Fák jú, Tanár úr! 2. (Fack ju Göhte 2) 2015-ös német film A film magyarországi plakátja Rendező Bora Dagtekin Producer Lena Schömann Műfaj filmvígjáték Forgatókönyvíró Bora Dagtekin Főszerepben Elyas M'Barek Jella Haase Karoline Herfurth Zene Beckmann Djorkaeff Beatzarre Operatőr Andreas Berger Vágó Charles Ladmiral Gyártás Gyártó Constantin Film Ország Németország Nyelv német + magyar (szinkron) Forgatási helyszín Führerbau Játékidő 115 perc Forgalmazás Forgalmazó Constantin Film Bemutató 2015. szeptember 7. 2015. október 15. Fák jú Tanár úr! 2. - Filmhét 2.0 - Magyar Filmhét. Korhatár Bevétel 125 000 000 USD Kronológia Előző Fák jú, Tanár úr! Következő Fák jú, Tanár úr! 3. További információk IMDb A Fák jú, Tanár úr! 2. (eredeti cím: Fack ju Göhte 2) 2015 -ben bemutatott német filmvígjáték, amelynek a rendezője és a forgatókönyvírója Bora Dagtekin, a producere Lena Schömann, a zeneszerzői Beckmann, Djorkaeff és Beatzarre. A mozifilm, amely a Constantin Film gyártásában készült és annak forgalmazásában is jelent meg, a 2013-as Fák jú, Tanár úr!
Ha nem történik elmozdulás ezen a területen, akkor Budapesten – a stagnáló/csökkenő tanulólétszámoknak, a rohamosan szaporodó egyházi és alternatív iskoláknak, valamint a duális képzés bővítésének köszönhetően – még úgy-ahogy ellensúlyozni lehetne az állami iskolákat sújtó pedagógushiányt egyes iskolák összevonásával és a meglévők további profiltisztításával, ám a vidéki problémákat ez nem oldaná meg. Ezenkívül messzemenően indokolt lenne a pedagógushiány következményeit az órák pillanatnyi ellátottságánál tágabb összefüggésekben is átgondolni, hiszen az elkövetkező években a pedagógusok nyugdíjba menetele miatt számos tantestületnek minimum a negyede, gyakran a fele ki fog cserélődni, ami szükségessé teszi egyes iskolák feladatvállalásának és lehetőségeinek újragondolását, a pedagógiai program átalakításától a mindennapi rutinokig. Ezen a területen is segítséget kellene kapniuk az iskoláknak, különös tekintettel arra, hogy az iskolavezetés és a tantestület személyi változásaival az új iskolavezetésnek sok esetben komoly szervezetfejlesztési feladatokat kell menedzselnie, a folyamatos oktatáspolitikai változások implementálásról már nem is szólva.
Ha az oktatáspolitika elhatározná magát, hogy széles körben mintegy megversenyeztesse a pedagógusképzéssel/pedagógus-továbbképzéssel foglalkozó felsőoktatási intézményeket, továbbá hajlandó lenne a képzéseket finanszírozni, akkor megteremtődne az esély a szakmai tanárok számának növekedésére, annak ellenére is, hogy a pedagógusfizetések meg sem közelítik a versenyszféra bérezését. Hogy mi ösztönözhetné a szakmai-tanári (át)képzésben való részvételre a saját szakmájukban felsőfokú végzettséggel rendelkező szakembereket? Fák jú Tanár úr 2.. Saját iskolámban, egy jónevű budapesti műszaki szakgimnáziumban azt látom, hogy a 40-es korosztályból sokan megelégelték a versenyszféra stresszes munkakörülményeit, már rendezett anyagi körülmények között élnek, fontosnak tartják, hogy hasznosnak érezhessék magukat (ami kiemelkedő előnye a pedagóguspályának) illetve igényük van a szakmai szabadságra. A szakmai pedagógus-utánpótlás biztosítására célszerű és kívánatos lenne az ország több nagyvárosában megerősíteni a középfokú felnőttképzést olyan, szakmával már igen, de érettségivel még nem rendelkező felnőttek célcsoportja számára, akik el tudnák képzelni, hogy a későbbiekben például a cukrászi munka mellett félállásban cukrász szakoktatóként is dolgozzanak.
Úgy vélem, Magyarországon jó néhány olyan pedagógusképző műhely van, ahol alkalmas és világlátott szakemberek dolgoznak, akik gyakorló pedagógusok bevonásával képesek lennének kimondottan rövid idő alatt egy-egy olyan program kidolgozására, amellyel belátható időn belül enyhíteni lehetne az iskolákra a szakképzett pedagógusok hiányának következtében nehezedő nyomást. Különösen alkalmas lenne ez a lehetőség a szakképzésben dolgozó szakmai tanárok számának növelésére. Hasonló képzés egy-egy, hagyományosan nem pedagógusképzési profilú felsőoktatási intézményben jelenleg is működik, de ezeknek a posztgraduális képzéseknek a célcsoportjai általában már saját szakmájukban diplomával rendelkező, ám utóbb az iskolai munkát választó mérnökök és közgazdászok, akik hajlandók és képesek maguk finanszírozni a képzésüket (2019. január 1-től hatályon kívül helyezték az 1995. évi CXVII. személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv. Fák jú tanár úr 2 teljes film 720p. ) 71. § (6) bekezdésének d, pontját, valamint a 89. § (6) bekezdését, amely lehetőséget adott arra, hogy a munkáltató részt vállaljon a munkavállaló tanulmányi költségeinek finanszírozásában).
Ezek protium, deuterium és trícium. Ezek különböznek egymástól a magukban lévő neutronok számában. Ezek közül az izotópok közül a leggyakrabban talált izotóp Protium. A protium bősége a természetben körülbelül 98%. Ezért a hidrogén kifejezés jellemzően Protiumra vonatkozik. A hidrogénnek nincs neutronja, csak egy protonja és egy elektronja. A hidrogénnek csak egy van s orbitális és más orbiták. Ezért az egyetlen olyan elektron, amely a hidrogénatomban van, az orbitálisban található. Mivel ez az elektron egyedül és páratlan, a hidrogén H-t képezhet + az elektron könnyen eltávolítható. A páratlan elektron jelenléte a hidrogénatomot instabillá teszi. Ezért a hidrogén kovalens kötéseket alakít ki sok különböző elemgel, megosztva az elektronjaikat velük. A hidrogén leggyakoribb formája a természetben a vízmolekulák. Két hidrogénatom kovalensen van kötve egy oxigénatommal egy vízmolekulában. A víz molekuláris képletét H-ként adjuk meg 2 O. Ezenkívül a hidrogént szénhidrogénekben, számos közös polimerben és más szerves és szervetlen fajban találjuk meg.
Irodalom: 1. "Kanadai hidrogén- és üzemanyagcellás társulás". Mi a hidrogén? N. p., n. d. Web.
Jellemzői az elektronikus szerkezet az elem A tulajdonságait a hidrogénatom komplex anyagok, amelyhez hozzá van benne, és egy egyszerű anyagot N 2 elsődlegesen az határozza meg az elektronikus konfigurációja hidrogénatom. A részecske elektron Z = (-1), amely forgatja a pályáján a mag körül, amely egy protont egy tömegegységére, és a pozitív töltés (+1). Elektronikus konfiguráció 1s elszámolni 1, ami azt jelzi, a jelenléte negatív részecske önmagában az első és egyetlen hidrogén s-pályák. Amikor elkülönítési vagy a visszarúgás elektron és egy atom az elem az a tulajdonsága, hogy egyesíti fémekkel kapott kation. Lényegében hidrogénion - pozitív elemi részecske. Ezért, az elektron mentes hidrogén úgynevezett egyszerűen egy proton. fizikai tulajdonságok Amikor leírja a fizikai tulajdonságai a hidrogén röviden, ez egy színtelen, gyengén oldható gáz relatív atomi tömege 2, 14, 5-szer könnyebb, mint a levegő, a cseppfolyósító hőmérséklet -252, 8 Celsius fok. A kísérletben, akkor könnyen látható, hogy H 2 a legkönnyebb.
0, 08987 g / l forráspont -252, 76 ° C Specifikus égéshő 120, 9 · 10 6 J / kg olvadáspont -259, 2 ° C Vízben való 18, 8 ml / l Az izotóp-összetétel Mint sok más tagjai a periódusos rendszer a kémiai elemek, hidrogén számos természetes izotópok, azaz atomok a protonok száma megegyezik a sejtmagban, de különböző számú neutronok - részecskék nulla és egység töltés tömeg. Példák atomok, amelyeknek hasonló tulajdonság - az oxigén, a szén, a klór, bróm és hasonlók, beleértve a radioaktív. Fizikai tulajdonságai a hidrogén 1 H, a legelterjedtebb a képviselői ennek a csoportnak lényegesen eltérnek a jellemzőit társaitól. Különösen a különböző funkciók az anyagok, amelyhez tartoznak. Tehát, van egy normális és a deuterált tartalmazó víz az összetételében helyett hidrogénatom csak egy protont deutérium 2 H - izotóp két elemi részecskék: pozitív és töltetlen. Ez izotóp két alkalommal nehezebb, mint általában a hidrogén, ami megmagyarázza az alapvető különbség a tulajdonságok a vegyületek, amelyek alkotnak.
A nagyon negatív redoxpotenciálú fémek (pl. Mg, Al stb. ) hidrogénnel nem redukálhatók! Igen erős a naszcensz (atomos állapotban levő) hidrogén redukálóképessége. Az atomos hidrogén nagyobb aktivitásával magyarázható egyes fémek (pl. Pt, Pd, Ni) hidrogénátvivő katalizátorként való viselkedése is. A hidrogén ugyanis e fémek felületén adszorbeálódva illetve bennük oldódva atomos szerkezetűvé válik. A kis elektronegativitású fémeket oxidálja: 2Na + H 2 2NaH amely folyamatban hidridek képződnek! Oxidációfoka csak +1 illetve -1 lehet! Ionizációs energiája igen nagy (13, 6eV), egyes nemesgázok ionizációs energiáját is megközelíti (Kr), sőt meghaladja (Xe). Ilyen nagy ionizációs energiát a közönséges kémiai reakciók általában nem fedezhetnek, a hidrogén tehát nem alkot pozitív töltéssel ionvegyületeket, még a legnagyobb elektronegativitású elemekkel sem! A hidrogén pozitív ionként vegyületekben nem létezhet (ez igaz a savak esetén is, ahol is nem H + ion keletkezik, hanem hidroxóniumion: HX + H 2 O H 3 O + + X -, tehát hidrogénion átmenetileg sem képződik).