Szinte egy időben a jazzélet 1962-es fordulatával, Gonda máris fontos projektekbe kezdett: a Qualiton együttessel elindította a Modern Jazz Anthology lemezsorozatot (ma gyűjtők féltett kincse! ), és megteremtette a magyar állami jazzoktatás alapjait a Bartók-konzervatórium jazz tanszakának megszervezésével. Az 1965-ben létrejött tanszak 1990-ben alakult át a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanszékévé. Oláh Kálmán meghatóan idézte föl, hogy Gonda János már évekkel nyugdíjazása előtt őt szemelte ki a tanszéken a jazz-zeneszerzés és jazz-zongora tárgyak továbbvitelére. Az intézményt Gonda János 1997-ig vezette, de ahogy Binder Károly találóan megjegyezte, Gonda tulajdonképpen önmagában is egy intézmény volt. Ő kezdeményezte a tatabányai nemzetközi jazztáborok elindítását. Ő hozta létre a Tatabányai Nemzetközi Kreatív Zenepedagógiai Intézetet is 1990-ben, mely hasonlóságot keresett a jazz és a komolyzene oktatási módszerei között. Ugyanebben az évben alapította a Magyar Jazz Szövetséget, ez munkásságának egyik legfontosabb, máig ható eredménye – hangsúlyozta Bágyi Balázs, a szövetség jelenlegi elnöke.
(1975, Maár Gyula). Számos dzsesszzenei könyvet publikált/szerkesztett, ezek közé tartozott a Jazz. Történet, elmélet, gyakorlat (1965), a Mi a jazz? (1982), A populáris zene antológiája. Tanári segédkönyv az iskolai ének és a zeneiskolai oktatáshoz (1992), valamint a Jazzvilág (2004). Gonda Jánost 1974-ben Erkel Ferenc-díjjal tüntették ki, megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1992), valamint középkeresztje (2002) kitüntetést, a Szabó Gábor-díjat, a Budapestért Díjat, 2011-ben vehette át a Pernye András-díjat, 2012-ben pedig a Széchenyi-díjat. Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
A közönség odaadó figyelemmel követte a két és fél órás beszélgetést, és örömmel fogadta, amikor a muzsikusok a tematikus blokkok között zenéltek. Berki Tamás és Sárik Péter, László Attila és Oláh Kálmán, Bágyi Balázs és Borbély Mihály duóban, míg Kőszegi Imre és Binder Károly szólójátékkal varázsolta el a közönséget. Borbély Mihály Bágyi Balázs dobossal a Gonda-esten – fotó: Dessewffy Zsolt Gonda Péter a családtag, Berkes Balázs a közeli barát szemével idézte fel Gonda János alakját a beszélgetés elején. Mint elhangzott, Gondára egyszerre volt jellemző egyfajta tanáros fegyelmezettség, feszített munkatempó és belső derű, közvetlenség. Értelmiségi családból származó "öltönyös úriember" volt, két – zenetudósi és zongoraművészi – diplomával, de azért a könnyekig meg lehetett nevettetni – idézte fel Kőszegi Imre. László Attila és mások is személyes emlékeket hoztak fel arról, hogyan segítette őket tanárként, kollégaként szakmailag és emberileg Gonda János, mert a részletekbe menő figyelem, a segítőkészség és a jóindulat alaptermészetéhez tartozott.
Átalakul az improvizáció fogalma 444 Vázlatos idézetek a jazz modern művészeinek rögtönzéseiből.. 448 Horizontális törekvések: improvizációs skálák, a harmóniák össze- vonása. Dodekafon elemek az avantgarde-muzsikusok improvizá- cióiban.
A tervezett ipari kikötő helye Balatongyörök és Vonyarcvashegy között - Az érintettek szerint a helyválasztás mellett szól több más mellett, hogy közútról, de akár vasútról is könnyen megközelíthető, és közel van az uzsai kőbányához is - GoogleEarth - Balatontipp 2019. 10. 31. A Balaton működését jelentősen meghatározó gigaberuházás, egy ipari kikötő építésének előkészületei kezdődtek Balatongyörök és Vonyarcvashegy határában, a Szent Mihály-kápolnától alig 400 méterre. Bár a tó egésze nyerhet a létesítmény megvalósulásán, a különleges helyszín miatt mégsem fogadja mindenki örömmel a tervet. A tervről először Pécseli Péter, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Balatoni Vízügyi Kirendeltségének vezetője beszélt nagyobb nyilvánosság előtt a Balaton Fejlesztési Tanács nyár eleji környezetvédelmi konferenciáján Csopakon. Eladó Használt Hajók Uszály. Mint elmondta, az ipari kikötőt a Balatongyörök és Vonyarcvashegy között jelenleg is üzemelő 110 ezer köbméter befogadóképességű zagytér mellett szeretnék kialakítani. A térképen kékkel jelölt területen fehér színnel látható út vége a vízpart közelében – a tervezett kikötő területét most ilyen fás, bokros növényzet fedi – Fotó: Győrffy Árpád – Az iszap partra transzportálása mellett lehetőség nyílik nagy tömegű kő berakásra, és egy komoly téli kikötő kialakítására, ahol a Bahart flottáját és az egyéb ipari jellegű flottát is be lehetne fogadni.
Persze igazán nem csodáról van szó, hanem olyan emberek munkájáról, tetteiről, akik akár a veszélyeket is vállalták a hajók tovább éltetéséért, megmentéséért. Kelén például így menekülhetett meg a második világháború végén, amikor bátor hajósok a felrobbantástól féltve inkább elsüllyesztették Révfülöp előtt. De ilyen elkötelezett hozzáállásnak köszönhető az is, hogy az 1970-es évek végén leselejtezett, majd Füreden szárazföldi presszóvá, diszkóvá alakított Helka nem rozsdásodott szét a 71-es főút mellett. Eladó Használt Hajók Uszály / Járműpiac.Com | Használtautó, Eladó Hajó, Eladó Használt Hajó. A két 125 éves hajót május 7-én a hagyományos Vitorlabontó alkalmából köszöntötték fel a füredi kikötőben. A Helka ezen a napon is "munkával" ünnepelt, az évadnyitó vitorlásverseny nézőhajójaként és sétahajóként működött egész nap. Kollár József, a Bahart Zrt. vezérigazgatója tortát is szelt a születésnap alkalmából – mellette Bóka István füredi polgármester A Kelén ünnepibb feladatot kapott a születésnapon. Egy most lezárult belső felújítás után afféle múzeumként megnyitották az érdeklődők előtt a füredi kikötőben kikötött hajót.
Igaz, ez már inkább csak Németh Zsoltot érinti közvetlenül, mert a kapitány nyugdíjba készül. Miközben Martin Henrikkel beszélgettünk, megérkezett Lucz Endre, a füredi hajóállomás korábbi vezetője, aki néhány éve a nyugdíjas éveit tölti. Martin Henrik (balról) és Lucz Endre a Kelén kormányállásában Természetesen vele is a két születésnapos hajó volt a téma, közülük is főleg a Helka. Mint mondta, akkor is itt volt, amikor 1994-ben a balatoni hajózás akkori vezetője, Kopár István visszavásárolta a cégnek a 71-es mellett álló Helka motorost. – Az öreg Kopár kezembe nyomta a hajó kulcsát, azt mondta, ezután maga felel érte. Aztán minden nap jöttek a kollégák Siófokról, hogy teljesen elbontsák a hajót. Mindent leszedtek, teherautóval elvittek, csak a héjat hagyták, hogy át tudják úsztatni Siófokra. Amikor csak az úszótest maradt, "szánokat" hegesztettek alá vasból. Ezeket több hordónyi gépzsírral folyamatosan kenték, amíg a partra ért. Csörlővel húzták le a 71-es mellől. Először rákötötték a sodronyt egy csenevész nyárfára, aztán beindították a csörlőt.
A mai főgépet, egy NDK gyártmányú 428 lóerős dízelmotort 1984-ben kapta a hajó. – Ez egy dupla vezérműsoros motor, amit légvezérléssel tolnak át egyik, vagy másik irányba. A motor a vezérléstől függően egyik, vagy másik irányba indul el, annak megfelelően, hogy a hajóval merre akarnak menni – magyarázta Németh Zsolt. Német Zsolt az NDK gyártmányú 98 literes, 8, 6 tonnás főgéppel Az már ennyiből kiderült számomra, hogy a Kelént kicsit bonyolultabb hátramenetbe tenni, mint egy autót. Mint kiderült, a kezdeti időben egy embernek nem is ment volna. – Régen volt egy gépész folyamatosan a gép mellett, aki a parancsnok szócsövön kapott utasításai szerint megfelelő irányba indította és a kért erővel járatta a motort. Az utasítások megértése, visszaigazolás és teljesítése persze időt vett igénybe. Ma már egyszerűbb a helyzet. A motor úgy van kialakítva, hogy a kormányállásból vezérelni lehessen. Most ha minden rendben van, elég, ha félóránként lemegy a gépész ellenőrizni a motort, a levegőt, és mindig be kell olajoznia a motort a szeleprudaknál, szeleptányéroknál, mert ez egy nyitott berendezés.