A tábor korszerűsítésére az állam ugyanakkor többször is támogatást kapott az Európai Uniótól. Márpedig ilyen források felhasználása fenntartási kötelezettséggel is jár – vagyis a tábor bezárása a támogatás igénybevételétől számított öt éven belül nem történhet meg a támogatási szerződések megsértése nélkül. Debrecen határában © Túry Gergely Minden ugyanúgy Lehetetlen, hogy erről Orbán ne tudna: így akár félreértésre is adhat okot, ami a tudósításokban megjelent. Elképzelhető, hogy Orbán valójában a nyílt befogadó-állomás zárt befogadó központtá történő átalakításáról beszélt, ami persze nem kevésbé problémás. ( Megkérdeztük a miniszterelnök sajtósát, hogy Orbán mire gondolt, Havasi Bertalan válaszát, mihelyt megjön, közöljük. Végleg bezárták a 20 éve működő debreceni menekülttábort | 24.hu. - szerk. ) A debreceni tábornak jelenleg is van egy része, amely őrzött (kb. 200-an élnek itt. ), ugyanakkor a nyílt állomásról ki-be járhatnak a menedékkérelmük elbírálására várók. A kormányfő debreceni beszédében aláhúzta, amit már korábban is hangoztatott, hogy "akik Magyarországra érkeznek, nem menekültek, hanem bevándorlók, nem azért jönnek, mert el kell jönniük, hanem azért jönnek el, mert jobb életet akarnak maguknak".
Megemlítette, hogy 1995. augusztus 11-én, a Horn-kormány, illetve Kuncze Gábor belügyminisztersége idején nyitotta meg kapuit a befogadóállomás, és húsz év kellett ahhoz, hogy megszűnjön. Emlékeztetett arra, hogy a tábor bezárásáról májusban, a Modern városok program aláírásakor állapodtak meg Orbán Viktorral, s a miniszterelnök és a kormány következetes migrációs politikája eredményeként kerülhet most a "zárva" tábla a tábor kapujára. ORIGO CÍMKÉK - menekülttábor. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára felidézte, hogy a debreceni táborban megnyitása óta 73 ezer ember fordult meg, előbb délszláv, majd többségükben afgán, iraki, szír és koszovói migránsok. Debrecenben jó együttműködéssel, szervezett, profi munka folyt a tábor működtetése során – jegyezte meg az államtitkár, hozzátéve: biztonsági határzárral, jogi védelemmel és élőerő alkalmazásával "megvédtük az országot, most elkerülnek bennünket a migránsok, de tőlünk délre naponta több ezren jönnek Európába". A veszély tehát nem múlt el, s újabb veszély fenyeget: a betelepítési kvóta, amely a bűnözés és a terrorizmus szempontjából is további veszélyt jelent – hívta fel a figyelmet Kontrát Károly.
Az, hogy ezentúl két rendőr helyett négy lesz, nem védelem egy városrész számára. A legjobb tényleg a tábor bezárása és elköltöztetése lenne valahová a pusztába, ahol senkit sem zavarhatnak. Javaslom, hogy mielőtt újra védelembe veszik a menekültek jogait, béreljenek a környéken egy lakást, és saját bőrükön tapasztalják meg az ott lakók sorsát. * Válaszunk a következő volt (kivonatos közlés): Köszönjük levelét, melyben általunk is fontosnak tartott szempontokra hívta fel figyelmünket. Külön örömmel olvastuk empatikus és higgadt hozzáállását. Természetesen a Helsinki Bizottság is olyan működő szisztémát szeretne látni, amely egyszerre veszi figyelembe a menedékkérők környezetében élő lakosság igényeit, a menedékkérők sérülékenységéből fakadó sajátosságait és az egész ország érdekét. Menekülttábor - Helsinki Figyelő. A menedékkérők környezetében élő lakosok méltánylandó érdeke biztonságérzetük fenntartása. Fontos látni, hogy a menedék keresése alapvető emberi jog, amely semmiképpen sem bűncselekmény, és a menedékkérők nem bűnelkövetők, hanem súlyos emberi jogsértések, háború és életveszély miatt kényszerülnek elhagyni hazájukat.
Ez nem jelent valós megoldást a Debrecenben is kialakult helyzetre. 1956-ban kb. 180 ezer menekülő hagyta el Magyarországot, akiket szintén nem cellákkal vártak a környező országok, Ausztriában például a Traiskirchen nevű kisváros. Ha a jelenlegi menedékkérők helyzetébe képzeljük magunkat, szintén beláthatjuk, hogy nem őrizetben vagy egy minden életlehetőségtől elszigetelt táborban szeretnénk tartózkodni. Máshogyan érdemes a menedékkérők befogadási feltételeit biztosítani – ezek felelősségteljes kialakítása a BÁH és a Belügyminisztérium feladata. Az Országgyűlés jelenleg éppen felülvizsgálja a menedékkérőkre és a menekültekre vonatkozó szabályokat, amely a fentebb említett menekültügyi őrizetet is lehetővé tenné, valamint a befogadási feltételeken is változtatna. Ezen új befogadási feltételek kialakítása azonban csak akkor vezethetne mind a helyi lakosság biztonságérzetének fennmaradásához, mind a menedékkérők sajátos igényeinek való megfeleléshez, ha a szabályozást ezúttal alapos hatásvizsgálat előzné meg.
Az idén Magyarországra érkező menedékkérők közül több mint 14 ezren Szíria, Afganisztán és Irak háborús övezeteiből érkeztek. Ugyanúgy hagyták el az országukat, mint 200 ezer ember Magyarországot 1956-ban. "Olyan helyekre visszaküldeni családokat, ahol az életük veszélyben lehet, nemcsak embertelen, hanem a nemzetközi jog megsértése (szakkifejezéssel: refoulement)" – tették hozzá közleményükben. (Orbán Viktor ugyanakkor utalt arra, hogy a valós veszély elől menekülő menekülteket befogadná, csak a bevándorlókat küldené haza. ) Egyes civilek szerint a tábor legnagyobb hibája a mérete: az UNHCR adatai szerint 2014-ben 807 fő (vészhelyzet esetén plusz 120 fő) a befogadóképessége, de jellemzően ennél nagyobb zsúfoltságban, az egyéni és kulturális igényeket figyelembe venni képtelen rendszerben élnek a táborban a bentlakók. Szakértők szerint a debreceni mindig is az egyik legrosszabb elhelyezési körülményeket nyújtó állomás volt. A kisebb állomásokon, például Vámosszabadiban sokkal jobbak a körülmények, legalábbis a bentlakók beszámolói szerint.
Kép letöltése Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője azt mondta, Debrecen az elmúlt években jól vizsgázott szolidaritásból és emberiességből, ugyanakkor az intézmény bezárása jó megoldás, mert "ma a határokat kell megvédeni, nem táborokat építeni Európa-szerte". A kormánypárti politikus szerint akkor nőtt meg rohamosan a migránsok száma, amikor az Európai Unió megtiltotta, hogy a menekültügyi eljárás idejére menekültügyi őrizetbe vegyék a migránsokat. Emlékeztetett arra, hogy 2012-ben 2500-3000 menekült érkezett egy év alatt az országba, 2013-ban már 18 ezer, 2014-ben 43 ezer, 2015-ben pedig több mint 300 ezer. Kósa Lajos szerint ehhez hozzájárultak "felelőtlen európai uniós politikusok", akik azt üzenték a migránsoknak: "itt tárt karokkal várunk benneteket". A frakcióvezető elmondta azt is, hogy a világ 110 országából érkeznek menekültek Európába, s jelenleg 38 millió körüli ember él táborokban. Európa képtelen megoldani a világ szegénységének problémáját" - jegyezte meg, emlékeztetve arra is, hogy Európa déli országaiban is nagy a munkanélküliség.
Ugrás ide: Úti célok és üdülőhelyek | Fakultatív programok | Hasznos tudnivalók A kristálytiszta vizű Vörös-tenger partján fekvő Hurghada évtizedek óta Egyiptom egyik legismertebb és legkedveltebb üdülőhelye. Hosszan elnyúló, finom homokos strandjai és a tengervíz szinte mindig 22 fok feletti hőmérséklete már önmagában is sokak számára vonzóvá teszi: a pihenni vágyók, az aktív kikapcsolódást kedvelők, a családok és a baráti társaságok egyaránt szeretik. Hurghadában a városban is érdemes kicsit körülnézni: a halpiacon, a kézműves ajándéktárgyakat kínáló bazárokban, az El Dahar történelmi városrészben és az El Mina Masjid mecsetben ízelítőt kaphatunk a hétköznapi életből is. Fakultatív Hurghada | KARTAGOtours. Búvároknak és snorkelezőknek mindenképp ajánlott áthajózniuk a közeli Giftún-szigetre is, amelynek lélegzetelállítóan gyönyörű korallzátonyai között különösen jól megmutatkozik a Vörös-tenger színpompás élővilága. Egypt 2014 - Hurghada with GoPro Hero 3+ from Samuel Kraft on Vimeo. Úti célok és üdülőhelyek El Gouna Romatikus lagúnák, keleties hangulat, gyönyörű környezet.
Ekkor ízlelhetőek meg ugyanis Egyiptom igazi ízei, mint például a grillezett vagy roston omlósra sütött bárány, vagy csirkehús a shish kebab melyet paradicsom- vagy zöldsalátával, tahina szósszal és teljes kiőrlésű lisztből készült pitával kínálnak. Az utcai büfékben lehetőség van az egyéni ízlésnek megfelelően a szendvics egyedi, akár húsmentes összeállítására is, ekkor hús helyett csicseriborsó krémet (hummus), padlizsánkrémet (baba ghanoug) vagy falafel golyókat kérhetünk. Másik utcai specialitás Egyiptomban a koshari, mely fűszeres paradicsomszósszal leöntött tészta, rizs és lencse keveréke. A legfontosabb nemzeti étel azonban a fuul, mely citrom, só, bors és szezámolajos lóbab sűrű, ízletes keveréke. Salátával és kenyérrel tálalják. Hurghada fakultatív programok long beach. Vörös-tenger partján igen bőséges és változatos a halválaszték. A halat leggyakrabban roston sütve tálalják. A tejtermékek közül a joghurt ( laban zabadi) natúr, vagy mézzel, lekvárral, befőttel esetleg mentával ízesített változatát érdemes megkóstolni.
KAIRÓ – 1 napos (repülővel) Indulás reggeli órákban, érkezés Kairóba a kora reggeli órákban. Egész napos program keretében megtekinthetik a világon egyedülálló gyűjteménnyel rendelkező Egyiptomi Múzeumot, melynek legfőbb látványossága az 1922-ben napvilágra került Tutanhamon-sírlelet. A piramisépítő fáraók hagyatéka a főváros leglátogatottabb turistalátványossága. Az ókori világ hét csodája közé sorolt több mint 4500 esztendős Gizai piramisok, valamint a lábaiknál őrködő Szfinx megtekintése következik. A nap további részében vásárlásra lesz lehetőség. Visszaindulás Hurghadára a késő délutáni órákban. Hasznos tanácsok :: LIDO Tours - Egyiptom - Hurghada, Marsa Alam fakultatív programok. Távolság a szállodáktól: kb. 435 km (kb. 6 óra busszal) Ajánlott ruházat: kényelmes, sportos ruházat, fejfedő, pulóver a légkondicionálás miatt, napszemüveg, naptej! Ne felejtsünk hozni: 1 fontos pénzérméket WC használatra, italokra. A program tartalmazza: transzfert, a repülőjegyet, belépőket (egyiptomi múzeumba, piramisokhoz, citadellához), idegenvezetést, ebédet italfogyasztás nélkül. Külön fizetendő: múmia terembe a belépés, belépés a piramisokba, fotózás, videózás.