sebzek 2020. június 28., 17:38 Egy önérzetes magyar ember életében eljön az a pillanat, amikor – akár a fecske a fészkét – megalkotja saját magyarságtudatát. Ennek a magyarságtudatnak – számos egyéb összetevőjén kívül (a honfoglalás valódi menete, a magyarok ősi vallása, mondái, és egyebek)- egyik sarokpontja a nyelvkérdés, amiről az internet sötét bugyraiban vadabbnál vadabb elméletekre bukkanhat az arrafelé kapirgáló fecske. Az elméletek fő ereje abban rejlik, hogy a főállású paprikanemesítők bármikor képesek összefogni a finnugor gyalázat ellen, és körbe állva rugdosni fórumaikon. Szóval remek ötletnek tartom ennek a könyvnek a megjelentetését, mert így pl. Keresztény ősmagyarok – Árpádtól Árpádig. én –, mint a témában egyeltalán nem járatos laikus- ellenőrzött építőelemeket kotorászhatok magamnak. Az írótól pedig olvastam már mindenfélét off, amiknek minősége és igényessége hatására rögtön beszereztem Nádasdy munkásságának harmadik dimenzióját. Az ő nevét amúgy is sokan ismerik, ha másért nem, azért mert termékenyen publikáló professzor volt, vagy mert meleg, vagy mert mindkettő.
Az ősi Hun-Magyar Igaz Történelmünk és Ősi Kultúránk a nemzeti vallásunk középpontjában áll. Magyarok Ősi Vallása – Magyarok Ősi Villas Phoenix. Mondáink és népmeséink (a Csodaszarvas, Isten Kardja, a Hadak Útja, Emese Álma) ebből az ősi kultúrából merítettek és ifjúsági változatban elmesélik nemzetünk eredetét és őstörténetét, azzal a céllal, hogy már gyerekkorban érthető legyen. A független tudományos kutatás kimutatta, hogy mondáink és népmeséink valóságos történelmi tényekre vannak alapozva, és e valóságos történelmi tényekből, tapasztalatokból, képzett tudással alakították a beavatott tanítóink mondáinkat, népmeséinket az ifjúság számára. Ez persze, az öntudatunk mindenkori felnőtté válásához nagyon kevés volt és magyarságunk miben léte és nemzettudatunk a globalizált kereszténység hatására súlyosan lepusztult az elmúlt évezred során. A zsidó-kereszténység ránk erőszakolásával a Magyarságot módszeresen tönkresilányították, lemondatták a sok ezer éves történelme során felhalmozott értékteremtő szellemi értékekről és képességek gyakorlásáról, akaratának és öntudatának az érvényesítéséről.
Submitted by nimrod on 2011. március 2. szerda 5:15 Grandpierre K. Endre Amit a magyar ősvallásról tudni kell 1. rész Istennyomok hétölnyi por alatt. Történelmünk Központi Titkai sorozat, 10. Sz. Magyarok ősi villas 3. 1997. (részlet) Feladatunk mérlegelése Szembe kell néznünk minden részrehajlás, romantika és sötétenlátás nélkül nemzeti létünk és a magyar vallás legégetőbb kérdéseivel! Előre kell bocsátanunk: nem fűt bennünket semmilyen elfogultság és semmilyen ellenséges érzület vagy szándék senki és semmi ellen. Távol legyen! Törekvésünk mindössze annyi, mint visszaszerezni, amit kényszer, erőszak elragadott tőlünk. A magunk ősi jussát, birtokát akarjuk visszavenni. Senkit sem támadunk, még az okkultista vallásokat és a zsidókereszténységet sem. Ha mégis bírálunk, bírálatunk kizárólag a különféle elképzelésekkel, elméletekkel kapcsolatos és nem haladja meg a szokásos viták kereteit. Sajnos a vitát azonban nem kerülhetjük el, ha az igazságot keressük. Az igazságkimondás és érvényesítés istennek tetsző feladat.
Az ősmagyarok vallása, a kereszténység előtti hitvilága már egyre ismertebb, egységet alkotó mozaikokban maradt fenn. Az ősi belső-ázsiai vallási világkép a magyar nép mentalitásában még ma is ott él, töredékei megtalálhatók a néphit, a népmese és a népszokások körében. Maga a "mitológia" szó eredeti jelentése "titkos beszéd" volt, olyan dolgokra vonatkozott, amelyeket az ember nem tudott kifejezni. Származtatott jelentése "hitrege", amely a hajdanvolt hitvilágába enged bepillantani; az Isten, az ember, a lét kérdéseire keres magyarázatot. Soha nem légből kapott dolgok ezek, hanem egy titokzatos ismeretanyag, amelyet beláthatatlan időkön keresztül a generációk egymásnak adtak át. Magyarok ősi villas en. A rokonnépeknél való analógiák kutatása azért olyan fontos, mert a mitológia olyan, mint egy nyelv, melynek hasonlósága minden különbözősége ellenére is rokon eredetre mutat. Őseink hitvilágába némi bepillantást engednek a régészeti feltárások, a korabeli auktorok és a huszonnegyedik óra után itt-ott fennmaradt hiedelem-töredékek, de ősi, immár elveszett csodálatos vallásunk és hitvilágunk egészét már senki sem tudja rekonstruálni, megismerni.
Új maszkgyártó gép kezdte meg működését Budapesten Új maszkgyártó gépet állított üzembe az állami tulajdonú Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Budapesten – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára a társaság telephelyén tartott szerdai sajtótájékoztatón. "Vasárnap délután, néhány perccel azután, hogy a széles, hatalmas Margit hidat a Magyar Köztársaság kormánya átadta a főváros népének, elözönlötték a szigetet az emberek. Budapest népe ismerkedett a szigeti fákkal, sétányokkal, a szépen lekaszált fűvel, és a sziget ismerkedett Budapest népével. Évtizedek óta itt éltek egymás mellett, de úgyszólván alig tudtak valamit egymásról írta az 1948. augusztus 1-jei hídavatásról szóló lírai tudósításában a Szabad Nép. Valóban nagy nap volt az a ragyogó, nyári vasárnap. Csaknem négy éve volt már, hogy nem lehetett kisétálni a szigetre. Északi oldalán még csak a pillérek és néhány összekötő vasszerkezet volt kész az Árpád hídból, a Margit híd pesti oldali elemeit pedig már 1944 novemberében belerobbantották a folyóba.
A külvilágtól elvágott Margit-sziget, ott, a város közepén ideális helyszínnek ígérkezett a német légvédelem számára. A felsőszigeten, ahol nem is olyan régen még Európa elitje pihent a Nagyszállóban, légelhárító ütegeket állítottak fel. IRODALOMTÖRTÉNETI CITÁTUMGYÛJTEMÉNY - KICSIT MÁSKÉPP "Imago animi sermo est" – A lélek tükre a beszéd (Seneca) Ezen az oldalon az irodalom és Intézetünk történetének olyan idézeteiből közlünk - állandóan bővülő - válogatást, melyek részben írott, kisebb részben verbális forrásokra támaszkodnak. Ezeket minden esetben megjelöljük. Íme: "Itt sok a cucilista és kertem alatt a kolera. Melyhez hasonlókat nem kívánva üdvözli... " (Kaffka Margit levele Bölöni Györgynének, dátum nélküli levél, PIM, V. 4132/182–1. ) 1949 "Az agitáció színvonalának emelésére döntő a sajtó, elsősorban a Szabad Nép rendszeres felhasználása.. " (Horváth Márton levele Révai Józsefnek, MOL, 876/68/3., 1949. ). "Alexits elvtárs! Szerintem helytelen volna a Szegedi egyetem fejlesztése. Szegedre politikai okokból került egyetem az ellenforradalom alátámasztására.
A 'tallér', németül 'Taler', tulajdonképpen a 'Joachimsthaler' második elemének önállósult változata. A szó a csehországi 'Joachimsthal '('Joachim-völgy') városnév melléknévi származéka, és az ottani ezüstbányák fémjéből vert pénzre vonódott át. Szabad np a Magyar Dolgozk Prtjnak kzponti lapja llomnyadatok Gyurma gyerekere ki emlékszik? 1963 Mozgókönyvtár Csilingel, csönget és gurul, hetenként egyszer erre jár, mesére, versre éhesen, olvasók hada várja már. Nyikorgó sínen négy kerék, tarka függöny az ablakon. Két oldalt polcok szép sora könyvekkel rakva gazdagon S már hosszú sorban jönnek is a könyv kölcsönző olvasók. Kéknyakkendős kisdobosok, anyuk, apuk és nagyapók...... Szuszog s megáll a villamos, ezüstpor hamva kerekén. Hűs árnyék-sátras fák alatt: könyvtár a város peremén. Kis kéz, nagy kéz a polcra nyúl — a vén villamos mosolyog — "A könyvtár-villamosokon a csúcsforgalom jó dolog! '' Továbbiak Hamarosan érkezem! Lassan ideér a november. Kiskarácsony, Nagykarácsony! Marék Veronika tréfája 1972-ből.
Tetejében, az sem lehetett holmi hétköznapi név, mert az még adott szövegkörnyezetben is tabunak számított, és jó nagy káosz is lett volna belőle. Képzeljük csak el, hogy egy király a 별 = csillag (ejtsd: bjal) nevet kapja! Mit mondott volna a szegény ember, ha meg akarta volna mutatni a Sarkcsillagot a fiának? "Nézd csak, gyerek, ott azt a nagy fényes foltot a sok-sok nem olyan fényes folt közt"? Így esett, hogy a királyi hercegeknek különleges, egy szótagú keresztnév dukált. A posztumusz templomnév (jo vs jong) Haláluk után a királyok tehát posztumusz templomnevet kaptak, amely immár két szótagú volt, ahol, ahogy az előbb említettük, leggyakrabban a -jo (조, ejtsd: dzso), illetve a -jong (종, ejtsd: dzsong) cím/rang szerepelt második szótagként, és természetesen nem hasra ütéssel ragasztották az első karakterhez. Ám az első karakternek is megvolt a maga szerepe, ami egyfajta jelző funkcióját töltötte be, és mint ilyen, az eltávozott uralkodó legfontosabb jellemvonását volt hivatott kifejezni.