Emellett egyes településeken, például a budaörsi önkormányzati statisztikát tekintve az önkormányzatnál indult hagyatéki ügyek száma 2018-ban 481 volt, 2019-ben 494, 2020-ban 528, míg az idei évben szeptember 24-éig indult ügyek száma 587 darab. A hagyatéki eljárás önkormányzati szakaszában is megfigyelhető, hogy mindenképpen növekedésnek indult a hagyatéki eljárások száma az elmúlt időszakban. Ennélfogva a hagyatéki eljárások ugyanannyi munkavállaló vagy éppen – tekintettel a megbetegedésekre, a lezárásokra, az otthoni munkavégzésre – kevesebb alkalmazott munkája mellett egyértelműen lassabban voltak elintézhetők. A megfertőződés sajnos sok embert, így az önkormányzatoknál, valamint a közjegyzői irodáknál dolgozó munkavállalókat vagy akár családtagjaikat is sújtotta, aminek következtében az akár hónapokig elhúzódó betegállomány miatt feltorlódtak az ügyek. Vélhetően több hivatalnál, irodában is személyi változások következtek be. Gyorsabb lehet a hagyatéki eljárás | hirado.hu. A hagyatéki eljárás szabályainak elsajátítása mindenképpen több időt igényel, így az új munkavállalók betanítása lassította a napi munkát, éppúgy az is, hogy sokszor home office-ban dolgoztak az ügyintézők, ahonnan az elektronikus rendszerek nem mindig érhetőek el megfelelően, az ügyfelekkel való kommunikáció is korlátozottabb.
törvényben foglaltak szerint fellebbezéssel élhetnek. A jegyző a hagyatéki leltárt csak a fellebbezési határidő lejárta után, ha pedig az adó- és értékbizonyítvány ellen fellebbezéssel éltek, akkor a fellebbezés elbírálása után küldi meg a közjegyzőnek. Ennek a szabálynak a bevezetése is maga után vonja, hogy lassult az eljárás lefolytatása. A pandémiás időszakban szintén hatást gyakorolt a hagyatéki eljárások lefolytatására az ingatlan-nyilvántartási adatok rendezése. 2021. január 1-jén lépett hatályba a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény. A törvény bevezetésével az egész országban plusz teendők hárultak a hagyatéki ügyintézőkre. A koronavírus-járvány hatása a hagyatéki eljárásokra. A törvény célja, hogy elősegítse a versenyképes méretű birtokok kialakítását, ennek érdekében a megosztással létrejövő új ingatlanoknak alkalmasnak kell lenniük mező- és erdőgazdasági művelésre. A birtokszerkezet rendezése érdekében szükségessé vált az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatoknak a rendezése.
Egyrészt statisztikai adatok igazolják, hogy megnőtt a halálozási arány, ennek következtében megnövekedett a hagyatéki ügyek száma is. A megbetegedések következtében csökkent a munkavállalók száma a hivataloknál, irodákban, továbbá olyan jogszabályváltozások következtek be ezen időszak alatt, amelyek kihatással vannak a hagyatéki eljárások lefolytatására, ilyen az adó- és értékbizonyítvány ellen fellebbezési jog biztosítása, a közlekedési igazgatási hatóság értesítése közjegyző által gépjármű öröklése esetén, továbbá az ingatlan-nyilvántartási adatok rendezése. Index - Belföld - Így változik a hagyatéki ügyintézés a járvány alatt. A több tényező együttes hatása okozhatta, hogy valamelyest lassulás érezhető a hagyatéki eljárások lefolytatásában. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara statisztikai adatai is igazolják, hogy sajnos a járvány következtében megnőtt a halálozási arány. A konkrét számokat tekintve országos szinten elmondható, hogy 2019. évben 122 732, 2020. évben 109 945, ehhez képest azonban 2021 első félévében már 81 424 hagyatéki eljárás indult meg közjegyző előtt Magyarországon, tehát látható, hogy az ügyek száma időarányosan mintegy 30–40%-kal nőtt.
Az adatok ismerete ugyanis jelentős mértékben segíti elő az átlátható birtokszerkezet kialakítását és az osztatlan közös tulajdonban álló területek megosztását. Rendkívül nagy azoknak a tulajdonosoknak a száma az ingatlan-nyilvántartásban, akikről feltételezhető, hogy már nincsenek az élők sorában. Abban az esetben, ha a földhivatal az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonosként bejegyzett személy haláláról tudomást szerez, úgy hivatalból értesíti a jegyzőt a hagyatéki vagy póthagyatéki eljárás megindítása céljából és a Hetv. 19. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében – ennek következtében – megindul a hagyatéki vagy póthagyatéki eljárás. Ugyanis ahhoz, hogy megfelelő legyen az adatok rendezése, szükség van arra, hogy az adott ingatlan az örökhagyó nevéről átkerüljön az örökösei nevére, azaz az adott vagyontárgy (ingatlan) vonatkozásában le kell folytatni a hagyatéki eljárást, amelynek az eredményeként az örökhagyó örököseinek adja át a közjegyző a hagyatékot. Ezen ügyeknek a száma jelentősen megnövekedett az elmúlt hónapokban, ami szintén nagymértékben lassította a hagyatéki ügyek intézését.
Ha ez nem lehetséges, a tárgyalást a közjegyző köteles elhalasztani, az új tárgyalást pedig a szigorított védekezés időszakának lejárta után fogja kitűzni. Abban az esetben, ha az adott hagyatéki ügyben nincs végrendelet – az ügyek nagyobb része ilyen –, bizonyos kivételektől eltekintve a közjegyző tárgyalás tartása nélkül is átadhatja a hagyatékot. Amennyiben készült végrendelet, akkor is lehetőség van a tárgyalás mellőzésére, de amennyiben az érdekeltek kifejezetten úgy nyilatkoznak, hogy nem fogadják el a hagyatékátadó végzés közjegyző által megküldött tervezetét, a szigorított védekezés megszűnését követően tűzi ki a közjegyző a tárgyalást. Azokban az ügyekben, amelyek intézhetők a szigorított védekezés alatt és mindenképpen személyes megjelenést kívánnak, továbbra is fel lehet, illetve kell keresni a közjegyzői irodát a megfelelő óvintézkedések és egészségügyi szabályok betartása mellett. Noha a szigorított védekezést bevezető kormányrendelet lehetővé teszi, hogy a közjegyző okiratszerkesztési eljárásának egyes részei távolból történjenek, így lehetőség van az okirat szövegének felolvasására videokonferencián keresztül, az okiratok aláíráshoz mindenképpen az aláíró félnek vagy képviselőjének a személyes megjelenése szükséges.
A szigorított védekezés időtartama alatt kétféleképpen lehetett ugyanis átadni hagyatékot a közjegyzőnek: egyrészt tárgyaláson kívül, másrészt távközlési eszköz útján, abban az esetben, ha már ki volt tűzve a tárgyalás erre az időszakra. Ez utóbbi – érthető okokból – azt eredményezte, hogy feltorlódtak a hagyatéki ügyek. Az együttes hatások okozta tényeket tekintve biztos vagyok benne, hogy mind az önkormányzatok, mind a közjegyzők nagy lendülettel dolgoznak azon, hogy az esetlegesen feltorlódott hagyatéki ügyek minél hamarabb lefolytatásra kerüljenek.
A közjegyzői eljárások jelentős részében nincs lehetőség a beadványok szóbeli előterjesztésére, valamint a személyes meghallgatás szükségessége esetén a közjegyzőnek írásbeli nyilatkozatot kell beszereznie. Nem gyakorolható továbbá személyesen az iratbetekintési jog sem – ez utóbbival kapcsolatos részletekről az eljáró közjegyzőnél lehet érdeklődni. Ezekben az esetekben tehát a közjegyző és az ügyfél közötti kapcsolattartás írásban, papíralapon vagy elektronikus úton történhet csak. Az érintett eljárások listája a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) honlapján érhető el. A szigorított védekezés ideje alatt nem lehet kitűzni új hagyatéki tárgyalást, a már kitűzött tárgyalások pedig kizárólag videokonferencia (elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz) útján tarthatók meg. A már kitűzött tárgyalást is csak abban az esetben tartják meg ebben a formában, ha rendelkezésre áll megfelelő technika, abba minden résztvevő fél belegyezik, illetve a videokonferenciához tud és akar is csatlakozni.
(kedd) - négynapos hétvége, 19-et ledolgozzuk november 1. - 3 napos hosszú hétvége - péntektől-vasárnapig december 24. kedd és december 27. - hatnapos hétvége a 25-26 munkaszüneti nap és a hétvégével együtt Tervezze meg előre szabadságát munkaidőnaptárunk segítségével. Fotó: Pixabay
Továbbá az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók munkarendje a fentiektől eltérően is meghatározható. Kapcsolódó munkaszüneti napok bejegyzések az oldalon A 2018-as munkaszüneti napok és munkanap áthelyezések A 2017-es munkaszüneti napok és munkanap áthelyezések A 2016-os munkaszüneti napok és munkanap áthelyezések.
2019. december 2. 7:30 Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy a kormányablakokban és az okmányirodákban - a 2019. évi munkaszüneti napok körüli munkarendváltozásra tekintettel - az alábbi (országosan egységes) rendben tartanak félfogadást: 2019. december 6-án (péntek) keddi ügyfélfogadási rend szerint, 2019. december 7-én (szombat) 8. 00-14. 00 óráig, 2019. december 13-án (péntek) pénteki ügyfélfogadási rend szerint, 2019. december 14-én (szombat) 8. 2019 évi munkaszuneti napok 2021. december 24-27 (kedd-péntek) az ügyfélfogadás és az ügyintézés szünetel, 2019. december 31. (kedd) 8. 00-12. 00 óráig, 2020. január 1. (szerda) az ügyfélfogadás és az ügyintézés szünetel. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy 2019. december 31-én (kedden) csak azok az ügyfélszolgálatok tartanak félfogadást, amelyek keddenként nyitva tartanak, továbbá a fentiektől eltérő a nyitvatartás egyes kormányablakokban és okmányirodákban (az eltérésekről ezen az oldalon tájékozódhatnak). ()
Nézzük a 2019-es munkarendről szóló listát: január 1. (kedd) Újév első napja március 15. (péntek) Nemzeti Ünnep április 19. (péntek) Nagypéntek április 22. (hétfő) Húsvét május 1. (szerda) Munka ünnepe június 10. (hétfő) Pünkösd augusztus 10. (szombat) munkanap augusztus 19. (hétfő) pihenőnap augusztus 20. (kedd) Államalapítás október 23. 2019 évi munkaszuneti napok 2020. (szerda) 1956-os forradalom évforduló november 1. (péntek) Mindenszentek december 21. (szombat) munkanap december 25-26. (szerda-csütörtök) Karácsony december 27. (péntek) pihenőnap
Mentés Jövőre csupán két munkanap-áthelyezéssel kell tervezniük a munkáltatóknak és a munkavállalóknak. Az első hosszú hétvége 2020-ban a húsvéti időszakra esik majd, összesen hat hosszú hétvégével és két szombatra áthelyezett munkanappal lehet tervezni jövőre. A 2020. évi munkarend a következőképpen alakul a hatályos, a munkaszüneti napokról rendelkező PM rendelet alapján.
Kíváncsi vagy, hogy hány hosszú hétvégénk lesz jövőre? Mai cikkünkben a 2019-es évi munkarendet foglaltuk össze. Noha a Magyar Közlönyben még nem jelent meg az elfogadott jövő évi munkarend, azonban tekintve, hogy a munkaszüneti napok fixek, így várhatóan az alábbiak szerint alakul majd a 2019-es év: A jövő évben a hosszú hétvégék terén nem leszünk annyira ellátva, mint idén, de még így panaszkodhatunk! 2019. 2019 évi munkaszuneti napok &. márciusában lesz egy 3 napos hosszú hétvégénk, tekintve, hogy március 15 pénteki napra esik. Ezt követően áprilisban – köszönhetően a Nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánításának – Húsvétkor összesen 4 egybefüggő napot pihenhetünk. Húsvét után legközelebb júniusban, Pünkösd alkalmával lesz 3 napos hétvégénk. Jövőre augusztus 20-a keddi napra esik, így valószínűleg az előtte lévő hétfői napot megkapjuk pihenőnapnak. Viszont emiatt várhatóan az előtte lévő héten, augusztus 10-ei szombaton dolgoznunk kell. A jó hír viszont az, hogy jövőre összesen 2 szombati munkanappal kalkulálhatunk, az augusztus 10 mellett valószínűsíthetően még december 21-én kell dolgoznunk annak érdekében, hogy Karácsonykor egybefüggően tudjunk 5 napot pihenni!
a 2020. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről 1 2020. 01. 01. 1. § E rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és az általuk általános munkarendben foglalkoztatottakra. 2. § A 2020. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő: a) augusztus 21., péntek pihenőnap augusztus 29., szombat munkanap b) december 12., szombat munkanap december 24., csütörtök pihenőnap 3. Munkaszüneti napok 2020-ban – BLOG | RSM Hungary. § Ez a rendelet 2020. január 1-jén lép hatályba. 4. § Ez a rendelet 2021. január 1-jén hatályát veszti.