Munkáit magyar, angol és német nyelven adta közre. Díjai, elismerései [ szerkesztés] Frivaldszky Imre-emlékplakett (1962 bronz, 1985 arany fokozat) Horváth Géza-emlékérem (1985) Herman Ottó-díj (1994) Lovassy Sándor-emlékérem (1995) Szelényi Gusztáv-emlékérem (1995) Szent-Györgyi Albert-díj (1995) Széchenyi-díj (1998, megosztva) – A növényvédelem különböző területein kifejtett nemzetközileg is kiemelkedő kutatási eredményeikért, és több évtizedes iskolateremtő tevékenységükért. Megosztott díj Horváth Józseffel.
Legfertőzőbb helyeken dolgoztak A szakember azzal folytatta, hogy pontosan tudják, hol szükséges a beavatkozás. Hangsúlyozta, hogy csak azokon a területeken végeztek gyérítést, amelyek a "legfertőzöttebb" helyekként szerepelnek a térképükön. Megvizsgálták a helyeket "Húsz éve fejeződött be egy átfogó vizsgálat a tó körül" – magyarázta Sáringer-Kenyeres Tamás, aki hozzátette, hogy 2002 óta minden évben megvizsgálják a kijelölt helyeket, és csak azután döntenek a lehetséges gyérítésről. SÁRINGER-KENYERES TAMÁS | Országgyűlési Napló 1990-2022 | Kézikönyvtár. Elmondta, hogy a csapadék mennyisége miatt minden évben változhat a gyéríteni való terület nagysága, de a szúnyogirtást más tényezők is befolyásolhatják. Építkezés is átrajzolhatja a térképüket "Az infrastrukturális beruházások, például útépítés is alakíthatja a szúnyogtérképet. Hiszen, ahol korábban tenyészhely volt, azt az építkezéssel gyakorlatilag felszámolták. Jelenleg több száz szúnyogtenyésző hely van a térképünkön, ennek segítségével lehet elvégezni a légi gyérítést" – mondta a szakember. Kevesebb szúnyog lesz a szezonra A szúnyogirtást végző cég hétfőn fejezte be a légi gyérítést, és ennek köszönhetően a kora nyáron rajzó szúnyogok száma jelentősen kevesebb lesz.
A keszthelyi önkormányzati képviselő hozzátette, a kutyás fürdetőhely országos hírnevet szerzett, és az elmúlt egy hónap alatt egy valódi közösségi tér alakult ki a területen. Regman Karola - Keszthelyi TV
Új elnökség tagjai: dr. Estók János dr. Kőrösmezei Csaba dr. Pető Péter Ékes József Horváth Zsolt Huszár Attila Juhász Rudolf dr. Konrád Istvánné Lehel László Luzsi József Majthényi Tamás Obreczán Ferenc Sáringer-Kenyeres Tamás
Mit keres itt ez a fény a sötétben Rágom a párnám új huzatát Mert szép szemed az ami felver az éjjel Hajnali széllel itt futok én A város peremén Hajnali szélben várunk Te meg én Lüktet az égnek a kékje a napnak a fénye ha rásüt az arcomon ég Mert nem futamít meg többször elmegyek érted Utánam a vízözön itt jön Erdő közepén Bárhova nézek látom a TV-t Hallom a hangod bús moraját Kis pirulákban érzem az ízét Oldja a mérge a szád mosolyát Haj!
Ezáltal bizalmassá teszi a hangvételt, s egyúttal az üzenet az olvasónak is szól. A város peremén szerkezetileg 5 egységre bontható. A költő mindig összefoglaló, ténymegállapító sorokkal nyit új részt. Az 1. egység (1. versszak) a keret, a költő monológja, melyben általánosságban mutatja be a külvárost. A 2. egység (2-7. versszak) egy önelemző rész, melyben József Attila a munkásosztály kialakulásának történelmi-társadalmi folyamatát mutatja be. A költő az anyag gyermekeiként jellemzi a munkásokat. Az anyag, a gép (amely feldolgozza az anyagot) és a munkás (a munka) egymáshoz való viszonyát vizsgálja. A tőkés társadalom (kapitalizmus) anyagelvű és csak a maga hasznát keresi, így szerepe ellentétes az anyag, a gép és a munkás társadalmi feladataival (szocializmus). A 3. egység (8-10. versszak) a gépet az ipari társadalom jelképeként mutatja fel. A gép osztályok fölött álló hatalomként jelenik meg: a burzsoáziát a pusztulásba kergeti, a munkásosztályt viszont szolgálni fogja. A munkás kezében a gép "kezes állat", mivel a munkás ismeri és alkalmazni is tudja az anyagi világ törvényszerűségeit.
Ekkor kezdődik majd a munkásosztály tudatos élete és az igazán emberszabású, emberséges történelem, amely a forradalom második szakaszát, az elme és az ember forradalmát valósítja majd meg. Az 5. egység (15-16. strófa) a keret záró része, a vers zárlata, amely megváltoztatva ismétli meg a nyitó versszakot. József Attila visszaránt minket a sivár valóságba: eddig a történelmet és a vágyott jövőt ábrázolta és látomásában közelinek láttatta a forradalmat, most megmutatja, hogy a város peremén még mindig rakódik le a korom és csak " sivít e dal ". A sivár jelen és a vágyott jövő ellentétét azonban feloldja maga a forradalmi látomás és az a biztos tudat, hogy a munkásosztály végül győzni fog. Újra megjelenik a költő mint külön személyiség, akinek ajkán " csörömpöl a szó ", de megvan az a képessége is, hogy a jövőbe lásson, hogy tudatosan alakítsa az eseményeket a leírt látomás megvalósulása felé. Ő " az adott világ varázsainak mérnöke ". Nézzük meg a verset részletesebben! Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
A vershelyzet a lírai ént körülvevő világot (a külvárost) mutatja be, a költő megjelöli a helyet (város pereme) és az időt (alkonyat). Tehát adott egy konkrét kép, amelyet általános szintre emel egy hasonlattal (" Lelkünkre így ül ez a kor "). A város peremén keretes szerkezetű költemény, kerete az 1. versszak és a 15-16. strófa. A keret a költő monológja. A közbezárt 2-14. strófában viszont a lírai én a munkásosztály személytelen tagjaként, T/1. személyben fejti ki történelemszemléletét. A többes szám jelzi azonosulását osztályával, és agitatív jelleget is kölcsönöz a műnek. Fontos motívumok: anyag, gép, szív, elme, ember, rend, törvény A vers modalitására a kijelentő, felkiáltó, felszólító és kérdő mondat is jellemző (" Ki inti le – talán a földesúr? ", költői kérdés). Fontos jellemzője a műnek a leíró jelleg, azon belül is a kijelentő mondatok dominálnak, de a vers második felében találunk felszólító, felkiáltó, kérdő mondatokat is, a vége felé. Ezek T/2. személyűek, mintha bevonná a költő az olvasót.
A költő, a rokon, nézi, csak nézi, hull, csak hull a kövér, puha korom, s lerakódik, mint a guanó, keményen, vastagon. A költő – ajkán csörömpöl a szó, de ő, (az adott világ varázsainak mérnöke), tudatos jövőbe lát s megszerkeszti magában, mint ti majd kint, a harmóniát.