Erdőspusztai Bemutatóház A Debreceni Erdőspuszták a várostól keletre, mintegy 10 kilométer távolságban, félkörívben terülnek el. A Diószegi úton a 30-as számú autóbuszról a Panoráma út kereszteződésében leszállva és északi irányba elindulva egy magaslatra érve hirtelen a természetjáró szemébe tűnik a Tóth Dezső által 1982-ben tervezett, az Erdőspuszták természeti arculatához jól illő Tájház, a Bánki pihenőcentrum. Képgaléria A Bánki pihenőcentrum, mint oktatási központ legfontosabb eleme az Arborétum. Ez valamint a hozzá tartozó tanösvény feladata többcélú. Ördögárok, vákáncsos kunyhó és egyedülálló kőriserdő csalogat a Debreceni Erdőspuszták világába | Sokszínű vidék. Elsősorban a tájegységünkben eredményesen telepíthető fás szárú növények – lombosfák, cserjék és tűlevelűek- bemutatására szolgál. Az Arborétum növényzete egyben hasznos tapasztalatokat nyújt a szakemberek számára számos nem őshonos növényfajták, exóták, telepíthető fafajok igényeire. A létesítmény a látogatóknak nem csupán botanikai, dendrológiai és tájképi élményeket kínál, hanem a bemutatóház kiállításai révén a táj népének életmódjával, gazdálkodási emlékeivel, botanikai, rovartani, madártani ritkaságaival és régészeti leleteivel is alkalom nyílik megismerkedni.
Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt. Az Erdőspusztai-pihenőövezetek története a 70-es évektől napjainkig–Erdőspusztai Bemutatóház és arborétum. | Erdőspusztai Horgász és Turisztikai Portál Lyrics Karaoke Bánk (Debrecen) főnevezetessége a környéket uraló Erdőspusztákat Bemutatóház és Arborétum. A Pihenőcentrum központi épületében egy modern konferenciatermet és 3 bemutatótermet is megcsodálhatunk. Erdőspusztai bemutatóház és arborétum arboretum and botanical garden. Az ide látogató betekintést nyerhet többek között dr. Szemerédi Miklós nyugdíjas erdőmérnök gyűjteményébe, valamint megismerhetjük az Erdőspusztákat korabeli fotókból, illetve a tájra jellemző használati tárgyakból összeállított kiállításban is gyönyörködhetünk. A főépülethez tartozik egy 15 hektáros füvészkert is, amely elsősorban fagyűjteményből, lombos, fenyő- és cserjefélékből áll. Az arborétum védett környezetének köszönhetően nem csak gondosan ápolt változatos növényzettel, hanem gazdag rovar- és madárvilággal, kisebb gerinces állatokkal, emlősökkel, kétéltűekkel is találkozhatunk. Az Arborétum területén is számos felfedezi való vár, úgy mint az Év fái tanösvény, a fából készült játszótér, a kilátó vagy a környezetbe jól illeszkedő szabadtéri foglalkoztatóház, melyek az erdei iskolás foglalkozások kedvelt helyszínei.
Valamivel távolabb, körülbelül 17 kilométerre találjható a Hármashegyi kilátó, a Hármashegyi-tó, és bejárhatjuk a Hármashegyi Felfedező Tanösvényt is. Árak: Felnőtt jegy: 500 Ft Kedvezményes jegy (diák, nyugdíjas): 200 Ft Tűzrakóhelyhez tűzifa: 1300 Ft A belépő árából 20% kedvezmény jár Természetjáró Kártya tulajdonosok számára. Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2020 márciusi állapotot tükrözik. Az Erdőspuszták történetét ismertető kiállításon az 1773-ból fennmaradt Kovács György által készített térképek segítségével szemléltetik a régészeti leleteket és ásatásokat. Nyitva tartás: A hét minden napján 9-18 óra között. Belépőjegy: felnőtt: 500 forint diák, nyugdíjas: 200 forint tűzrakóhelyhez tűzifa: 1300 forint Ekkor teljes tető cserén esik át. Erdőspusztai bemutatóház és arborétum arboretum flickr group. Kicserélik az épület 30 éves nyílászáróit is, és a tájház belső részét is teljesen felújitják. A munkálatok 2013 októberére készültek el. Az ünnepélyes átadó október 16. -án volt, ahol a város vezetői, és a nyírerdő vezetése egy szűk kör jelenlétében adta át az épületet.
Ősi tájegységnek nevezik a területet, mely a mai napig is őrzi a történelem előtti idők tájképét. Buckaközi mocsarak, fűz és nyírlápok a legtöbbet rejtenek az alföld múltjából, növény- és állatvilágából egyaránt. Az 1800-as évek végén a területet lecsapolták, hogy a víz alatt álló részek helyet adjanak a mezőgazdasági művelésnek. A vízfelületek eltűnésével csökkent a levegő páratartalma, megváltozott a terület flórája, ez az oka annak, hogy a múltat idéző kőris-nyír-éger-fűzlápok maradványai mára csak nyomokban lelhetők fel. A vízrendezéssel megkezdődött az erdőterületek csökkenése, és a megmaradó erdők faállományának átalakítása. Az őshonos növények termőhelyén különböző tájidegen fajok jelentek meg, például akác, erdei fenyő vagy a vörös tölgy. Megnyitott az Arborétum, látogathatók a kilátók | Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt.. A 19. század óta az őshonos vegetáció mellett a szárazabb viszonyokat is jól tűrő telepített akácok jellemzik, amelyek mára a területek meghatározó erdőalkotójává váltak – mondta el kérdésünkre Böszörményi Bence, a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészetének erdészeti igazgatója.
Ön itt van: Kezdőlap Líra Tartalommutató Janus Pannonius: Pannónia dicsérete /Laus Pannoniae/ Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek, S most Pannónia is ontja a szép dalokat. Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám, Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld! /Berczeli Anzelm Károly fordítása/
Ez volt az a kor, amelyben a művészek kiléptek a névtelenségből, az árnyékból, és büszkén vállalták alkotásaikat (a középkorban még nem létezett művészi öntudat, maga a művész is inkább csak mesterembernek számított, és a művészek nem tekintették önmagukat fontosnak). A költői öntudatot kinyilatkoztató verstípusnak megvannak az előképei az ókori költészetben, főleg a római költőknél; pl. Ovidius vagy Horatius is kihangsúlyozták saját alkotói halhatatlanságukat. Magyarországon azonban ez újdonság volt. Janus Pannonius nemcsak az első olyan magyar költő, akit név szerint ismerünk, hanem a reneszánsz költői öntudat első hazai kifejezője is. Pannónia dicsérete Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek, S most Pannónia is ontja a szép dalokat. Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám, Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld! Janus Pannonius: Pannónia dicsérete - illusztráció | Europeana. (Berczeli Anzelm Károly fordítása) A vers műfaja epigramma (rövid, magvas gondolatot tartalmazó vers, csattanóval a végén), hangulata emelkedett. Témája a költői öntudat, középpontjában a büszkeség érzése áll.
Editorial Reviews Hungarian Summary: Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Fazekas Mihály, Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, József Attila legszebb versei a hazáról. -Janus Pannonius: Pannónia dicsérete; Egy dunántúli mandulafáról -Balassi Bálint: Egy katonaének -Zrínyi Miklós: Attila; A szigeti veszedelem - Első ének (részlet); Nem írom pennával -Fazekas Mihály: Szükségben segítség -Csokonai Vitéz Mihály: A tihanyi ekhóhoz -Kölcsey Ferenc: Himnusz -Vörösmarty Mihály: Szózat -Petőfi Sándor: Nemzeti dal -Arany János: Családi kör -Ady Endre: A föl-földobott kő -József Attila: Hazám Pannónia Dicsérete - Versek a hazáról / Performed by Cserhalmi György / Hungarian poetry Audio Book / Hangzó Líra / Audio CD 2011 / Kossuth - Mojzer
"Sokra becsülnek már, hazám is büszke lehet rám…" – vélekedik önmagáról legismertebb epigrammájában, a Pannónia dicséretében. Ő Janus Pannonius, aki 1434 és 1472 között élt. Rejtélyek övezik alakját és életét. Eredeti neve talán Kesinczey vagy Csezmicei János lehetett. A felvett latin nyelvű, művészi név jelentése: Magyarországi János, mellyel utalt származási helyére. Humanista tudásra – nagybátyjának, Vitéz Jánosnak köszönhetően – Itáliában tett szert. Nagy karriert futott be: Pécs püspöke, Mátyás király kancellárja, feudális nagyúr volt. Ám egy politikai baklövése miatt 1465-ben kegyvesztett lett, menekülnie kellett. Haláláról annyit tudunk, hogy 1472-ben Medvevárott halt meg, valószínűleg tüdővérzésben. A holttestet titokban temették el Pécsett, ám a történelem viharaiban síremléke eltűnt. Janus Pannonius főbb műfajai - Érettségi tételek. 1991-ben azonban a pécsi székesegyház altemplomában egy deszkakoporsóban megtalálták maradványait, és rekonstruálták a reneszánsz költő arcképét. Költészetének fő témái: a haza és az öntudat. De a humor és nevetés is fontos volt életében és költészetében.
Humanizmus: antik utalások tömege; szellemileg kiteljesedett élet; a beteges, gyönge testtől való irtózás 5. Életút: 1466-ban született vers, ekkor már kegyvesztett, betegség kínozza 9. 4. Test és lélek viszonya: a test alantas, akadályozza a lelket, a lélek halhatatlan Rokonítható: platóni ideatan - az ideák világa tökéletes, a földi dolgok az ideavilág másolatai, és mint másolatok, tökéletlenek is Neoplatonizmus/újplatonizmus: az Egy=Jó a világ legfőbb archéja (alapelem, kiindulópont), ennek a kiáramlásával, emanációjával jön létre a SZELLEM, ahol az ideák találhatók A Szellemből való darabok a lelkek, ezek egyesülnek a földön a testekkel Az ember egyszerre tartozik a szellemi és a földi világhoz 10. Szerkezet • 1-8. sor: az alászállás első szakasza – a hét planéta feletti szférán át tett utazást írja le • 9-14. sor: a lélek a 7 planéta szféráján átsuhanva mindegyikük lényegében részesül • 21-26. sor: nem a szerző kórképének naturalista részletezése, hanem a 4 alapminőség, hideg, meleg, száraz, nedves egyensúlyának megbomlása (a betegséget ez az egyensúlybomlás okozza) • 27-32. sor: azért választott gyönge testet, hogy könnyű legyen visszatérni • 33-44. sor: tanács a lelke számára a jövőre nézve – válasszon nem emberi létformát, mert az öntudatlan, nem szembesül a korlátokkal
Ez jelzi, hogy Janus nem csupán önmagának akart dicsőséget kivívni, hanem hazáját is naggyá akarta tenni. Sikerét nem magánügynek tekintette, hanem a magyarok sikerének: úgy gondolkodott, hogy az ő dicsősége hazája dicsősége. Ezért a vers csattanója az, hogy "általa híres e föld! ". Ez a csattanó átértékeli a címet: nem Pannónia dicsérete, hanem Pannonius dicsérete a vers. Míg Búcsú Váradtól című elégiájában Janus büszke volt a szent királyokra és a régi dicsőségre, vagyis a hazájára, addig itt nem ő büszke a hazájára, hanem azt mondja, a hazája lehet büszke őrá, mivel Pannónia általa lett híres, ő hozta el ide a reneszánsz műveltséget. A vers világában a szellem kiművelése a legfőbb emberi érték. Ez azért fontos, mert Magyarországon mindaddig a hagyományos értékrend szerint ítélték meg az embereket, azaz a hadi dicsőséget tekintették a legfőbb érdemnek. A Pannónia dicsérete emiatt is nagyon újszerű. Nemcsak Janusnak saját tehetségébe vetett hite szólal meg benne, hanem a művészet értékébe vetett hite is.
Részt vett az uralkodó 1464-es jajcai törökellenes hadjáratában, de itt súlyosan megbetegedett, törékeny egészségét pedig két évvel később a tüdőbaj is kikezdte. Rövid élete ellenére a reneszánsz legjelentősebb magyar költője, nagy érdemeket szerzett a humanista kultúra magyarországi terjesztésében. Legismertebb műve talán a Pannónia dicsérete: Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek, S most Pannónia is ontja a szép dalokat. Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám, Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld! Lázadás és menekülés Magas tisztsége ellenére egész életében a napfényes és művelt Itáliába vágyakozott, költőként akart kibontakozni, nem politikusként. Ennek ellenére Vitéz János mellett mégis fő szervezője volt az 1471-es Mátyás elleni főúri összeesküvésnek, amit a nemesek megadóztatása váltott ki. A király leszerelte a lázadókat, irgalmat tanúsított velük szemben, Janus azonban nagybátyjával ellentétben nem adta meg magát, hanem Pécsre menekült, hogy püspöksége falai között védhesse meg magát.