Részletes információkat az ü zletszabályzatunkban olvashat.
Név - (kötelező) E-Mail cím (kötelező) Felhasználó azonosító száma - (kötelező) Mérőóra gyári száma - (kötelező) Mérőóra állás (m3) - (kötelező) Ellenőrző kérdés, robotok ellen. Mennyi az eredmény? 20-1 Adatkezelési hozzájárulás: Megismertem és elfogadom a Víz és Csatornaművek Koncessziós ZRt. Szolnok adatvédelmi szabályzatát. Hozzájárulok ahhoz hogy a Víz és Csatornaművek Koncessziós ZRt. Szolnok a lapon megadott adatokat felhasználja a felhasználási hely beazonosítására, valamint a vízfogyasztás megállapítására. Az új adatként megadott e-mail cím kizárólag ügyhöz-kötötten, kizárólag a megadott mérőállás fogadásának visszaigazolására kerül felhasználásra. Ez az adat a mérőállás rögzítése után azonnal törlésre kerül minden rendszerünkből. Mérőállás beküldés minden hónap 1-én, 0:00-tól 15-én 24:00-ig lehetséges. E-ügyfélszolgálat | Soproni Vízmű Zrt.. Felhasználó azonosító szám és mérőóra gyári száma a számlán:
Képernyő átméretezés történt. A további megfelelő működéshez fontos az oldal frissítése. Kérjük, töltse újra/frissítse az oldalt a fenti gombbal, vagy a Ctrl + F5 billentyűkombinációval.
Jöjjön Petőfi Sándor: Arany Jánoshoz verse. TOLDI írójához elküldöm lelkemet Meleg kézfogásra, forró ölelésre! … Olvastam, költőtárs, olvastam művedet, S nagy az én szivemnek ő gyönyörűsége. Ha hozzád ér lelkem, s meg talál égetni: Nem tehetek róla… te gyújtottad úgy fel! Hol is tehettél szert ennyi jóra, ennyi Szépre, mely könyvedben csillog pazar fénnyel? Ki és mi vagy? hogy így tűzokádó gyanánt Tenger mélységéből egyszerre bukkansz ki. Más csak levelenként kapja a borostyánt, S neked rögtön egész koszorút kell adni. Ki volt tanítód? hol jártál iskolába? Hogy lantod ily mesterkezekkel pengeted. Az iskolákban nem tanulni, hiába, Ilyet… a természet tanított tégedet. Dalod, mint a puszták harangja, egyszerű, De oly tiszta is, mint a puszták harangja, Melynek csengése a rónákon keresztűl Vándorol, s a világ zaja nem zavarja. S ez az igaz költő, ki a nép ajkára Hullatja keblének mennyei mannáját. A szegény nép! Petőfi: Levél Arany Jánoshoz - diakszogalanta.qwqw.hu. olyan felhős láthatára, S felhők közt kék eget csak néhanapján lát. Nagy fáradalmait ha nem enyhíti más, Enyhítsük mi költők, daloljunk számára, Legyen minden dalunk egy-egy vigasztalás, Egy édes álom a kemény nyoszolyára!
Vas Virág írása Petőfi Sándor (1823-1849) 1823. január 1-én született Kiskőrösön, Petrovics Sándor néven. Apja, Petrovics István mészáros, kocsma- és földbérlő volt. Anyja Hrúz Mária, mielőtt férjhez ment, cselédlányként dolgozott. Gyermekéveit nagyrészt Kiskunfélegyházán töltötte, összesen 9 iskolában tanult, ez azzal az előnnyel járt, hogy már fiatalon igen gazdag élettapasztalatokkal rendelkezett. Petőfi Sándor: Levél Arany Jánoshoz (elemzés) – Oldal 2 a 6-ből – Jegyzetek. Tanulmányait a pesti piarista, majd az aszódi gimnáziumban végezte. 1839 telén Pestre gyalogolt, és a Nemzeti Színháznál statisztált. 1839 szeptemberében Sopronban katonának állt, ahol 1841-ben katonai szolgálatra alkalmatlannak minősítették. Első műve, A borozó című verse 1842-ben jelent meg az Athenaeum c. folyóiratban. 1844-től a Pesti Divatlap segédszerkesztője lett, és majd egy évig volt az újság munkatársa. 1846 márciusában Tompa Mihállyal és Váradi Antallal megalakította a Tízek Társaságát. Ebben az évben találkozott egy megyebálon Szendrey Júliával, akit 1847-ben a lány apjának tiltakozása ellenére feleségül vett.
úgye lemondasz Róla, ha én kérlek! - Hah, máris látlak ugorni, Mint ragadod nyakon a tollat, mint vágod az orrát A tintába, miként huzod a sok hosszu barázdát A papiron, ringy-rongy eszméket vetve beléjök... Mert ne is írj inkább, hogysem bölcs gondolatokkal Terheld meg leveled s gyomrom, mert semmi bolondabb Nincsen, mint az okos levelek, s én iszonyuképen Irtózom tőlök; tán mert én nem tudok olyat Kompónálni, azért. Ez meglehet. Ámde hogy úgy van, Esküszöm erre neked túróstésztára, dohányra És mindenfélére, mi csak szent s kedves előttem. - Drága komámasszony, kegyedet kérem meg alássan, Üsse agyon férjét és szidja meg istenesen, ha Még ezután sem fog nekem írni az illyen-amollyan. Petőfi sándor arany jánoshoz elemzés. Irjon mindenről hosszan, de kivált, ha kegyedről Ir röviden, haragunni fogok majd hosszu haraggal. El ne feledje a barna Lacit s a szőke Julist, e Kedves gyermekeket. Hát a kert hogy van, amelynek Rózsáin szemeim sokszor függének, amíg a Messzeröpűlt lélek hívemhez vitte szerelmét? És a csonka torony, mely a harcoknak utána Most szomorún hallgat gyér fű-koszorúzta fejével, S várja jövendőjét, mely lábát ráteszi, s akkor Összeomol, mint a koldús, ha kikapja kezéből A mankót a halál... áll még a gólya fölötte, Méla merengéssel nézvén a messze vidékbe?
1840 tavaszán másodjegyző lett. 1840-ben megházasodott: Ercsey Juliannát vette feleségül, akivel két gyermekük született: 1841-ben Juliska, 1844-ben László. Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Halála is összeköti Petőfivel őket, hiszen egy meg nem erősített legenda szerint, a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én a pesti Petőfi téri Petőfi-szobor avatásán fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el, 65 éves korában. 1882. október 22-én déli 12 órakor hunyt el Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia palotájában. Petőfi Sándor verse: Arany Jánoshoz. Arany János: A rab gólya Árva gólya áll magában egy teleknek a lábjában, felrepűlne, messze szállna, messze messze, tengerekre, csakhogy el van metszve szárnya. Tűnődik, féllábon állván, el-elúnja egyik lábán, váltogatja, cserélgeti, abban áll a múlatsága, ha beléun, újrakezdi. Szárnya mellé dugta orrát, messze nézne, de ha nem lát!
Ezen a ponton visszatér az évődő-élcelődő hangnemhez, az ódai magasságból visszazuhanunk a prózai hétköznapok világába, a vers tempója lassul, hangja csendesül. A 4. kérdés csak úgy általánosságban tudakolja, hogy " mi az ördög lelt? " Ezt a kérdést már meg sem ismétli Petőfi az első háromra adott válaszok után, mert nincs rá szükség. Nyilvánvaló, hogy az eddigieket is csak azért írta, hogy vallomást tehessen baráti érzése tartósságáról. Egyébként nagyon is jól tudja ő a választ: mindketten lusták írni, ő is meg Arany is, ezért szakadt meg hetekre a levelezés: " Lomha vagy, itt a bibéd; restelsz, mint jó magam, írni ". Itt zárul le az első szerkezeti egység, de a hangnem nem változik: továbbra is a humoros-tréfás, időnként komolyra forduló hang jellemző. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Egy vallomás következik, és az olvasónak olyan érzése támad, hogy minden, amit a költő eddig leírt, csak azért került bele a versbe, hogy ezt a vallomást előkészítse. Petőfi baráti érzelmeinek mélységéről és múlhatatlanságáról tesz vallomást Arany Jánosnak, méghozzá egy olyan metafora segítségével, amely a természetben a gigászi erővel létrehozott, s többé meg nem változtatható, szilárd, mozdíthatatlan állapotot jelképezi: " Te mikoron nevedet keblem mélyébe leírtad, / Mit tettél, tudod azt? gránitsziklába acéllal / Vágtál életen át múlás nélkűli betűket ". Ezzel szembeállítja azt a feltételezett lehetőséget, hogy Arany János baráti érzelmei nem ennyire erősek, s ezért Arany elfelejtette őt: " Hát én? én nevemet karcoltam volna homokba, / Melyet, névvel együtt, egy hó szellője is elfúj? " Tehát gránitszikla és acéllal vágás van az egyik oldalon, homok és karcolás a másikon. Petőfi ezekkel az ellentétes képekkel fejezi ki a két végletet, de kérdése természetesen költői kérdés, hiszen valójában teljesen biztos benne, hogy Arany nem felejtette őt el, és hogy baráti érzelmeik kölcsönösek (" Megköszönöm, ha netán így van… no de elhiszem inkább, / Hogy rosz verseim is vannak, mint hogy te feledtél. ")