A negyedik gyertya a karácsony előtti hétvégén gyúl ki. A négy gyertya így a karácsonyig hátralévő idő múlását mutatja, emellett az egyre több gyertyaláng a közelgő ünnep fényének növekedését is jelzi. A modern adventi koszorút kiválthatod asztaldísszel is, amely négy gyertyát tartalmaz – például egy tálon szépen elrendezve, díszekkel körbevéve. A hegyes drót és a ragasztópisztoly nem játékszer! Az adventi koszorú készítésénél is fokozottan ügyeljünk testi épségünkre! Koszorúalap Fenyőág vagy más örökzöld Gyertyák (a hagyományos adventi koszorúhoz négy fehér vagy három lila és egy rózsaszín) A rögzítéshez drót, ragasztópisztoly Szalag, a modern koszorúhoz más díszítőelemek tetszés szerint (szárított termések és gyümölcsök, tobozok, gyöngyök, masnik stb. ) Örökzöld rákötözése a koszorúalapra, lépésről lépésre Hagyományos adventi koszorú készítése Gyöngyös adventi koszorú
A legtöbb házban ma már nem az elcsendesedés eszköze, nem is a közelgő ünnepre emlékeztető jelkép, hanem csupán díszítőelem az adventi koszorú, amelynek hagyományos és modern változata egyaránt elterjedt a keresztények körében. Erdély legjei sorozatunk ünnepi kiadásában Sándor-Nagy Julianna dekoratőrt látogattuk meg, aki extravagáns, de csakis természetes összetevőkből álló adventi koszorúkat készít. A virágkötővel az ünnepre hangolódásról, elcsendesedésről és várakozásról is beszélgettünk, miközben kérésünkre csodálatos koszorút alkotott. Sándor-Nagy Julianna hivatalosan tíz éve tevékenykedik dekoratőrként, de már gyermekkorától kezdve foglalkoztatták a díszítés fortélyai: falusi kislány lévén általában azt leste a kultúrotthonban tartott esküvők során, hogy milyen a menyasszonyok csokra, van-e virág az asztalokon, hogyan rendezték be a termet – tehát mindig is késztetést érzett arra, hogy virágokkal, növényekkel foglalja keretbe a nagy eseményeket. Az adventi időszak pedig egyike a közösség jeles eseményeinek, amelyre kiváltképpen lelkesen készül: elmondása szerint ez az az időszak, amelynek folyamán kiélheti kreativitását, elszakadhat a valóságtól, és belemerülhet az alkotás burkába, amely nem ismer éhséget, fáradtságot.
1839-ben a gyertyákat egy két méter átmérőjű, örökzölddel díszített fakerékre helyezte – ezzel alkotta meg a mai adventi koszorú ősét. Húsz piros gyertya jelképezte a hétköznapokat, négy fehér az advent vasárnapjait. A katolikus egyházban ez a szokás a második világháború idején terjedt el, de már egyszerűsítve alkalmazták, és csak a négy vasárnapot jelölték gyertyával. A keresztény felfogás szerint a koszorú kör formája Isten örökkévaló szeretetét jelképezi, az örökzöld ág a reményt és az életet, a gyertyák pedig – Jézus eljövetelének hírnökei – a növekvő fényt. Fogalmakat is társítanak hozzájuk: első a hit, második a remény, harmadik az öröm, negyedik a szeretet gyertyája. Napjainkban sokan másodlagosnak tekintik az évszázadokkal ezelőtti jelentéseket, és inkább arra törekednek, hogy szépet, ünnepit varázsoljanak otthonaikba. Többen elrugaszkodnak a hagyományos kivitelezéstől, és a különféle világokat megelevenítő színeket ízlésükhöz, berendezési tárgyaikhoz, lakástextíliáikhoz igazítják, mert a nyugati minta hatására a ráhangolódásban egyre nagyobb szerepet tulajdonítanak a díszeknek, semmint a jelentéseknek.
Az idén két koszorút készítettem, egyet itthonra és egyet a munkahelyemre. És anyától is kaptam egy igazán különleges darabot! :) 1. Az itthoni igazi hagyományos, minimális díszítéssel készített koszorú lett. Mohás koszorúalapon, 3 lila és egy rózsaszín gyertya, halványlila csipke díszítéssel. 2. A munkahelyre készített koszorúhoz csupa maradék, természetes, barnás árnyalatú alapanyagot használtam és fehér gyertyákat (amiket tavaly egyszer, kb 1 órára gyújtottam meg). Négy apró, nyers színű csipkemasnival tettem kerek egésszé. 3. Anya pedig kötött egy nagy kör koszorút, amit kerek falapra helyezett, és a közepére négy kicsi üvegcse házi szörpöt tett, természetesen lila és rózsaszín színben. :) Egyszerre adventi koszorú és adventi naptár, mert minden héten, minden napra jut egy pohár szörp. :)
Ízek, illatok, hangok teszik ünneppé az ünnepet Sándor-Nagy Julianna szerint az ünnepre hangolódás kulcsfontosságú elemei az ízek, illatok és a hangok, hiszen a mézeskalács, az adventi kalendárium, a fenyőág, az adventi koszorú, a téli vagy karácsonyi dalok, a díszelemek mind arra figyelmeztetnek, hogy közeleg az év legmeghittebb időszaka. Kézművesként nehezebben éli meg az ünnepi elmélyülést, hiszen család és munka frontján is megfelelően kell teljesítenie, ezért is törekszik tudatosan arra, hogy naponta hálát adjon az apró történésekért. Úgy véli, az advent voltaképpen a hála időszaka, az vezet ugyanis ahhoz a csendhez és bensőséges állapothoz, amiről a négy hét során zajló felkészülésnek szólnia kell. 16/9 vagy 1920x1080 CSAK SAJÁT
Ezután jönnek a kisebb díszek (pl. szárított termések, gyöngyök, bogyók, apró, festett szalmadíszek). Ezeket is egyesével ragaszd a koszorúalapra, illetve a többi díszhez. A díszítőelemekkel beboríthatod a koszorút, de az is elegendő, ha csak a gyertyák környékét hangsúlyozod velük. Ha úgy érzed, tovább már nem tudod fokozni a látványt, távolítsd el a ragasztóanyag vékony szálait, majd fújd le az egész koszorút színtelen lakkal (a gyertyák kivételével! ). A katolikus hagyomány szerint az advent színe a lila, ami a bűnbánatot jelképezi. Ezért kell a négy fehér gyertya mellé lila szalagot tenni, vagy a koszorút három lila és egy rózsaszín gyertyával díszíteni. Utóbbi esetben két lila gyertya után egy rózsaszínt kell meggyújtani – ez a közelgő ünnep felett érzett örömöt jelképezi – majd advent utolsó vasárnapján ismét egy lila gyertya jön. Az első gyertyát advent első vasárnapján (esetleg az előtte való szombat estéjén) kell meggyújtani, majd minden hétvégén eggyel nő a meggyújtott gyertyák száma.
Fényes Elek 1851 -ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: "Gerlachfalva, (Gerlsdorf), tót falu, Szepes vmegyében, egy felemelkedett helyen, a Kárpátok tövében: 44 kath., 533 evang., 4 zsidó lak., kik főképen gyolcsszövésből s fejéritésből élnek, mellyet legszebben tudnak véghezvinni egész Szepességen. Határa igen sovány, s rakva van apró kavicsokkal. F. u. a Márjássy nemzetség. Ut. p. Lucsivna". Turista Magazin - Magyar turistákat mentettek a Gerlachfalvi-csúcsról. [3] 1876 -ban a falu csaknem teljesen leégett. Határából keletkezett Tátraszéplak település. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott. Népessége [ szerkesztés] 1910 -ben 580-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. 2011 -ben 809 lakosából 712 szlovák. A Hubert Szálloda épülete Nevezetességei [ szerkesztés] Nagy kiterjedésű határához tartozott a Magas-Tátra és Szlovákia legmagasabban fekvő pontja ( Gerlachfalvi-csúcs), amely a faluról kapta a nevét, egyben a történelmi Magyarország területének legmagasabb hegycsúcsának számított.
Egyikük, a Parangalica 1977 óta az UNESCO bioszféra-rezervátum programjának is részét képezi. A heységben számos endemikus növényfaj megtalálható, mint például a Rilai kankalin. És ha már növényzet, a Rila többszáz éves, hatalmas fenyőerdői tökéletes közeget biztosítanak a nyári túrákhoz. A Rila gazdag állatvilággal rendelkezik, élnek itt barnamedvék, szürke farkasok, vadmacskák és gímszarvasok, valamint több bagoly- és sasfaj is. Az itteni medvék általában kerülik az embert, és félnek a zajoktól, így a medvetámadások szerencsére rendkívül ritkák. Látnivalók a Rila-hegységben A Rilai kolostor A Rilai kolostor nem véletlenül Bulgária egyik legnépszerűbb turistalátványossága, maga a komplexum és környezete is lenyűgöző. 1983 óta az UNESCO Világörökség része, emellett az ország legszentebb helyének és egyik spirituális központjának is tartják. Az intézményt Kr. u. 927 -ben alapították, és hivatalosan alapítójáról, Rilai Szent Ivánról, Bulgária első szentjéről nevezték el. Az ortodox épületegyüttes a Rila-hegység egyik délnyugati völgyének mélyén, 1147 méteres tengerszint feletti magasságban található.
Ja, csak hát van azért 20 év gyakorlatom a romániai hegyekben. Igaz, hogy 4 éve nem voltam már ilyen túrákon, ezért volt jó a júliusi Retyezát túra, legalább volt egy kis bemelegítő. (elnézést, hogy dícsérem magam, de nagyon jól esett, hogy sikerült a Gerlachovsky-ra feljutni). Négy óráig pihentünk, napoztunk a tó mellett, aztán visszamentünk a Hotelba. Este megünnepeltük az eredményt, csak amikor vacsora közben szólt a felszolgálólány, hogy legyek szives menjek a recepcióra, fizessem ki a túravezetőt. (már azt hittam, hogy beletartozik a napi 1000 Sk-ba:)) Na itt lepődtem meg egy kicsit, mert 7000 Sk volt. Ezt az összeget persze 3-an fizettük. Na, de egyszer volt Gerlachovsky Stit. Remélem azért lesz még, pár év múlva jó lenne megint feljútni, esetleg más még nagyobb csúcsokra. Másnap egy kicsit másnaposan, és szomoruan, hogy ott kell hagyjam a helyet elindultam lefele Poliankara. Elterveztem, hogy elmegyek Tatra Lomnic-ra, és a libegővel felmegyek a Lomnic csúcsra. Sajnos 11 órakor, már elfogyott minden jegy, így ez kimaradt.