Hanem a belseje! Az ám, a sorok, a barázdák, 26 szám, nagyon mindenféle. "A rockzene nemzedékek... Uzseka Norbert | 2008. 08. 17. Háy János: A bogyósgyümölcskertész fia Ez a könyv arról szól, milyen volt a '70-es években fiatalnak lenni Magyarországon, és javarészt az 1960-ban született író saját élményein alapul. És úgy fest, Háy Jánosnak voltak ám... Galamb Zoltán | 2008. 31. Háy János: "Hiszek az egyéni felelősségben". Háy János: Melegkilincs - Versek, 1976-2003 A Háy János bő negyedszázados versterméséből merítő kötet az eddigi életmű jelentős szegmensének kaleidoszkópszerű áttekintése. Találunk benne dadaista költeményt, képverset, rímpastiche-t... Galamb Zoltán | 2007. 10. Háy János: A gyerek Az irodalom az önellentmondások melegágya. Jó példa erre Háy János új regénye is, mely bármily lehangoló, hiszen a lecsúszás és halál(ok) története, egy sokra hivatott, az agglomerációban...
PAPP SÁNDOR ZSIGMOND interjúja Az idei könyvhétre kisregénnyel jelentkezett ( itt írtunk róla bővebben), egy isten háta mögötti hely épp csak megtűrt karaktereit vonultja fel. Ám a dráma olyan erővel csap ki a könyvből, hogy azt egy regényfolyam is megirigyelné. A falusi romungrók életéről, az olykor merev helyesírási szabályokról és arról beszélgettünk, hogy van-e ma reális esélye az esélyegyenlőségnek Magyarországon. Európa, 195 oldal, 3499 Ft – A cégvezető és a Mamikám az én fejemben egymást kiegészítő könyvek. Az egyikben a felső tízezer, a másikban az alsó százezrek élete feszül. Mindkét regény narrátora a saját nyelvi regiszterében meséli el az életét. A te fejedben is párban élnek? Háy János versei | Tiszatáj online - irodalom, művészet, kultúra. – Általában nem vagyok nagy előre tervező alkat, a szisztémák kiötlése pedig teljesen idegen tőlem. Rengeteg ilyet lehet amúgy felállítani, hogy például az egyiknek férfi főhőse van, a másiknak női, az egyik egyes szám második személyű narrációval van megírva, a másik egyes szám elsővel, az egyik vastag, a másik vékony, és sorolhatnám.
Ismerjétek meg a hálózatkutatás magyar atyját, a világhírű Barabási Albert-Lászlót. Oláh Ibolya: Csak annyit ismertek belőlem, amennyit én meg akarok mutatni – Elviszlek magammal 2022. május 4. 44 évesen egy-egy jól sikerült közös munka vagy éppen beszélgetés után még mindig gyakran azt kapja: "nahát, nem is gondoltam volna", vagy "milyen kellemes csalódás". Oláh Ibolyát húsz éve ismerte meg az ország, vagyis… akkor látta, hallotta először. Megismerni igazán sosem sikerült. Talán a friss Elviszlek-epizód picit közelebb visz hozzá mindannyiunkat: Hodász András atya: "Rettenetesen nagy a szorongás az emberekben, és ez megbetegíti a társadalmat" – Elviszlek magammal 2022. április 27. Háy jános interjú videa. Pszichológushoz jár, antidepresszánsokat szed és kiégett. Ráadásul minderről nyíltan beszél. Ahogy minden másról is, ami foglalkoztatja, akkor is, ha azzal évezredes határokat feszeget. Hodász András atya abbahagyta azt a YouTube-csatornát, amely az ország egyik legismertebb papjává tette. Kiégés, csalódottság, a társadalom állapota, gyógyulás és újjáépülés… na meg a "szupererőt kölcsönző" reverenda; itt a friss Elviszlek magammal, nézzétek meg: Legfrissebb Ilyen pszichés tünetekhez vezethet a Lyme-kór – Legyünk óvatosak a kullancsszezonban és azon kívül is!
Egy cukrászmester meséje - Laura Madeleine - könyváruház Az aranylo mesaje de Éberling József: Az idő meséje Hitler, műveinek főbb témái a katedrálisok és a virágok voltak August Kubitcek - életrajzírója - elmondása szerint "szigorú beosztással és szinte aszkétikus akarattal, megmásíthatatlan erkölcsi és morális elvárásokkal körbebástyázva élte mindennapi életét". Ruhája mindig tiszta, bár szegényes volt, és vegetáriánus életmódot folytatott, amit sohasem tagadott meg. Szerette a természetet és a kutyákat, különösen a német juhászkutyákat, ahogyan arról képek is készültek. (Nem szobafestő volt) Az írással, olvasással kapcsolatos tanulási zavarok ( diszlexia, diszgráfia) javítható: gyermekkorban is, gimnazista korban is, felnőtt korban is, ha olvasáskor a szöveg valamilyen módon és fokban eltorzul. A leggyakoribb szövegtorzulások: Homályos látás, amely nem korrigálható szemüveggel, és nincs szemészeti elváltozás. Az aranyló mesaje si urari. A sorok, szavak mozognak. A szöveg bántóan csillog. A szavak "besüppednek"a fehér háttérbe.
Úgy lett, ahogy a gyűrű mondta. Kiszökik a tóból a nagy hal, dali szép úri legénnyé változik, hogy a királykisasszony szeme bizony megakadott rajta, s kéri a gyűrűt szép simándi, mézesmázos szavakkal. De a királykisasszony azt mondja: - Neked adom szívesen, ha ezen a tón keresztül olyan aranyhidat csinálsz, milyet még emberi szem nem látott. Azzal a királykisasszony hazament, s ahogy belépett a szobájába, kitágult az ujján a gyűrű, lekoppan a földre, s hát olyan szép legény válik belőle, hogy még szebb a másiknál. Az aranylo mesaje tv. - Felséges királykisasszony, az a másik legény holnap eljön a gyűrűért. Tedd meg nekem azt a szívességet, hogy mikor a gyűrűt által akarod adni, ejtsd le a földre. Még nem is szólhatott a királykisasszony, a legény keresztülbucskázott a fején, s ismét gyűrű lett belőle. A királykisasszony fel is húzta az ujjára. Másnap reggel kinéz a királykisasszony az ablakon, s hát a szeme csak úgy káprázott a szertelen nagy fényességtől: ott volt az aranyhíd a tó felett. De ha ott volt, jött az úri legény is, s kérte a gyűrűt.
De már akkor a katona is talpon volt. Ment a leányok ágyához, de csak hűlt helyüket találta. Keresi az üst aranyat, hát híre-hamva sincsen. Futni kezd a leányok után, de a kocsmáros megcsípi az ajtóban, s rákiált: - Hó, hó! Innét addig el nem szöksz, míg a sok adósságodat ki nem fizeted! Eleget szabadkozott a katona, hogy így, hogy úgy, a kocsmáros ügyet sem vetett a beszédjére, hanem még haragosabban kiáltott: - Nekem ne köntörfalazz, hanem fizess, azután futhatsz, amerre a szemeddel látsz! Hiszen jó szívvel fizetett volna a katona, hogy megszabadulhasson, s utána iramodjék a leányoknak, de nem volt egy árva krajcárja sem. Bizony ha nem volt, fizetett a háta. Az üst arany (népmese) - Esti mese - egyszervolt.hu. A kocsmáros jól eldöngette, s kihajította a kocsmából. A szegény ember pedig házat épített minden gyermekének, s ezentúl volt mit aprítaniuk a tejbe.
Hiánytalanul megvolt. Vidván az uraság, azonnal látni akarta a láncot és üzent, hogy hozzák a színe elé. Selyembe göngyölték a nyakláncot, és nyomban indultak, a mester és a szolgáló. Elöl ballagott az aranyműves a selyembe burkolt ékszerrel, mögötte lépdelt az uraság szolgája. Útközben át kellett kelniük egy patakon. A nyaklánc véletlenül kiesett az aranyműves kezéből, és nagyot csobbant a patakban. Ponnappen gondolkodás nélkül utána ugrott, sikerült megtalálnia és felhoznia. Gyorsan megtörülközött, száraz ruhát vett magára, és rendben mentek tovább. A gazdag Vidván Nambúdiri házba érve, tisztelettel eléje járultak, és átadták neki a csodaszép láncot. Az uraság nagyon elégedett volt, és a munkadíján felül gazdagon megjutalmazta az aranyművest. Hűséges szolgája egy zacskó aranyat kapott, amiért olyan gondosan őrködött. De az uraság öröme nem tartott sokáig. Alig telt el két hét, a nyaklánc csúnya, szürkészöld színűre változott. Szénási Veronika mesél: A só és arany; Az aranyszőrű bárány | Hagyományok Háza. Senki sem értette, mi történhetett a csodálatos ékszerrel.
Legenda, babona, áltudományos magyarázat lengi be a tokaji bor több száz éves történetét, s akad, amelyik máig tartja magát. Az aranyat termő szőlő hiedelmének első írásos bizonyítéka majd ezeresztendős; egy régi krónika szerint egy bizonyos Eckenrick nevű ember 1073-ban arany szőlőfürtöt vitt magával hazánkból Németországba. Az aranyat termő szőlők meséje 1458-tól 1490-ig uralkodó Mátyás királyunk idején vált közismertté. Az aranyló mesaje . Ebben az időben a király udvarának olasz humanistái népszerűsítették, mint például Galeotto Marzio, a természettudós, aki a tokaji bor gyönyörű aranyló színét látva a következő magyarázattal szolgált: a hegyekben lévő aranyat a szőlőtőke magába szívja, a bogyókba juttatja, ahol fölhalmozódik, erjedéskor pedig a borba kerülve annak aranyszínét adja. A legenda megtalálta a svájci születésű, sokoldalú természettudóst, Paracelsust is, akinek talán legnagyobb érdeme, hogy megvetette az orvosi kémia alapjait, híres alkimistaként hitt ugyanakkor az aranycsinálásban is. Így, amikor 1523-ban Tokajban járt, nem állhatta meg, hogy a helyi patikában ne végezzen kísérleteket az ottani mustokkal és borokkal.
A katona úgy elaludt egy szempillantás alatt, mint a bunda. A három leány csak ezt várta. Felkeltek szép halkan, lábujjhegyen körbejárták a szobát, s a legkisebbik leány addig matatott, tapogatott, hogy megtalálta az üst aranyat az ágy alatt. Szép csendesen kivették az üst aranyat az ágy alól, s kisurrantak az ajtón. Mikor aztán kinn voltak futásnak eredtek, s meg sem álltak hazáig. Hajnalban felébred a katona, s kiáltja a legnagyobbik leánynak: - Ihatnám! Ihatnám! Beszól erre a kocsmáros: - Ha ihatnál, hozom mindjárt a bort. Hogy nem szól a nagyobbik leány, kiáltja a katona a másodiknak: - Ittam-már! Ittam-már! Mese a furfangos aranyművesről. Éppen akkor érkezik a kocsmáros az ajtóhoz, s hallja, hogy mit kiált a katona, visszaszól: - No, ha ittál már, akkor visszaviszem a bort! De most már a katona sem veszi tréfára a dolgot, felül az ágyban, s még hangosabban kezdi kiáltani a legkisebbik leány nevét: - Futnék-már! Futnék-már! Meghallja ezt is a kocsmáros, és haragosan beszól az ajtón: - Nyisd ki az ajtót, mert innét addig el nem futsz, amíg ki nem fizeted, amit ittál!
Részletek Gyűjtötte Schäferné Földvári Ilona Könyv címe Mese a lótuszvirágról Kiadó Móra Ferenc Könyvkiadó Ponnappen igen ügyes kezű aranyműves hírében állott. Csodálatos tálakat, gyűrűket, aranyláncokat készített, de sajnos a művésznek kissé enyves volt a keze. Tudta róla mindenki, hogy lop, mint a szarka, s ha aranyat lát, nem tud kapzsiságának parancsolni. Történt egyszer, hogy a gazdag Vidván Nambúdiri csodaszép nyakláncot akart a leányának csináltatni. Ponnappen megígérte, hogy tőle telhető legjobb munkát fogja elvégezni. Vidván hallott róla, miféle agyafúrt tolvaj az ügyes kezű aranyműves, ezért elküldte legravaszabb segédjét, hogy tartsa szemmel a mester minden lépését. S noha Ponnappen tolvaj hírében állott, soha nem kapta még lopáson senki. De nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja! Egyszóval az aranyműves nekifogott a munkának. Vidván külön házat bocsátott rendelkezésére, ott kellett dolgoznia. A hűséges szolga éjjel-nappal szemmel tartotta őt, és amikor a nyaklánc elkészült, lemérte súlyát.