1 Rejtő-hangoskönyvek - Az elveszett cirkáló - Kern Bolti ár: 2710 Ft FIX 2 303 Ft Állapot: új Termék helye: Budapest Eladó: lirakonyv (12712) Hirdetés vége: 2022/07/26 07:55:18 3 Rejtő Jenő (): Az elveszett cirkáló ( képregény) 900 Ft használt PulayAntikvarium (1538) Hirdetés vége: 2022/07/14 12:26:38 Az elveszett cirkáló 1 000 Ft regikonyvek (21709) Készlet erejéig 4 Rejtő-sorozat 14. - Az elveszett cirkáló / Képregény 590 Ft vijjogosas666 (359) Hirdetés vége: 2022/07/14 13:37:57 Rejtő Jenő (P. Howard): Az elveszett cirkáló (AD) 500 Ft Rober609 (1417) Hirdetés vége: 2022/07/23 06:42:30 Rejtő Jenő. Az elveszett cirkáló c. könyve 1 600 Ft lalauka (1300) Hirdetés vége: 2022/07/18 18:47:51 Rejtő Jenő (): Az elveszett cirkáló; A megkerült cirkáló (*25) 600 Ft Konyvgyorsan (28776) Hirdetés vége: 2022/07/20 18:42:56 P. Howard/Rejtő Jenő: Az elveszett cirkáló-A megke 990 Ft Hajdú-Bihar megye Meliuszantikvarium (1079) 2 Rejtő Jenő (P. Howard): Az elveszett cirkáló 550 Ft Nógrád megye KonyvbuvarWeb (3854) 400 Ft REJTŐ JENŐ: Az elveszett cirkáló - Hangoskönyv (MP3-as CD) Előadja: Rudolf Péter -!
Rejtő Jenő egy pesti zsidó polgárcsalád harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot Budapesten. Tanulmányait a Kertész utcai Polgári Fiúiskolában kezdte meg, majd egy kereskedelmi iskolába került, innen azonban később kicsapták, mert bántalmazta egyik tanárát. Rejtő gyermekkorában a véznább fiúk közé tartozott, idővel azonban nagydarab, robusztus fiatalemberré cseperedett, és komoly érdeklődést mutatott a boksz iránt. Az író tanulóévei alatt jó barátságba került Rózsa Jenő ökölvívóval, és egyszerre három bokszegyesületet is látogatott, egy edzésen azonban Székely József edző véletlenül eltörte az orrnyergét, ezért kénytelen volt otthagyni a ringet. A fiatalember 19 esztendősen úgy döntött, színésznek áll, Rákosi Szidi tanodájában azonban nem sikerült kitörnie az átlagos növendékek közül, később pedig a kritikusok sem becsülték őt túl sokra. Rejtőt eleve bosszantotta az a tény, hogy az újságok csupán "jónak" találták alakításait, miután azonban egy előadáson elejtette Törzs Jenőt, távozni kényszerült a Király Színház társulatától.
Rejtő Jenő 1930-ban már ismét Budapesten volt, ahol nyelvtanítás mellett újságíróként próbálta eltartani magát. 1936-ban egykori bokszolótársa, Müller György beajánlotta őt unokaöccsének, Dávidnak, a Nova Kiadó tulajdonosának, aki aztán a ponyva felé terelte az írót. Már 1936-ban megjelent első "filléres regénye", a Pokol zsoldosai, ezt pedig szédületes gyorsasággal követték az újabb és újabb művek, melyek P. Howard, vagy – a vadnyugati témájú könyvek esetében – Gibson Lavery művésznév alatt jelentek meg. Rejtő saját bevallása szerint is éjt nappallá téve dolgozott művein, ami azonban felőrölte egészségét, így a harmincas évek végén többször kényszerült szanatóriumba, közben pedig kiadójával is összeveszett. Az írót egészségi állapota mellett az 1938-tól kiadott zsidótörvények is sújtották, miközben az Egyedül vagyunk című szélsőjobboldali lap több alkalommal is nemtelen támadást intézett ellene származása miatt. Ezek közül az utolsó, egy 1942. évi "leleplező" újságcikk aztán megpecsételte "P. Howard" sorsát: e publicisztika szerzője amiatt méltatlankodott, hogy a zsidó felmenőkkel rendelkező író még nem került a munkaszolgálatosok közé, ez pedig szerepet játszhatott abban, hogy a betegeskedő Rejtő Jenő 1942 őszén behívót kapott Nagykátára.
2015. 03. 17. 2013 óta teher a vállalkozások nyakán. Sokan kérdezik, mivel a a NAv újabban újra elővette, vizsgálja, büntethet érte A behajtási költségátalány és keletkezése Behajtási költségátalány akkor keletkezik, ha vállalkozások közötti szerződés alapján a kötelezett fizetési késedelembe esik. A költségátalány mértéke fizetési késedelembe került szerződésenként 40 eurónak megfelelő forint. Vállalkozásnak a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy (például gazdasági társaság, szövetkezet, egyéni vállalkozó) minősül Magánszemély kötelezett késedelembe esésekor behajtási költségátalány nem merül fel, mivel a magánszemély (kivéve, ha egyéni vállalkozóként lép fel) nem vállalkozás. A kötelezettség összegét az MNB-nek a késedelemi kamatfizetés kezdő napjára (a késedelembe esés napjára) kiadott árfolyamon kell kiszámítani.
A Ptk. alkalmazásában a behajtási költségátalány ugyan sui generis jogcím, de természete szerint a költség fogalma alá sorolható, annak jogi sorsát osztja. -ban rögzített elszámolási sorrend megengedő szabály, attól a jogosult eltérhet, illetve az ő kifejezett eltérése hiányában is az ő felismerhető szándéka az, amely a sorrendiség szempontjából kiindulópontot jelent. Amennyiben a jogosult Ptk. §-ában rögzített diszpozitív elszámolási sorrendtől eltér, és a pénztartozást nem minden Ptk. szerinti jogcímen érvényesíti (pl. csak a főtartozás, illetve az ügyleti és a késedelmi kamat összegét kéri be a kötelezettől, a behajtási költségátalány összegét nem, és előbbi összegek beérkezése esetén tájékoztatja a kötelezettet, hogy további követelése vele szemben nincs), a kötelezett – az Szt. § (3) bekezdés h) pontja alapján – a véglegesen nem érvényesített behajtási költségátalány összegét (ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik) rendkívüli bevételként mutatja ki. Az elszámolási sorrend azonban attól önmagában nem függ, hogy a behajtási költségátalányt, illetve a kamatot a jogosult követelte-e a kötelezettől.
A jogosultnak nő az adózás előtti eredménye és az adóalapja, ha a kötelezett megfizeti a behajtási költségátalányt, nem érinti viszont az eredményét és adóalapját a behajtási költségátalányról történő lemondás. A jogosultnál illetékfizetési kötelezettség a lemondás miatt nem keletkezik, mivel a behajtási költségátalányt nem tartja nyilván követelésként, így nem is valósulhat meg követelés-elengedés, de gazdálkodó szervezetek közötti követelés-elengedés egyébként sem jár illetékkötelezettséggel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bekezdés n) pontja szerint. A kötelezettség alá tartozó késedelmek A behajtási költségátalány előírása a magyar jogban egy európai uniós irányelv [a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011. február 16-ai 2011/7/EU európai parlamenti és tanács irányelv] alapján történt első ízben az a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 301/A § (3) bekezdésében. E rendelkezés azonos előírásokat fogalmaz meg a Ptk-ban foglaltakkal.
Kérdés A Ptk. változásai kötelezővé teszik a vállalkozások közötti szerződésekben a meghatározott mértékű késedelmi kamat, illetve behajtási költségátalány fizetési kötelezettség kikötését. A KIM állásfoglalása szerint a jogosult a beszedéstől eltekinthet, de ez esetben is ki kell értesítse a kötelezettet, illetve 0. számlaosztályban elengedésig nyilván kell tartania a kamatjogosultságot. Tehát értelmezésünk szerint: 1. Szerződésben kötelezően kikötendők fenti tételek. 2. Késedelmi kamatlevelet, ill. behajtási költségátalányról szóló értesítőt ki kell küldeni. 3. Jogosult elengedésig a 0. számlaosztályban, kötelezett a 86. számlacsoportban könyvel. 4. Elengedést követően 0. számlaosztályból kivezetésre kerül, kötelezettnél 96. számlacsoportban könyvelésre kerül. Kérdés: felmerült a gondolat, hogy adózási szempontból jelent-e bármiféle kötelezettséget a késedelmi kamat és behajtási költségátalány elengedése, gondolunk itt arra, hogy esetleg társasági adószámításnál adóalap növelő tételként kell-e szerepeltetnünk mint elengedett követelés, illetve egyéb, a jogosultat az elengedés tényéből adódó hátrányosan érintő következménnyel kell-e számolnunk?
Megítélésem szerint amennyiben a kötelezett a jogosulttól nem kap felszólítást behajtási költségátalány megfizetésére és beszámoló-készítés kapcsán az üzleti partnerétől bekért egyenlegközlő is alátámasztja a behajtási költségátalányról való lemondást, abban az esetben a feleknek behajtási költségátalány tekintetében nincs további teendőjük.
JÓ TANÁCS! Akinek likviditási gondot okoz az adóalap növelő tételként való visszavezetés, zárjon és készítsen beszámolót a törvény hatálybalépése előtt. Így marad 1 éve, hogy felkészüljön a meg nem fizetett adó előteremtésére. Ha tetszett írásunk, kedvelje oldalunkat és kérek szépen egy megosztást is, hogy minél több emberhez eljussanak az információk! Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre! Bejegyzés nyomtatása
2015. március 04. Az éves zárlati munkálatok előrehaladásával egyre nagyobb hangsúlyt kap a behajtásiköltség-átalány ("40 euró") kezelésének kérdése. Bár a jogszabály már nem friss (még 2013-ól származik, a szabályt a régi Ptk. is tartalmazta), az új Ptk. életbelépése óta többször kerültek szóba a behajtásiköltség-átalánnyal kapcsolatos szabályok. 2014. augusztusban NAV állásfoglalás is született a kérdéssel kapcsolatban, amely sok problémát tisztázott, a gyakorlati munka során azonban továbbra is bőségesen maradt belőle. A vállalkozások azonban nem is elsősorban ezek miatt, hanem üzletpolitikai megfontolásból kerülik a behajtási átalány alkalmazását: azt mérlegelik, hogy a kiterhelése az adott piaci körülmények között nem veszélyeztet-e egy esetleg jól működő üzleti kapcsolatot. Lényeges, hogy a költségátalány kezelése jelentős többlet-adminisztrációt is igényel, hiszen – a szabályozás szerint – számlánként kötelező a késedelem nyilvántartása, (és nem csak a kötelezettnél, hanem a jogosultnál is).