkilenc macskát, ezt parancsolom neked, ki a macskák főura vagy, hogy parancsolj azoknak, és őket egybegyűjtse!, bárhol legyenek is, akár hegyeken túl, akár vizeken túl a tengereken túl,... bővebben Utolsó ismert ár: A termék nincs raktáron, azonban Könyvkereső csoportunk igény esetén megkezdi felkutatását, melynek eredményéről értesítést küldünk. Bármely változás esetén Ön a friss információk birtokában dönthet megrendelése véglegesítéséről. Igénylés leadása Eredeti ár: 4 299 Ft Online ár: 4 084 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 408 pont 4 399 Ft 4 179 Ft Törzsvásárlóként: 417 pont 4 799 Ft 4 559 Ft Törzsvásárlóként: 455 pont 3 899 Ft 3 704 Ft Törzsvásárlóként: 370 pont 5 299 Ft 5 034 Ft Törzsvásárlóként: 503 pont 3 499 Ft 3 324 Ft Törzsvásárlóként: 332 pont Események H K Sz Cs P V 27 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 31
2020. augusztus 7. 08:26 MTI 460 éve, 1560. augusztus 7-én született Nyírbátorban ecsedi Báthory Erzsébet grófnő, a külföldön talán legismertebb, de nem a legrokonszenvesebb magyar asszony. Bár az újabb kutatások szerint politikai okokból, vagyona miatt keverték rossz hírbe, a köztudat mégis afféle női Drakulaként tartja számon. A hírneves Báthory-család ecsedi ágából származó Erzsébet 1560. augusztus 7-én született Nyírbátorban. Nagybátyja Báthory István erdélyi fejedelem, később lengyel király, unokatestvére Báthory Gábor fejedelem volt. Gyermekkorát az ecsedi kastélyban töltötte, tizenegy éves korában jegyezték el a nála öt évvel idősebb Nádasdy Ferenc gróffal. A szóbeszéd szerint még menyasszonyként a kelleténél szorosabb kapcsolatba került egy szemrevaló parasztlegénnyel. A viszony következményét, egy gyermeket a család eltüntette, a lányt pedig - betegségére hivatkozva - az 1575-ben megült lakodalomig szigorú őrizet alatt tartották. Erzsébet férjétől, a híres törökverő "fekete bégtől" nászajándékként kapta meg a Kis-Kárpátokban, Nyitra vármegyében fekvő csejtei kastélyt és a környező 12 falvat.
Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet Központi Radiológiai Diagnosztika - Infogram Térfogat és súly alapján kerül kiszámításra a meghatározott díj. Ehhez nekünk a következő adatokra lesz szükségünk: a küldemény(ek) mérete ( centiméter x centiméter x centiméter) a küldemény(ek) súlya ( kilogramm) Egy kis... Rákóczi Ferenc utca, Miskolc 3530 Eltávolítás: 0, 02 km Ehhez a bejegyzéshez tartozó keresőszavak: cipŐbolt, cipő, divat, topÁnka, üzlet Kutatások szerint egy állatbarát munkahelyen dolgozni kevesebb stresszel jár. Ezt a Mars és a Royal Canin Munkatársai is megerősíthetik, mivel régóta magukkal vihetik kedvenceiket a budapesti irodájukba, ahol mára mindennapossá vált a ku... In Kolozsvár 1000 éve: A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai. Szerk. Dáné Tibor Kálmán et. al. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2001. ISBN 973 8231 14 0 Kolozsvári József: A Világítótorony: A Kolozsvári Refor... Aktív összetevők: Glükozamin-szulfát 1000 mg / 2 filmtablettában; 31, 25 g / 100 g készítményben Kondroitin-szulfát 400 mg / 2 filmtablettában; 12, 5 g / 100 g készítményben MSM 600 mg / 2 filmtablettában; 18, 75 g / 100 g készítményb... Időnként napközben is előfordul, de leggyakrabban az esti órákban.
Horthy Miklós kormányzóvá választása – HANGFELVÉTEL – Politikatörténeti Intézet Fáklyás felvonulással emlékeztek Horthy Miklós kormányzóvá választásának századik évfordulójára | Lyrics 1920. március 1-én a magyar nemzetgyűlés, elsöprő többséggel, vitéz nagybányai Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává választotta. A 141 leadott szavazatból 131 támogatta Horthyt, Apponyi Albert 7 voksot kapott, 3 pedig érvénytelen volt. 1919. november 16-án Horthy Miklós csapatai élén – és az azóta is sokat emlegetett fehér lovon – bevonult Budapestre. Fontos lépcsője volt ez a háborús összeomlást és a proletárdiktatúrát követő konszolidációnak. November 24-én alakult meg Huszár Károly kormánya, amelyet végre az antant is elismert és komolyan vett. Ezután kellett még néhányat lépni, úgy, mint a nemzetgyűlési választások megtartása és a kormányfő megválasztása, hogy véget érhessen az áldatlan helyzet és külföld végre tárgyalóképes félnek ismerje el a magyar vezetést. Az ország és új kormánya rendkívül nehéz helyzetben volt, kisantant általi katonai megszállás hatalmas károkat okozott.
Horthy nem akart király lenni, mivel református volt, s ennek kapcsán azt is helyesen ismerte fel, hogy a katolikus magyar arisztokrácia és a katolikus egyház egyáltalán nem támogatná ebben. Határozottan fellépett IV. Károly Habsburg trónörökössel szemben is. Először lebeszélte, majd később fegyverrel állta útját annak, hogy a magyar trónt elfoglalja. 1921. áprilisától hivatalban lévő Bethlen-kormány által előterjesztett, és még ugyanebben az évben a nemzetgyűlés részéről november 6-án elfogadott Habsburg-ház trónfosztásával is egyetértett. Horthy Miklós rájött arra, hogy legitimációjához szükség van arra, hogy az egykori katonatiszti társaitól elhatárolódjon, és a fehérterrort megszüntesse. Ez helyes cselekedet volt a konszolidáció érdekében. De a revansról, mármint a Kárpát-medence népeinek magyar felügyelettel történő egyesítéséről nem mondott le. Így sodródott be revanspolitikájával a II. Világháborúba, mert nem volt ereje és hatalma sem ahhoz, hogy Magyarországot a hitleri szövetség végső kötelékéből kiszabadítsa.
A történelem azonban felülírta a magyar elképzeléseket, mert a győztes nagyhatalmak határozottan közölték, hogy Magyarország trónjára a Habsburg családból senki sem léphet. Ugyanezt az álláspontot képviselte a Trianon utáni létrejött környező országok kialakulóban lévő szövetségi rendszere is a kis Antant! Ezért Horthy Miklós altengernagyra esett a végleges választás, aki a megszűnt Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottájának utolsó főparancsnoka volt. Horthy Miklós 1868-ban Kenderesen született, tehát ez idő tájt alig múlt ötven éves. Mint katonatiszt semmiféle politikai szerepet nem vállalt, de irányításával szerveződött meg 1919-ben a nemzeti hadsereg, melynek ugyancsak főparancsnoka lett. Horthy Miklós ezzel a katonai erővel a haza megmentőjeként határozta meg önmagát, és fehér lovon be is vonult Budapestre. Ezzel kezdetét vette Horthy Miklós kultusza. Horthyt a fehér ló miatt már Árpád fejedelemként kezdték emlegetni, és Horthy vezérnek szólították pártfogói. Trianon kétségkívül magyar nemzeti tragédiává vált, hiszen több millió magyar került a határon túlra az új országhatárok megállapításával, mert a nagy Magyarország területének kétharmada a Trianoni Békeszerződéssel elveszett.
13. §-ban foglalt házfeloszlatási jogot revízió alá veszik oly értelemben, hogy a kormányzónak a korlátlan házfeloszlatási jog biztosíttassék, éppúgy revízió alá veszik a 14. § második bekezdését. " (levéltári jelzet: OL K 589 I. A. 8. ) Ez utóbbi törvénycikk a kormányzó felelősségre vonásának módjáról szólt. 1920 augusztusában, az 1920:XVII. törvénycikkben meg is történt a kormányzói jogkör első kibővítése, megadva – ha bizonyos kötöttségek mellett is – a nemzetgyűlés elnapolásának, berekesztésének és feloszlatásának jogát. A nemzetgyűlés ülésén Huszár Károly miniszterelnök törvényjavaslatot nyújtott be, amely Horthy Miklós kormányzóvá választásának rögzítése mellett a kormányzó tiszteletdíjáról is rendelkezett. A tiszteletdíj megállapításának kérdését előző nap a minisztertanács tárgyalta, ahol nem túl magas: 3 millió koronás – 60 ezer svájci franknak megfelelő – összeget határoztak meg a kormányzó költségeire. (Mint elhangzott, a német kancellár 20 millió márkát kapott akkoriban, Kossuth Lajos tiszteletdíja 1849-ben pedig 200 ezer forint volt. )
Úgy fogalmazott: ismét veszélyben van a magyarság megmaradása a Kárpát-medencében. Az Országház egyik termében összegyűltek a kormány tagjai, a pártok elnökei meg más vezető politikusok, és arra törekedtek, hogy rábeszéljenek. Látva, hogy ragaszkodom nemleges álláspontomhoz, szemrehányások hallatszottak a kormánnyal szemben, mert elmulasztotta, hogy beleegyezésemet előre biztosítsa. A gyülekezet egyre több vitatkozó csoportra oszlott. Mint tiszt Őfelségének tettem esküt; ha elfogadom a kormányzóságot, akkor meg az alkotmányra és a nemzetre kell felesküdnöm. Vajon nem forog-e fenn az a veszély, hogy a két esküben vállalt kötelezettségeim összeütközésbe kerülnek egymással? Ezt a kérdést, melyen leginkább tépelődtem, nem vethettem fel nyíltan, és azt is tisztán láttam, hogy a béketárgyalások súlyos körülményei miatt hazánknak e nehéz napjaiban majd hazafias kötelességérzetemre hivatkoznak. Ezért csak azt kifogásoltam, hogy a leendő államfő számára megállapított jogkör - ahogyan a sajtó közléséből ismerem - teljességgel elégtelen.
Mivel Horthy a javaslatot elfogadta és az iraton látható a tárgyalások percre pontos beosztása, a kormányzó első hivatalban töltött napjainak munkarendjét – legalábbis részben – megismertük.