Alaki kötöttség A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni [Mt. ]. Kérdés, milyen jogalkotói magyarázata van, hogy az ugyancsak munkaviszony fennállása mellett köthető versenytilalmi megállapodás tekintetében az Mt. az írásba foglalás kötelezettségéről nem rendelkezik. Egy két éve született kúriai ítélet szerint a tanulmányi szerződés írásban való megkötése törvényi kötelezettségéből következően a munkáltatótól csak olyan mértékű támogatás követelhető, amelyet a tanulmányi szerződés tartalmaz. Szerződéses kikötés hiányában csupán tanúnyilatkoztatás alapján nem állapítható meg, hogy például a munkáltató az adott juttatás "nettó" összegű biztosítását vállalta volna []. Ha pedig a felek a tanulmányi szerződésben nem állapodnak meg írásban a fizetett szabadidő biztosításáról, a munkavállaló annak hiányára, mint lényeges kötelezettségszegésre a tanulmányi szerződés munkáltató általi megszegésének alapjaként nem hivatkozhat []. dr. Horváth István (Cikkünk teljes változatát elolvashatja a Munkaügyi Tanácsadó júliusi számában) Dr. Horváth István (2019-08-07)
Mi változott? Kezdjük a korábbi és a hatályos szabályozás közötti két legfontosabb különbséggel! A "régi" Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. törvény) a munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében tette lehetővé a tanulmányi szerződéskötést. Eszerint olyan személlyel is lehetett e szabályok szerint szerződni, aki nem állt a munkáltatóval munkaviszonyban [1992. törvény 110. § (1) bek. ]. Az Mt. szabályai ezzel szemben kizárólag a munkaviszonyban álló felek tanulmányi szerződésére vonatkoznak. Ezen rendelkezések ugyanakkor részben mintaként szolgálhatnak arra az estre is, amikor még a jogviszony a szerződéskötéskor nem áll fenn. Mert éppen a tanulmányi szerződésből származó egyik kötelezettsége alapján kötnek utóbb támogatott tanulmányok befejezését követően munkaszerződést. A másik eltérés: a munkavállaló munkáltatójának köteles volt előzetesen bejelenteni, ha más munkáltatóval tanulmányi szerződést kívánt kötni [1992. § (2) bek. ]. Az Mt. -ben ilyen szabály nincs, és véleményünk szerint – a magánszféra védelmére is figyelemmel – ilyen bejelentési kötelezettség nem írható elő.
Tanulmányi szerződés: milyen buktatói lehetnek? – 2. rész - Érthető Jog Kihagyás Tanulmányi szerződés: milyen buktatói lehetnek? – 2. rész Tanulni nem csak gyerekként kell. Ma már nem lehetsz sikeres, ha nem képzed magad felnőttként is. Ebben segít a tanulmányi szerződés. Az első részben megnéztük, hogy kik és hogyan köthetnek tanulmányi szerződést, no meg ki mire is vállalkozik, ha belevág. Ha még nem olvastad, itt megteheted. Van azonban még néhány fontos dolog, amiről nem árt, ha tudsz, mielőtt aláírod azt a bizonyos papírt. Mikor és mire nem köthető tanulmányi szerződés? Nem köthető tanulmányi szerződés az alábbi esetekre: Munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására. Ilyen eset például, ha egy dolgozó általános iskolai tanulmányokat folytat. Ilyen esetben ugyanis a Munka Törvénykönyve szerződés nélkül is előírja, hogy a tanulmányok folytatásához szükséges időben a munkavállalónak nem kell a munkahelyén megjelennie és munkát végeznie. Ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót.
Ilyenkor nem a munkavállaló mondta fel idő előtt a munkaviszonyát, mégis ő szegi meg a tanulmányi szerződést, hiszen a saját magatartása miatt lesz kénytelen megválni tőle a munkáltatója. Ha egyszer megkötöttük, soha nem szabadulhatunk a szerződésből? Az élet változik, így ami tegnap megoldhatónak tűnt, lehet, hogy holnapra kiderül, hogy kivitelezhetetlen. Bizony előfordulhat, hogy bármelyik fél körülményeiben olyan lényeges változás következik be, amely a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettsége teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna rá nézve. Ilyenkor van arra lehetőség, hogy a fél a megkötött szerződést azonnal felmondja. Ha a munkavállaló mondja fel a tanulmányi szerződést, a munkáltató a nyújtott támogatást visszakövetelheti. Ez a visszakövetelés csak arányos lehet, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött tartamnak egy részét már letöltötte a munkahelyén. Ha a munkáltató mondja fel a tanulmányi szerződést, a már kifizetett támogatást nem kérheti vissza.
M. 13]. Önmagában viszont az a körülmény, hogy a tanfolyam elvégzése a munkáltató érdekeit is nagyban szolgálta – különösen amiatt, hogy a munkavállaló a tevékenységét professzionálisabban, gyorsabban tudta ezután elvégezni – nem értékelhető úgy, hogy a felek kölcsönös akarata nem a tanulmányi szerződés megkötésére, és az abban foglaltak teljesítésére irányult volna [Mfv. I. 10. 756/2008/2. ]. Egy másik határozat szerint, ha jogszabály a munkakör betöltéséhez szükséges képzettséggel kapcsolatban nem tartalmaz előírást, a munkáltató meghatározhatja, hogy az adott feladat ellátásához milyen végzettséget tart szükségesnek, és ezt alkalmazási feltételül szabhatja. Ha ezzel a munkavállaló nem rendelkezik, de vállalja annak megszerzését az alkalmazása érdekében, ez a munkavállaló döntése, és nem a munkáltató kötelezésén alapuló tanulást, képzésben való részvételt jelenti []. Meghatározó, hogy ez esetben még a munkaviszony létesítése előtt állapodtak meg a végzettség megszerzésében, azaz a munkaszerződést követően a munkavállaló nem kötelezésre, hanem szabad akaratából írta alá a tanulmányi szerződést.
Tanulmányi szerződés minden olyan tanulmány folytatására köthető, amely a szerződésben meghatározott munkakör betöltésével kapcsolatba hozható, továbbá létesíthető olyan képzésekre is, amelyek meglétét a munkakör betöltéséhez jogszabály írja elő. A tanulmányi szerződés mind a munkavállaló, mind a munkáltató számára előnyös lehet, ugyanis megállapodás alapján a munkavállaló támogatást kaphat a munkáltatójától, a munkáltató pedig a szerződésben rögzített időtartamban biztosan képzett munkaerőhöz jut. A tanulmányi szerződés megkötésének lehetőségéről a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt. ) rendelkezik. Eszerint a tanulmányi szerződés csak munkajogviszonyban álló felek (munkáltató és munkavállaló) között jöhet létre érvényesen. A tanulmányi szerződés megkötésének feltétele, hogy írásba kell foglalni. A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn - de legfeljebb öt éven - keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg.
2018. október 12., 12:02 A Most-Híd párt javasolja a hat év alatti, eltartott gyermekek után járó adókedvezmény összegének megduplázását. A változtatás 2019. április 1-jével lépne életbe. A jövedelemadóról szóló törvény módosítását Bugár Béla, Sárközy Irén és Bastrnák Tibor képviselők terjesztették a parlament elé. A törvényjavaslattal a parlament már a következő, október 16-án kezdődő ülésén fog foglalkozni. Az adóalannyal egy háztartásban élő, eltartott gyermek után járó adókedvezmény összege 2019. január 1-től havonta 22, 17 euró lesz. Az egy gyermek után járó adókedvezmény évi 266, 04 eurót tesz ki, függetlenül attól, hogy iskoláskor előtti életkorban lévő, vagy idősebb gyermekről van-e szó. A Most-Híd javaslata értelmében 2019. április 1-től az adóalannyal egy háztartásban élő, hat év alatti eltartott gyermek után járó adókedvezmény összege a kétszeresére, vagyis havi 22, 17 euróval emelkedne. A párt a javaslattal főleg a fiatal családokat akarja segíteni, illetve kedvező feltételeket kíván teremteni a családalapításhoz.
Közélet Pozsony | A Híd koalíciós párt kétszeresére emelné a hat év alatti, eltartott gyermekek után járó adókedvezmény összegét. A jövedelemadóról szóló törvény módosítása, melyet Bugár Béla, Sárközy Irén és Bastrnák Tibor terjesztett a parlament elé, 2019. április 1-jével lépne életbe. Ha a javaslatot elfogadják, az államkasszába jövőre 39, 7 millió euróval kevesebb személyi jövedelemadó fog befolyni. Bugár Béla - Somogyi Tibor felvétele A törvényjavaslattal a parlament már a következő, október 16-án kezdődő ülésen foglalkozni fog. A párt a javaslattal főleg a fiatal családokat akarja segíteni, illetve kedvező feltételeket kíván teremteni a családalapításhoz, így kínálva megoldást a folyamatos demográfiai válságra. A javaslat beterjesztői rámutattak, hogy a hat év alatti gyermeket, gyermekeket nevelő fiatal családok kiadásai jelentősen megnőnek az óvoda-, illetve iskolalátogatás megkezdésével. Szerintük a jelenleg hatályos jogszabály nem veszi kellőképpen figyelembe az iskoláskor előtti életkorban lévő gyermekeket nevelő szülők megnövekedett szükségleteit.
Újabb adókedvezmény jár majd a nyugdíj mellett dolgozóknak, kedvezőbbé válik a gyermekek után járó családvédelmi kedvezmény, a vállalkozók számára pedig kedvező, hogy négyféle járulék olvad egybe egyetlen egységes társadalombiztosítási járulékká. Csökkennek majd a minimum-járulékalap számítási szabályok is, a gazdaság fehérítése érdekében ugyanakkor minden számláról kell majd online adatszolgáltatást küldeni és bővül a számla-, illetve nyugtaadási kötelezettség is. Ez megteremti az alapját annak, hogy 2021-től az adóhivatal készítse el a vállalkozók áfa-bevallásait - ezek a javaslatokat is tartalmazza a Pénzügyminisztérium által benyújtott törvénytervezet. Újabb gazdaságvédelmi és a versenyképességet javító törvényjavaslatokat nyújtott be az Országgyűlésnek a Pénzügyminisztérium. A magyar gazdaság várhatóan idén is jóval az uniós átlag felett teljesít. A gazdasági eredmények megőrzése érdekében a kormány májusban döntött az első Gazdaságvédelmi Akciótervről, amelynek az adócsökkentéseket érintő hét pontja közül hatról - így például a szociális hozzájárulási adó és a kisvállalati adó csökkentéséről - már tavasszal döntött a Parlament, a hetedik pont a most benyújtott javaslatok része.
Újabb adókedvezmény a dolgozó nyugdíjasoknak A törvényjavaslat szerint - 2020. július 1-től - minden dolgozó nyugdíjast megillet a járulékmentesség, az érintettek többsége ezzel 14 százalékos többletjövedelemre tehet szert. Jelenleg csak a munkajogviszonyban állókra érvényes az kedvező a szabály, hogy bérüket mindössze a 15 százalékos mértékű szja terheli. A kormány számításai szerint a szabály kiterjesztése évente összességében mintegy 20 milliárd forintot hagy az érintetteknél. Kedvezőbbé válik a gyermekek után járó családi kedvezmény Az adócsökkentéssel a dolgozó nyugdíjasok mellett a gyermekes családok is számolhatnak, kedvezőbbé válik ugyanis a gyermekek után járó családi kedvezmény. Jelenleg az 1, 5 százalékos mértékű munkaerőpiaci járulékból nem lehet levonni a kedvezményt, de 2020. július 1. után már a teljes, 18, 5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék terhére érvényesíthető lesz a családi kedvezmény. 2020-ban minden idők legmagasabb összegét - 380 milliárd forintot - hagy a kormány adókedvezmény révén a gyermekes családoknál.
És mondhatjuk azt, hogy kiállunk a mélyen tisztelt publikum elé a korzón is, kicsit könnyedebben szórakoztatjuk, elgondolkodtatjuk a közönséget, érzelmeket kiváltva az erre járó tömegből. Ez az előadás pontosan olyan szenvedélyes, mint a kőszínházi fellépés, ugyanúgy sok munkával jár, mégis ingyenes. Ha tetszett, hálásan fogadjuk adományát, amit a jelképes hegedűtokba helyezhet. Eddigi felajánlásait is szívből köszönjük az új hangszerekhez, a zenekar bővítéséhez, a repertoár kiszélesítéséhez: az naprakész működtetéséhez. Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük. Támogatom
Emellett tizenöt napról nyolc napra csökken a számlakibocsátásra nyitva álló határidő. A jogkövetésre ösztönzésen túl a munkavállalót védi, hogy az adóhivatal a munkáltató foglalkoztatással kapcsolatos adóelkerüléséről tájékoztatja az alkalmazottat is. Négyféle járulék olvad egybe egy egységes járulékká A Gazdaságvédelmi Akcióterv adórendszert egyszerűsítő pontjának jelentőségét nemcsak az a kormányzati cél adja, hogy az adófajták számát harmadával csökkenti a kormány a ciklus végéig, hanem sokkal inkább az, hogy bürokratikus terhek csökkentésével a gazdálkodók komoly összegeket és időt is takaríthatnak meg. Ezt biztosítja a ma benyújtott törvényjavaslat is, amely szerint 2020. július 1-től egy teherré olvad össze a nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék. Az új egységes járulék, azaz a társadalombiztosítási járulék mértéke 18, 5 százalék. Az adórendszer jelentős egyszerűsítésén túl az egységes járulék bevezetése biztosítja például azt, hogy az őstermelők, illetve a megbízási jogviszonyban dolgozók munka-erőpiaci ellátásokra való jogosultságot is szereznek július 1. után.
Az adóalannyal egy háztartásban élő, eltartott gyermek után járó adókedvezmény összege 2019. január 1-től havonta 22, 17 euró lesz. Az egy gyermek után járó adókedvezmény évi 266, 04 eurót tesz ki, függetlenül attól, hogy iskoláskor előtti életkorban lévő, vagy idősebb gyermekről van-e szó. A Most-Híd javaslata értelmében 2019. április 1-től az adóalannyal egy háztartásban élő, hat év alatti eltartott gyermek után járó adókedvezmény összege a kétszeresére, vagyis havi 22, 17 euróval emelkedne. A párt szerint az adókedvezmény egyszerű és átlátható eszköz, amellyel javítható azoknak a családoknak a pénzügyi helyzete, ahol legalább az egyik szülő munkaviszonyban áll. Bár a javaslat egyrészről kedvezőtlenül fogja befolyásolni az államháztartást, a másik oldalon pozitív társadalmi hatása lesz, hangsúlyozzák Bugárék. Az intézkedés következtében 2020-ban 74, 6 millió euróval, 2021-ben pedig 80, 2 millió euróval kevesebb személyi jövedelemadó folyna be az államkasszába. Támogassa az -ot Úgy vagyunk az újságírással, mint a hivatásos zenészek: fellépünk naponta a "kőszínházban", elegáns ruhában a hűséges, bérletes közönségünk előtt, vagyis eljuttatjuk a postaládákba, árushelyekre nyomtatott napilapként a fizetős Új Szót.