Mindeközben úgy éreztem magam, mintha letagadtam volna egy részem, amire egyébként büszkének kellene lennem. Sajnos egyetlen nő sem volt a családomban vagy a környezetemben, aki vállalta volna a fehér tincseit, és akitől tanácsot kérhettem volna. Szóval maradt a rendszeres hajfestés és a bizonytalanság, hogy vajon ez így lesz életem végéig? Lélekerősítő ezüst nők Aztán tavaly, késő ősszel, egy hétvégi kurzuson találkoztam egy nővel. A sminkjéről és a ruhájáról hibátlan ízlés árulkodott, a hajkoronáján mégis 15 centis lenövés volt. És egyáltalán nem tűnt idősnek vagy ápolatlannak, amivel egyébként az ősz hajszínt legtöbbször bélyegzik. Sejtettem, hogy ő már tud valamit. Ezüst szürke haj application form. Abban bízva, hogy nem sértem meg, feltettem neki a kérdést: mióta növeszted le a hajad? És ő örömmel árulta el, hogy mikor és miért vágott bele az átalakulásba. Megemlített olyan magyar csoportokat és külföldi oldalakat, amik inspiráltak és megerősítettek az elhatározásomban. Bevallom, ha 2 évvel korábban tudomást szerzek erről a támogató közegről, akkor bele sem vágok a hajfestésbe.
A ragyogást? Hogy bejárja a tested minden porcikáját a forróság, és bizsereg az ereidben a véred? Hogy tenni akarsz, hogy lenni akarsz? Hogy ha becsukod a szemed, akkor repülsz? Hogy ha becsukod a szemed, érzed az illatát, az érintését, hallod a hangját? Van ilyen ember az életedben? – Kellene? – Igen. Muszáj lenne – mondta a tükör, és úgy érezte, hogy szomorúságában megreped. Egy szerelvény érkezett. A fémes csikorgás, ahogy a kisvonat lefékezett, hosszan és magasan sikoltott, és a sebes utazás szele is hamarosan megérkezett a megállóba, hogy kissé megpihenjen. A lány becsukta a szemét, a szorgos hangyákként hömpölygő tömeg magával ragadta. Úgy érezte, beszippantja valami. Valami, aminek az illatát és a hangját már ismerte. Ami a vérét száguldásra késztette. Nem mert felpillantani, nehogy elillanjon a varázs, ami ott állt előtte, ahogy kinyitotta szorosra préselt szemeit. Kinek áll jól a világos ezüst/szürke haj?. Csillogó, mogyoróbarna szemek fonódtak egybe a pillantásával. – Ismerlek – szólalt meg a lány. – Igen. Ismersz. – Most már velem leszel?
– felelte a lány. Duzzogása inkább színészkedésnek tűnt saját maga előtt is. – Szeretsz te, úgy igazán? – Szeretek. Igen, persze. Szeretek – minek már ez a sok kérdés? Csak az elevenembe próbál behatolni a kérdés. Pedig már annyira jól védekezett a buta érzések ellen… – Magadat? Magadat szereted? – Magamat? – kérdezett vissza, elnyújtva a szótagokat, mintegy időt nyerve a valódi válaszra. Vagy kérdésre. – Persze, ki mást? – Miért kellene szeretni magamat? – De hát tudta! Minek próbált úgy tenni, mintha nem értené, miről van szó? – Hogy a szemedben élet legyen. Hogy a szemedben te legyél újra te. Csak ennyi az oka. Te lány. A lány elgondolkozott. – Magam lennék? De hát az vagyok. Azt hiszem, én vagyok. Vagyis... – a hebegés-habogás nem segít. Elvesztem? – gondolta. Ezüst szürke hajszín. – És aztán, te lány… Szeretnek? – Persze, szeretnek – biztosan szeretnek! Valaki. Talán ő is. Talán van olyan, aki szeret, igen. – És te szeretsz? – a lényeg ez lenne. – Mármint? – Érzed a szabadságot, amit a szerelem szabadít fel benned?
Alapfokon: Érzékelők II. - Chuango GAS-88 vezeték nélküli gázszivárgás érzékelő - Gázérzékelő Galaxy kerékpár 12 2 Képérzékelő szenzor - CMOS - CCD Toktoldók Szélesvásznú fotók: A filmes fotózásban általában a 3:2 oldalarányú fotók készítése a megszokott. Ezzel ellentétben a digitális fotózásban többször találkozhatunk a 4:3 oldalaránnyal, legalábbis a nem professzionális gépek esetében. Rendelés 170 fokos nagylátószögű autó visszapillantó biztonsági kamera éjjel vízálló porálló érzékelő parkolás fordított kamera autók < pláza - www.ajc.news. Ezt elsősorban a monitorok és TV készülékek hasonló oldalaránya indokolja, hiszen ezeket az érzékelőket elsősorban a video kamerákhoz, kamkorderekhez fejlesztették ki, ott pedig az általánosan használt képarány a 4:3-as. Természetesen kaphatók olyan alsó- és középkategóriás gépek is, amelyek 3:2 oldalarányú képeket készítenek. Ennek megfelelően egy 2 Mpixeles gép esetén nem 1600×1200 képpontos, hanem 1800×1200 képpontos képet kapunk. Ennek elsődlegesen papírképek készítésénél van jelentősége. Fotónagyítás esetén ugyanis szintén 3:2 oldalarányú papírképeket kapunk. Érzékelők méretei: Mikrolencsék Még a hajszál is vastagabb náluk A jelenleg használt képérzékelők mérete jelentősen kisebb, mint a 35 mm-es film képkockája.
2. ábra 1 - Rögzített kép A szaggatott vonal jelzi a kamera látómezejét. 2 - Kamera látószöge (vízszintes) 3 - Objektív 4 - Gyújtótávolság 5 - Érzékelő átlója Ebből kifolyólag, amint az ábra is szemlélteti, az ipari kamerák látószöge (2) nemcsak az objektív és érzékelő (képátalakító) távolságától, vagyis a gyújtótávolságtól (4) függ, hanem a képérzékelő méretétől is (5), amelyre a fény esik. Minél nagyobb a gyújtótávolság, annál kisebb a kamera látószöge, vagyis ez a két érték fordítottan arányos egymással. A képérzékelő és a látószög kapcsolata pedig úgy alakul, hogy minél nagyobb a képérzékelő, a látószög is annál nagyobb lesz. Megjegyzendő azonban, hogy minden egyes objektív egy adott méretű képérzékelő (képátalakító) alapján van megtervezve. Ezért ugyanaz az objektív más-más kamerákban eltérő látószöggel rendelkezhet. Alább, a 94° látószöggel rendelkező APTI-27V2-2812 kamera képének (3. ábra), és a 150° látószöggel rendelkező M5-V1 kamera képének (4. GYIK: Melyek a különböző kameraérzékelő méretek? - Adorama | Wechsel. ábra) összehasonlítása. 3. ábra Pillanatkép a APTI-27V2-2812 kamera képéről 4. ábra Pillanatkép a M5-V1 kamera képéről Az első felvétel egy gyakori látószöggel rendelkező kamera képéről készült pillanatkép.
Képérzékelő szenzor - CMOS - CCD Alapfokon: Érzékelők II. - Chuango GAS-88 vezeték nélküli gázszivárgás érzékelő - Gázérzékelő Az érzékelők méretét igen furcsa formában adják meg. Sokszor találkozhatunk 1/1, 8″-os CCD-vel, ami 0, 555″-t jelent. Ennél kisebb méretű az 1/2, 7″-os, ami 0, 37″-nak felel meg. Az így megadott méretek azonban sajnos nem az érzékelő fényérzékeny területének méretét adja meg. Ez a szám a tokozott érzékelő méretéről ad információt. Általánosan elmondható, hogy minél kisebb az érzékelő mérete, annál nagyobb minőségű optika szükséges a jó képminőség eléréséhez. Ez könnyen belátható, hiszen minél kisebb az érzékelő, annál kisebbek az elemi képpontok, vagyis a fókusznak is annál pontosabbnak kell lenni (természetesen ez csak azonos pixelszámú érzékelők összehasonlítására használható). Ezen kívül az is elmondható, hogy minél kisebbek az elemi képpontok, annál kevesebb foton jut a felületükre. Vagyis, minél nagyobb az elemi képpont, annál nagyobb érzékenységű. Az elemi képpontokba minél több fényt kell juttatni.
Menü Ajánlott termék Top Műszaki szótár A kamera látószöge Minden kamera alapvető része az objektív. Bonyolult szerkezetének köszönhetően a kamera képes a valós képet rögzíteni. Ezért a megfelelő objektív kiválasztásának döntő hatása van a kamera által rögzített kép minőségére. Mint már említettük, a kamera látószöge elsősorban az objektív típusától és annak paramétereitől függ, mindenekelőtt annak gyújtótávolságától. A gyújtótávolság az objektív optikai központja (ahova az objektív a párhuzamosan beeső fénysugarakat összegyűjti) és a képérzékelő (amelyre a fény esik) közti távolságot jelöli, feltételezve, hogy a fókusz végtelenre van állítva (1. ábra). Ez az érték milliméterben van megadva. 1. ábra: 1 - Objektív 2 - Kép élesség (érzékelő) 3 - Fénysugarak 4 - Gyújtótávolság Az objektíven keresztülhaladó fénysugarak a fényérzékelőre, átalakítóra esnek. Az érzékelő átellenes oldalaira eső sugarak szabják meg azokat a kontúrokat, melyek a kamera látószögét képezik (2. A fényképészeti technikával ellentétben, ahol a fényképezőgép látószögét a kép szemközti sarkai közti tér határozza meg, az ipari TV-ben a látószöget a látómező szélessége jelenti.