Idekerült a kutyabőrös diploma ez megtörtént, nyakába vette tarisznyát, és felült az egyik hajóra, ami lefele vitte a Dunán.... A hajó ott veszett az örvéörgy tehát megmenekült, de a tarisznya, meg a benne levő diploma bizony bújában kerülte az embereket és egyedül sétálgatott a Fertő partján, melynek vizei Rusztnál még mostanáig is egész a város faláig érnek. yszerre csak valami feketeségen akad meg a kis száraz ággal hamarosan kihúzza a nyitja lassan óvatosan, hát beillenék bizony csodának is, benne van a diploma... Fertő-tó - Fertőd. szalad most a tarisznyával, az írással az édes anyjához, a bíróhoz, a plébánoshoz, az urasági tiszttartóhoz.. kiolvasták azt is, ami nem volt benne, hogy a Fertőt a Dunával földalatti csatorna köti össze, s a Duna táplálja az ő tavukat oly bőségesen vízzel és halakkal. " - Mohl Adolf nyomán Napjainkra bebizonyosodott, hogy a legendának van némi valóság alapja, ugyanis a Duna vize az Ős-Duna hordalékrétegén keresztül rétegvízként napjainkban is eljut a Fertő tóba. Mai ismereteink szerint a tó kialakulása kb.
A Fertő tó Közép Európa harmadik legnagyobb tava, hossza 35 kilométer, szélessége 7-15 kilométer. Vízmélysége igen sekély, közepes vízálláskor 60-70 cm, legnagyobb mélysége is csak 160 centiméter. A tó területének háromnegyede Ausztriához tartozik. A magyar terület nyolcvanhét négyzetkilométeres. A Fertő tó síkvidéki sóstó, melyet mi sem bizonyít jobban, minthogy sótartalma harmincháromszorosa a Balatonénak. Ezen tulajdonságának tulajdonítják gyógyító erejét is. A képre kattintva nézze meg a galériát! A Fertő tó nem csak természeti viszonyai miatt híres, hanem növény- és állatvilága is egyedülálló. A tó partját nagy kiterjedésű nádasok szegélyezik, mely kitűnő életteret biztosít számos növény és állatfaj részére. Több növényfaj csak ezen a területen honos. Duna-Ipoly Nemzeti Park védett területek. A tó területén összesen körülbelül háromszáz madárfaj fordul elő, ezek közül száztíz költ is itt. A tó harminc halfajnak ad otthont, ezzel horgászati szempontból is jelentőséggel bír. A páratlan természeti adottságoknak köszönhetően közös osztrák-magyar kezdeményezésre az UNESCO 2001-ben a Világörökség részének nyilvánította a Fertő tavat.
Élőhelyek: vízi élőhelyek (65%), mesterséges élőhelyek (30%), gyepek (5%). Földhasználat: természetvédelem és kutatás (100%), vadászat (98%), halászat és akvakultúra (65%), vízgazdálkodás (65%), mezőgazdaság (15%). Veszélyeztető tényezők: gátak, csatornák, duzzasztók építése (A), lecsapolás (A), halászat és akvakultúra (B), a madarak zavarása (B), természeti események (B), üdülés, turizmus (B), a mezőgazdaságiművelés felhagyása (C), a mezőgazdasági termelés intenzitásánaknövekedése (C), kotrás és csatornázás (C), iparosítás, városiasodás (C), infrastruktúra fejlesztése (C). Védettség: teljes. Területleírás A Fertő-tó magyar részét foglalja magágyrészt zárt nádas, benne kisebb nyílt vizekkel (ún. -tavakkal-). A Fertő tó. Akörnyező területeken természetes és mesterséges eredetű szikes gyepek, szántók. A területen nádgazdálkodás, rét-legelőgazdálkodás, szántóföldi növénytermesztés és turizmus folyik. Madártani jelentőség Eddig több mint 250 madárfajt figyeltek meg a tavon, ami elsősorban a vízimadarak számára fontos fészkelő- és vonulóhely.
20. 000 évvel ezelőtt történt a jégkorszakban, a terület törésvonalak mentén történt süllyedésével. A tó vízszintjét a lehulló csapadék és párolgás befolyásolja leginkább, a tóba torkolló vízfolyások kevésbé. Átlagos vízszintje 120-150 cm között van. A tó keletkezésével kapcsolatban 1777-ből a nagyboldogasszonyi ferences kolostorban (ma: Frauenkirchen, Ausztia) fennmaradt egy forrás, amely a tó keletkezését az 1300. évre teszi, amikor a kialakuló tó 6 falvat is elöntött. A tó keletkezésének időpontjával kapcsolatban a forrás nem mérvadó, de fontos bizonyíték a tó természetes vízszint ingadozására. Érdekesség, hogy a latin nyelvű forrásban az elöntött falvaknak magyar neve van: Feketetó, Jakabfalva, Sárvölgye, Jókút, Kendervölgye és Fertő. A forrásban felbukkan a tó magyar neve is, ami mocsaras, sáros helyet jelent, és feltételezhetően az avar korból származik. A vízszint emelkedéséről a középkorban több legenda is született: Isten ujja című rege IV. Béla király idejében játszódik, egy a Fertő ingoványában rejtőző bevehetetlen vízi várban, ahol a gonosz várúr, jószívű felesége és jólelkű fiúk élt az udvartartással.
A szívtelen várúrnő is a habokban lelte halálát. Csak néhány embernek sikerült a hegyekbe menekülni. A menekültek később visszatértek a hegyekből és letelepedtek a tó partján. Ők alapították Nezsidert. " (Neusiedel am See) - Mohl Adolf nyomán A fenti legenda magyarázza meg a tó német nevét (Neusiedlersee), amit az új telepesekről kapta. Az új telepesek a XIV. században Nyugat-Európából keletre vándorló, és itt letelepedő német ajkú szabad parasztok (hospesek) voltak. A Fertő-tó szerves része volt a Hanság, mint a tó ingoványos, zsámbékos, kis tavakkal tagolt lápvidéke. Mivel a Rábcán keresztül a terület összeköttetésben volt a Duna vízrendszerével is, ezért a dunai magas víz idején az árvíz a Hanságot is elöntötte. A vízszint ingadozás megnehezítette a letelepedést a vidéken, ezért először a római korban, majd az Árpád-korban csatornák létrehozásával próbálták a terület bizonyos részeit lecsapolni ill. a csatornák vizével a termőre fogott földeket öntözni és a halastavakat táplálni. A Hanság középkori csatornahálózata középkor végétől kezdve teljesen eltűnt és ismét a természet vette át az uralmat.
A Fert ő -tó MTÉT területen a támogatási rendszer kialakítása és beindítása.
Elkészült Magyarország átfogó madáratlasza Élővilágunk sokszínűségének és tájaink változatosságának megőrzéséhez széleskörű összefogásra van szükség, amelynek kézzelfogható eredménye a most elkészült madáratlasz - jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár az Agrárminisztérium pénteki közleménye szerint. Senki ne etesse a vízimadarakat! A vízimadarak etetése felesleges, különösen nyáron, amikor korlátlanul találnak maguknak táplálékot; etetésük ráadásul tömegesen sodorja veszélybe és betegíti meg az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek - hívta fel a figyelmet hétfőn a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
Könyv Fent és lent itthon és Angliában. Megjelent A hamburgered ára! Anna Janko Kis népirtás című könyve 2020-ban a Wacław Felczak Alapítvány támogatásával jelent meg. A Margitszigetre hív az Irodalom Éjszakája 2022. június 1-2-3., 19:00 – 23:00. A Margó Irodalmi Fesztivál immár nyolcadik alkalommal keresi a legjobb első prózakötet szerzőjét. Hiánypótló kötet dolgozza fel a hazai mozdonygyártás történetét. Képzőművészet Színház & Tánc Még több kultúra Címlap Magyar Madártani Egyesület A felek abban is megállapodtak, hogy az egyesület egyes kiemelt projektjeiben is támogató lesz a vállalat.
Kézbe vett fiókák a Tápió vidékén. május 5., 12:32 Zöld Index Idén tavasszal is nehezen indul a molnár- és füsti fecskék költése. április 12., 19:06 A vizes élőhelyek csökkenése miatt tűntek el az állatok. március 30., 16:03 Applikációval segítik a békafajok beazonosítását. február 14., 12:17 A madártani egyesület szerint a madarak mesterséges odúnak tekintik ezeket, ezért költöznek bele. 2021. november 15., 15:19 Műfészkek és költőládák kihelyezésével lehet hozzájárulni az állat és természetvédelemhez. 2021. június 11., 16:02 Ötödik alkalommal tért haza Magyarországra Botswanából. 2021. június 5., 20:48 Környezetvédők is követelik a beruházás leállítását. 2021. június 2., 08:17 A megyei kormányhivatal tájékoztatta a jegyzőt. Az embereket és a kutyákat sem kímélik a dolmányos varjak az újbudai lakótelepen. 2021. március 16., 15:01 2021. február 8., 12:49 Ritka az állomány, de elkészült a kataszter. 2021. január 28., 17:33 Túrkevén és Kisújszálláson érzi magát legotthonosabban az előző év madara.
2021. január 11., 10:40 Mindeközben Készítsen madárbarát kertet! Persze valahol minden kert madárbarát, de egy kis tuninggal szórakoztató állatsereglet vehet minket körbe. A süngarázsra és az ökörszemkastélyra is lehet vevőnk, de egyetlen itatóval csodát tehetünk. 2020. május 11., 14:41 Évtizedek stabilitása után közel negyedével csökkent a számuk az elmúlt öt évben. 2020. április 28., 11:26 A szokásosnál is súlyosabb idén a tavaszi ragadozómadár-mérgezési hullám. 2020. március 30., 11:58 Március-áprilistól számíthatunk a bajba kerülő panelrécék szezonjára, amikor a háztetőkön, erkélyeken kikelő fiókák éhen halhatnak. 2020. február 6., 10:02 A madártani egyesület Kék könyv című albuma nyerte az év legjobb madártani könyve díját. 2019. január 2., 10:55 A gulipán és a póling a kanyarban sincs. 2018. november 19., 09:46 Lazúrcinegét láttak Sándorfalva térségében, a szegedi Fehér-tó nádasában. 2018. június 7., 14:59 A babócsai lakók kivannak idegileg a károgástól. 2018. március 26., 17:14 A sok vadászattal túl sok ólom kerül a táplálékláncba, ezért is pusztult el az ország egyik legidősebb sasa.