A menhely dolgozói szerint ez a szokás elképesztő hatással van a gyakran ijedt, stresszes, bizalmatlan cicákra: megnyugtatja, és újra emberkézhez szoktatja őket. Kihez megy a macska town Kihez megy a macska b Kihez megy a macska o Egerszalók fürdő Megoldások
Az, hogy macskája mennyire szeretetteli lény, nagy mértékben függ személyiségétől, vérvonalától, nevelésétől. Vannak zárkózott cicák, mások pedig alig várják, hogy végre szeretgethessék gazdájukat, dorombolhassanak neki egy kicsit, az ölébe fészkelődve. Amikor a macska úgy dönt, ki akarja fejezni szeretetét gazdája iránt, ezt sokkal inkább megmutatja, semmint "elmondja". Meg kell hát ismernie a macskák szeretet-szótárát, ehhez pedig ismernie kell a testbeszéd jelentését. Lassú pislogás Amikor a macska idegenekkel vagy más macskákkal találkozik, üdvözli őket. Ezt rezzenéstelen tekintettel teszi. A lassú pislogás az elégedettség és a szeretet jele. Játsszon egyet a cicával: pislogjon vissza rá lassan és figyelje meg, meddig tart el ez a kommunikáció. Tisztálkodás A tisztálkodás nem csak a higiéniáról szól. A macskák előszeretettel mosdatják egymást, ennek komoly stressz oldó szerepe van, ráadásul erősíti a köztük levő köteléket. a macska a gazdáját mosdatja, az a teljes elfogadás jele, azaz arra utal, hogy befogadja a "macskacsaládba".
Kr. e. 525-ben a nagy fáraó csapatai nem mertek harcolni Kambyses perzsa király katonái ellen, inkább feladták városaikat, mert a perzsák ördögi hadvezére a katonák sisakjára, pajzsára élő macskákat köttetett. A szent állatra pedig hogyan is támadhatott volna a macskarajongó egyiptomi? Az Egyiptomból elhurcolt műkincsek múzeumi termei a világ nagyvárosaiban ma is ősmacskákkal vannak tele: papirusztekercseken a szent macskák ájtatos pofácskája látható. Ők ülnek a vitrinek mélyén agyagba égetve, őket faragták elefántagyarból, őket öntötték aranyszobrocskákba. Mert az ókorban úgy hitték, a macska szerencsét és gyermekáldást hoz. Annyi gyermeke lesz a fiatalasszonynak, ahány cicaszobor van a házban. A legnagyobb "kőmacska", a szfinx máig őrzi Egyiptomban a fáraók titkát. A buddhizmus szerint a macskalét a jók kiváltsága, a paradicsomba való belépés előszobája. Kínában is természetfölötti képességekkel ruházták fel a bársonytalpú kis négylábúakat: az ártó szellemek, démonok ellenségeinek tartották őket, akik mágikus erővel bírtak.
Íme a lista: Cicája mindkét szemével hunyorít Kedvence mindkét szemével "rákacsint" Önre: ez olyan, mintha puszit adna a szemeivel, és annyit jelent: "Szeretlek". Ha szeretne cicájának macskanyelven egy mosolyt ajándékozni, egyszerűen tegye Ön is ugyanazt: kacsintson rá mindkét szemével! Kedvence meg fogja érteni. Ajándékokat visz Önnek Természetesen nem az olyannyira óhajtott magassarkú cipőt fogja odatenni az ajtaja elé, hanem valami olyat, ami sokkal inkább a szívéből jön, s ami egyúttal demonstrálja Önnek, hogy micsoda nagyszerű vadász is ő. Így mutatja meg szeretetteljes módon, mi az, amit kínálni tud Önnek. Még ha egy elejtett egér vagy élettelen madár látványa Önben nem is vált ki olyan örömteli érzést, mint egy pár új divatcipő, mégis nagyon is becsülnie kell ezt az értékes ajándékot. A cicus közlékeny Ugyan a miaúzás feltűnni vágyás, fájdalom, feszültség, stressz vagy betegségek (süketség, szenilitás, demencia, pajzsmirigybetegség, a központi idegrendszer betegségei, magas vérnyomás és egyebek) kifejezésére is szolgál, azért a nyávogás mégis egy macska teljesen normális viselkedési repertoárjához tartozik.
Könyv: Életünk végéig ( Barnás Ferenc) 299888. oldal: - Könyv Irodalom Szépirodalom Próza Magyar irodalom Regények Kortárs Az idegösszeroppanásából felépült filozófiatörténész, aki gyerekkoráról írt regényével, az Ontogeneával szépíróként is bemutatkozik a közönség előtt, beleszeret egy nála jóval fiatalabb antropológusnőbe. Szerelmük eksztatikus, de betegség árnyékolja be. Két hónappal a regény megjelenése után a férfi idős anyja meghal, és erről a családja nem értesíti. A temetésen gondol először arra, hogy az anya nem rákban hunyt el, ahogy az a halotti jelentésben állt. Megpróbálja összerakni a szálakat. Minél kétségbeesettebben kutatja, valójában mi történt, annál sötétebb családi titkokra derül fény. Miközben lélegzet-visszafojtva követjük a tizenegy tagú család drámáját, a mai Magyarország politikailag és kulturálisan megosztott világa is kirajzolódik előttünk. Könyv: Barnás Ferenc: Életünk végéig. Az Életünk végéig könyörtelen szembenézés döntéseink és tetteink következményeivel. E felkavaró regény nemcsak szeretetteljes részvéttel, de humorral is ábrázolja az esendőségükben is rokonszenves szereplőket.
De az önéletrajzi elemek regénybe foglalása is hasonló vonás, bár Barnás Ferenc ambivalens módon áll a szerzői én és szövegbeli alteregójának elhatárolásához és egybemosásához: egyrészt leszögezi, hogy a szöveg valósággal való egyezése pusztán a véletlen műve, másrészt a főhős szerelmének ajánlja a regényt. A család mint „ismerősök gyülekezete” - Barnás Ferenc: Életünk végéig - Bárkaonline. Így a szerzői és a megalkotott én elválasztása részben érvényteleníti az önéletrajzi szempontú olvasást, bár teljesen nem tudja semlegesíteni, hiszen olyan sok áthallás van a szerző és az én-elbeszélő élettörténetében, hogy az már valamilyen írói szándékot feltételez. Nagy hangsúlyt kap a főhős szellemi tevékenysége és az, milyen hatással van magánélete gondolkodására és írói létére. Barnás és Krusovszky említett regényének közös vonása még, hogy főszereplői értelmiségiek, akik a politikától és az aktuális hatalmi rendszertől próbálják magukat függetleníteni, hogy szabadon alkothassanak, és ne kelljen elköteleződniük egyik oldal mellett sem. Így válik az Életünk végéig a függetlenség megőrzésének lehetőségét megkérdőjelező írássá, mert míg az elbeszélő szellemi tevékenységeiben valóban szabad tud maradni, ahogy Lillel való kapcsolata kibontakozik és lassan eljut a házasságig, fokozatosan egyre inkább a hatalmi rendszer függésébe kerül.
Miközben pontosan tisztában van azzal, hogy a tetteinek minden esetben következményei vannak, hogy a világ ok-okozati módon van berendezve, a szánandó esendősége is megmutatkozik: hiába tudja, mit kellene, mégsem képes mindig azt tenni, mondani, legkevésbé gondolni, akarni. Az Életünk végéig az elveszett, vagy sosem létező, de megtalálható önazonosságról szóló regény, melyben nemhogy helye van a kételyeknek, hanem ezek szervezik elsősorban a szöveget. Katarzis nincs, ahogy megrendülés sincs, minden beleoldódik az eseményekkel teli hétköznapokba. A megértésre és a jelentések teljes megismerésére kevés a főhős esélye, ezzel együtt közel ötszáz oldalon keresztül jó szurkolni neki, hátha mégis sikerül. Életünk végéig. Vagy neki, vagy az olvasónak, utóbbi eset jóval valószínűbb. A Kalligram kiadó és különösen a szerkesztő, Tóth-Czifra Júlia ezúttal is kiváló munkát végzett, a könyvtárgy formájában is méltó a tartalomhoz, a szöveg pedig szinte hibátlan. Szerző: Barnás Ferenc, Cím: Életünk végéig, Kiadó: Kalligram, Kiadás éve: 2019, Oldalszám: 456 oldal, Ár: 3990 Ft
Összefoglaló Az idegösszeroppanásából felépült filozófiatörténész, aki gyerekkoráról írt regényével, az Ontogeneával szépíróként is bemutatkozik a közönség előtt, beleszeret egy nála jóval fiatalabb antropológusnőbe. Szerelmük eksztatikus, de betegség árnyékolja be. Két hónappal a regény megjelenése után a férfi idős anyja meghal, és erről a családja nem értesíti. A temetésen gondol először arra, hogy az anya nem rákban hunyt el, ahogy az a halotti jelentésben állt. Megpróbálja összerakni a szálakat. Minél kétségbeesettebben kutatja, valójában mi történt, annál sötétebb családi titkokra derül fény. Miközben lélegzet-visszafojtva követjük a tizenegy tagú család drámáját, a mai Magyarország politikailag és kulturálisan megosztott világa is kirajzolódik előttünk. Az Életünk végéig könyörtelen szembenézés döntéseink és tetteink következményeivel. E felkavaró regény nemcsak szeretetteljes részvéttel, de humorral is ábrázolja az esendőségükben is rokonszenves szereplőket. Lehet, hogy a legmélyebb fájdalmaikra mégis van ellenszer?
Figyelemreméltó az a fokozatosság és kidolgozottság, amelynek segítségével az író közönségét vezetni tudja. A regénybeli perspektivikusság nem hivalkodó aspektus. A bentről kifelé haladás üteme a cselekményformálásban érhető tetten. Sebestyén kezdetben magányos. Egyedül érzi magát a beutaltak között: "Nincs mellettem senki. (…) Vannak ugyan a kórteremben, de ők idegenek, habár amikor felerősödik a fájdalom, ők sincsenek, senki és semmi nincs, kivéve a fájdalmat, amely teljes egészében kitölt. " (13. ) Nemcsak az egyedüllét vonatkoztatható a mindenkori bentre, hanem a kórház zárt terekből álló épületegyüttese is. Ebből a kínosan szűkösnek ismert térből jutunk tovább, a komfortzóna, az otthon és az élettárs jelenlétéhez. A narrátor által csak Lilnek becézett Lili a felnőttek bölcsességével szereti párját. Ha léteznek a mindennapokban komplementer arcok, akkor Lil és Sepi közéjük sorolható. Az élettársak mindenben kiegészítik egymást. Annak ellenére, hogy mindkét fél sok időt tölt a másiktól távol, figyelemre méltó a kettejük közti viszony valóságossága.