Ez azonban nem egyenlően oszlik el az országok, régiók és kisebb térségek között. Felszín alól feltörő víz Ebben az értelemben Magyarország sincs kifejezetten jó helyzetben. Az ENSZ meghatározása szerint 1700 m3/fő/év alatti megújuló vízkészlet esetén vízstresszről beszélünk, míg 1000 m3/fő/év alatt vízhiányról. Hazánkban ez az adat csupán 613 m3/fő/év. Ennek alapján könnyen belátható, hogy Magyarországnak elemi fontosságú érdeke felszín alatti vizeinek védelme. Korábban sajnos számos olyan intézkedés született, amely ezzel ellentétes irányban hatott. A talajvíz szempontjából a 19. századi folyamszabályozások és a vízelvezetési infrastruktúra 20. században felpörgött építése kezdték az országot nagy ütemben kiszárítani. Ennek egyik katasztrofális, ma már tapasztalható következménye a Homokhátság sivatagosodása: csak az 1970-es évek óta több mint 3 métert csökkent a talajvíz szintje a térségben. Sajnos az elmúlt években a helyzet nem vett pozitív fordulatot. 2020 végén az Országgyűlés elfogadta a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII.
Az ENSZ a világ vízgazdálkodását értékelő tanulmánya szerint napjainkban mintegy 2 milliárd ember olyan térségben él, ahol nehézséget jelent a megfelelő mennyiségű édesvízhez való hozzáférés. További, nagyjából 3, 4 milliárd ember nem fér hozzá folyóvízzel ellátott higiéniai létesítményekhez. A szegény országokban a betegségek 80%-a, a halálesetek 30%-a szennyezett ivóvíz fogyasztására vezethető vissza. Magyarországon a csapból folyó ivóvíz szinte mindenhol kiváló minőségű, ezért hatalmas luxus, hogy az ivóvizet használjuk számos olyan célra, melyekhez nem feltétlenül lenne szükség ilyen minőségű tiszta vízre. Átlagosan napi 100 liter vizet fogyasztunk fejenként, melynek mindössze 3%-át isszuk meg, nagyobb részét a WC-k öblítésére, mosásra és a kertek locsolására használjuk el. Ezen kívül további problémát jelent, hogy évről évre emelkedik a csapvízhez képest kb. 400-szor drágább palackozott, sokszor minőségileg, összetételileg a csapvíztől alig különböző ásványvizek fogyasztása, melyek előállítása, palackozása és szállítása óriási környezetterhelést jelent.
A víz világnapja minden évben március 22-én van. Ez egy éves ENSZ-megfigyelés, amelyet 1993-ban indítottak, és amely a vizet ünnepli, és felhívja a figyelmet arra a 2 milliárd emberre, akik jelenleg nem jutnak biztonságos vízhez. A Víz Világnapjának fő célja, hogy cselekvésre ösztönözzön a 6. Fenntartható Fejlődési Célért, amely: "A víz és a higiénia mindenki számára 2030-ra. " TALAJVÍZ – TEGYÜK LÁTHATÓVÁ A LÁTHATATLANT A talajvíz láthatatlan, de hatása mindenhol látható. Lábunk alatt a talajvíz egy rejtett kincs, amely gazdagítja életünket. A világ legszárazabb részein ez lehet az egyetlen víz, amivel az emberek rendelkeznek. A felszín alatti víz létfontosságú erőforrás, amely a világ összes ivóvízének csaknem felét biztosítja, az öntözött mezőgazdasághoz szükséges víz körülbelül 40%-át és az ipar számára szükséges víz körülbelül 1/3-át. Az emberi tevékenység sok helyen túlzottan kihasználja és szennyezi a talajvizet. Máshol viszont nem tudjuk, mennyi víz van odalent. A felszín alatti vizek kritikus szerepet fognak játszani az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban.
A világon 400 millió ember van ma is, aki nem jut hozzá mindennap egészséges ivóvízhez. Ezért van a Víz Világnapja… De ne csak ezen a napon gondoljunk bele, mit is jelent számunkra a víz, hanem minden egyes napon. Víz nélkül nincs élet. E drámai és bölcs megállapítás természetesen nem tőlem származik, sőt tulajdonképpen mindenki tisztában is van vele, csak éppen sokan hajlamosak elfelejteni, amikor a csatornába s onnan az élővizekbe engedik szűretlenül a veszélyes anyagokat, a patakokba dobják a szemetet, folyókba, tavakba mossák le az autót, vagy vízgyűjtő területek földjét szennyezik káros anyagokkal. Ezért kell azután agyonfertőtleníteni, s gyakorlatilag ihatatlanná tenni a vezetékes ivóvizet, és zacskóban szállítani az iható vizet a szennyezett kutaktól szenvedő településekre. S akkor még csak kis hazánkról beszéltem. De a világon 400 millió ember van ma is, aki nem jut hozzá mindennap egészséges ivóvízhez. Ezért van a Víz Világnapja. De ne csak ezen a napon gondoljunk bele, mit is jelent számunkra a víz, hanem minden egyes napon.
A víznek nagyon nagy a hő elnyelő kapacitása, anélkül, hogy a saját hőmérséklete sokat emelkedne. A víz hőmérsékletének megemeléséhez, más oldószerekkel összehasonlítva sokkal nagyobb energia befektetésre van szükség. Más anyagokkal összehasonlítva a víz sokkal több hőenergiát képes elnyelni és kiengedni, miközben a saját hőmérsékletét csak kis mértékben változtatja. Mivel az emberi test nagy részét víz teszi ki, így a test képes megbirkózni különböző környezeti hőmérsékletekkel és a testhőmérsékletet egy kényelmes és biztonságos tartományban tudja tartani. A víznek, más anyagokkal összehasonlítva sokkal több hőenergiára van szüksége ahhoz, hogy a párolgás megkezdődjön. Ezért van az, hogy a bőr felszínéről elpárolgó víz, azaz izzadság, nagyon hatékony eszköz arra, hogy a testet hidegen tartsa, mert meglehetősen nagy mennyiségű hő távozik a testből, ahogy az izzadság elpárolog. A víz nemcsak életünk, hanem hagyományaink, szokásaink része is. Népszokásaink között gyakran felbukkan a víz szerepe: gondoljunk csak a húsvéti locsolkodásra, a varázserővel rendelkező "karácsonyi aranyvíz"-re, a búcsújárás katartikus szokásaira.
Azt gondolhatnánk, hogy egy olyan vízben bővelkedő országban, mint Magyarország, nem kell tartani a vízhiánytól. Mégis, akárcsak a fejlett nyugati országokan, a lakosság gyorsabban fogyasztja az ivóvizet, mint amilyen ütemben az újra termelődik. A szennyezett, vegyszerekkel és szennyvízzel kevert víz csak nagyon alapos és költséges tisztítási folyamat után válik újra fogyasztásra alkalmassá, ezért komoly jelentősége van annak, hogy mennyire vagyunk tudatosak a mindennapi fogyasztás során. Ezért nem elég csak a Víz világnapján, hanem minden nap tudatosítani magunkban és gyermekeinkben az ivóvíz értékét és a vízkincs megóvásának rendkívüli fontosságát.
2005. április 11-én, a Magyar Költészet Napján, amely egyben József Attila 100. születésnapja is volt, az MNB egy a magyar címer helyett a költő arcképével ellátott 10 forintos jubileumi forgalmi érmét veretett, mindössze 27 ezres darabszámban. Az addig kipróbált jubileumi forgalmi érmecímletek közül – 10, 20, 50, 100 Ft – az 50 forintos érme vált be legjobban, hiszen a Jegybank a fentiek után további tizenkét alkalommal bocsátott ki 50 forintos jubileumi forgalmi érmét, mindegyiket 2 milliós darabszámban. 50 forintos forgalmi érme a Vizes Világbajnokság tiszteletére. Az 50 forintosok – s velük együtt a forgalmi emlékváltozataik is – egy ideig még nem fognak annyira inflálódni, hogy kikopjanak a hétköznapi pénzhasználatból. Jubileumi 50 forintosok a készpénzforgalomban A jubileumi forgalmi 50 forintosok egy része – ahogyan elnevezésükben a "forgalmi" szó is sugallja – a hétköznapi készpénzforgalomba kerül. Aki azonban verdefényes példányokat szeretne eltenni emlékbe, a kibocsátás utáni hónapokban – az ilyen célra félretett készlet erejéig – az MNB pénztárában névértéken vásárolhat.
Zollvereinhez csatlakozva vereinstalereket vertek. E szerint a 900 ezrelék finomságú 500 g-os fontból 18, 518 g súlyú vereinstaler készült, ami 16, 666 g színezüstöt tartalmazott. Az utolsó vereinstaler 1867: készült, és ezzel megszűnt a ~ mindennemű verése. - A 16. végi mo-i éremleletekben igen sok tiroli ~ fordul elő. Ennek oka, hogy a törökellenes harcokat tiroli ~ok küldésével segítették. A levantei ~okat Mária Terézia korától verték (az ő arcképével), SF verdejeggyel (eredetileg Burgau) 1780-as évszámmal. A levantei keresk-ben a 18. 50 Forintos érme tartó - Meska.hu. sz: fizetőeszköz volt, s még a 20. Etiópiában is így használták. Ma már kizárólag tezaurációs célra verik Bécsben. G. I.
- Az 1551: bev. birod. ~, a Reichstaler ettől lényegesebben eltért. Ennek pénzlába: a 882 ezrelék (14 lat 2 gran) finomságú kölni márkából (233, 856 g) 7 1/2 db ~t vertek ki, amelynek súlya így 31, 18 g és 27, 49 g színezüstöt tartalmazott. Értéke 72 krajcár, ami a rajnai forinttal volt azonos. - Mo-on I. Ferdinánd 1553: veretett először ~t Körmöcbányán. (II. Ulászló 1499-1506: vert guldinerei nem voltak forgalmi pénzek. ) A m. ~ok pénzlába megegyezett a nürnbergi pénzlábbal. 1659: új pénzláb használatát rendelték el, amely szerint a 875 ezrelékes (14 lat) bécsi márkából 9 3/4 ~t vertek. Súlya így 28, 55 g és 25, 22 g színezüstöt tartalmazott. Az 1754. I. 1-től érvényes →konvenciós pénzláb szerint a 833 ezrelék finomságú (13 lat 6 gran) márkából 10 db ~t vertek, amelynek súlya 28, 06 g, 23, 39 g színezüsttel. Mivel 120 krajcár egyenlő 1 ~ral és 60 krajcár egyenlő 1 forinttal (azaz 100 denár), ezért a fél~os értéke azonos volt a forinttal. - A ~rendszer Mo-on a 19. Jubileumi forgalmi érmék - II. RÉSZ: 50 forintosok. sz: ért véget. Ferenc József uralkodása kezdetén még a konvenciós pénzláb szerint készült ~, 1857-től azonban a ném.
2022-05-20 07:39:02 Tallér tallér: ezüstpénz. - A 15. sz. végén (különösen az ezüstben gazdagabb tart-okban) igény jelentkezett nagyobb, az arannyal azonos értékű ezüstpénz verésére. 1484: Hall (Tirol) verdéjében, majd 1486: vertek Guldengroschen, v. Guldiner nevű súlyos ezüstpénzt. Ez a pénzfajta igen gyorsan elterjedt egész Eu-ban. A cseho-i Joachimstalban a Schlick gr-ok verettek Guldinert, amelyet a verővárosról Joachimstalernek, majd ebből képezve Talernek neveztek. Ez a név vált ált-sá. - A ~okat kiverték többszörös súlyban és hányadosban (fél, negyed) is. Súlya ált. 28 g körül volt, kisebb helyi eltérésekkel. Az Au-ban is érvényes nürnbergi pénzláb szerint a 894, 5 ezrelék finomságú (14 lat 1 quint 1 dénár) bécsi márkából (281 g) 9 3/4 db ~t vertek ki, amelynek súlya így 28, 82 g volt és 25, 78 g színezüstöt tartalmazott. Átváltási értéke 60 krajcár. Az aranyhoz viszonyított értéke nem volt állandó, az eredetileg a →dukáttal azonos értékű ~ később kisebb értékű lett, és 1:2 arányra is felment a dukát előnyére.