Ez így is rossz, de egyszerűen rémes, ha belegondolunk, mi van, ha netán gyermeke később más irányú szexuális hajlamot érez ébredezni magában. De ez nem érdekli Orbánt, mert csak táborának játszik és politikai haszonból keverte e kérdéseket egy törvénybe. Elolvastam a törvénytervezetet és míg nem veszi azonos jelenségnek a pedofíliát és a homoszexualitást, azt a benyomást kelti, hogy egy kategóriába tartoznak. Ezzel rábólint a széles körű véleményre, miszerint ezek gusztustalan, elítélendő dolgok. Naiv gondolat, de jó lenne ha kormányunk törődne az emberek anyagi és szellemi szükségleteivel. Konyhai Falvédő Szövegek. Miért kell történelmi évszámokat magolni az iskolában, miközben ami az életünkről szól, az kizárólag a szülők feladata legyen? A szexuális felvilágosítás egyáltalában nem könnyebb feladat, mint az 1 x 1, vagy mint a királyok kora. Sőt. Nyíltan, tabuk nélkül, szakemberek bevonásával kellene beszélni az iskolákban, mert e témakörben (is) a szülők nagy része nem csak tudatlan (ha nem is bunkó), hanem zavarba jön és elfogult közhelyekkel elintézi a kérdéseket.
(Szerencsére egy balkezes már nem valami ördögfajzat az emberek szemében. ) Fontos, hogy ismerjük embertársainkat, ne forduljunk el tőlük, segítsünk, ha tudunk, ne tegyük még nehezebbé életüket. Ezért kell ezekről beszélni, előadásokat tartani - amit az orbáni média propagandának bélyegez -, hogy tudjunk békében élni együtt. Gyertek el a névnapomra 1983. Sajnos, sokan szeretnek csúfolódni a másságon, nem csak a gyerekek, ami a tudatlanságuknak köszönhető. Egy miniszterelnöktől elvárhatnánk, hogy ismerje honfitársai szellemi szintjét és ne éljen vissza ezzel, hanem fejlődésüknek prioritást adjon. De nem, mert a mostani állapot neki kedvez, a népi bölcsesség-reklám-szlogen mixtúra beszédei ezt világossá teszik. Társadalmunknak nyugalomra, tudásra, együttműködésre lenne szükség, nem pedig a gyűlölet szítására, mint ahogy Orbán teszi Iványi Gáborékkal, menekültekkel, ellenzékiekkel. Röviden összefoglalva: Kocsis képviselő úr, nyugalom. A francia író Jean-Baptiste Alphonse Karr már 1849-ben megírta: "plus ça change, plus c'est la même chose" (minél jobban változik valami, annál inkább ugyanaz marad - a szerk.
Balatongyörök – Bél Mátyás kilátó, pihenő, (Garga-hegy) A balatongyöröki Szépkilátó-tól a sárga háromszög jelzés visz fel a Garga-hegy tetején lévő kilátóhoz. Mindössze 221 méter magas hegyen áll, ám csodás panorámát kínál a Bél Mátyás-kilátó. Az 1972-ben épült kilátót 2001-ben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park a Környezetvédelmi Minisztérium támogatásával felújíttatta. Könyv: Notitia Hungariae novae historico geographica... (Bél Mátyás - Tóth Gergely (Szerk.)). A fakilátóból jól megfigyelhető a vulkáni tanúhegyek déli csoportja, a Balaton nyugati medencéje a somogyi partokkal, és a Keszthelyi-hegység hullámos felületű, hatalmas erdőségei.
Szepes vármegye leírását Bél már korábban, a Notitia tervezetét bemutató Hungariae Antiquae et Novae Prodromus ( Nürnberg, 1723) című munkában közölte. Mint filológus ugyancsak úttörő munkát végzett. De vetere litteratura Hunno-Scythica exertitatio című munkájában elsőként foglalkozott – tudományos felkészültséggel és alapossággal – a magyar rovásírás tanulmányozásával. Nevéhez fűződik az első, 1721 -ben megjelenő magyarországi hírlap, a Nova Posoniensia című latin nyelvű újság szerkesztése. Felvetette egy tudós társaság alapításának gondolatát. Műveinek újabb kiadásai (válogatás) Magyarország népének élete 1730 táján. (Szerkesztette: Wellmann Imre). Bp., 1984. ; Hungáriából Magyarország felé. (Szerkesztette: Tarnai Andor). Bél mátyás notitia hungarian airlines. ; Buda visszavívásáról. (Szerkesztette: Déri Balázs). Bp., 1985. ; Csongrád és Csanád vármegye leírása A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980-1981/2 Moson vármegye leírása. Leibnitzet kivve, az egykori nmet tudomnyossg egy alakja sem mrkzhetik vele tudomny s tehetsg dolgban" - vagyis, nemcsak Magyarorszg, hanem Eurpa kessge is volt .
Ha a mű felépítését, jellegét is figyelembe vesszük, furcsa is lett volna egyetlen megye néhány ívnyi terjedelmű leírását önállóan megjelentetni. Felmerülhet, hogy a szerző az addig elkészült részt véleményezés céljából esetleg átadhatta néhány tudóstárásának, de az is lehet, hogy Bél halála után valaki a nyomdában megmentett néhányat a félbemaradt mű megsemmisítésre váró íveiből. Az eddig ismert egyetlen hazai példány tartalmazza Kovács János Moson vármegyéről készített térképét is (a külföldön őrzött darabokról nincs információnk). Az alapműhöz Bél közeli barátja és munkatársa, Mikoviny Sámuel készítette a térképeket, Kovács az ő tanítványa volt. Ebből következik, hogy a lap a mester 1750-ben történt elhunyta után látott napvilágot, ezért azt, hogy az OSzK birtokában levő darabba belekerült, szerencsés véletlennek tekinthetjük, így hiányát a kollációban nem tartottuk szükségesnek jelezni (Zichy az 1892-es kiadásban megjelentette hasonmását). Bél mátyás notitia hungarian magyar chat. A jubileumi, századik árverésünk egyik legbecsesebb tételeként szerepelt Zichy-féle kiadásnál méltattuk annak ritkaságát és becsét.
Kritikai szelleméről tanúskodik, hogy ő, bár a Névtelen Jegyző korát biztosan megállapítani nem birta, mégis IV. Béla korába volt hajlandó helyezni művét. Mind gyűjtő mind feldolgozó munkásságának legfontosabb, mai napig nagybecsű emléke Notitia Hungariae novae historico-geographica. Bél Mátyás: Notitia Hungariae novae – a kéziratban maradt vármegyeleírások kiadása (I–V. kötet) | Könyvbemutató - Ujkor.hu. Az első folió kötet kizárólag Pozsony városával, a második Pozsony, Turóc, Zólyom, Liptómegyékkel, a harmadik Pesttel, a negyedik Nógrád, Bars, Nyitra és Hontmegyékkel foglalkozik. Az ötödik kötet Mosonymegyét tárgyalta; de csak kevés példányban maradt meg, és csak néhány éve bocsátotta ezt újra közzé gr. Zichy Jenő az eredetihez méltó díszes kiadásban. A többi megyék leírásának java része kéziratban van meg a Nemzeti Múzeum könyvtárában. E kötetek maig napig a magyar topografia és genealogia kimeríthetetlen tárházai, nagy figyelemmel vannak a nemzetiségi viszonyokra is, úgy hogy a nemzetiségi viszonyok kutatói biztos forrás gyanánt használhatják. Kiterjeszkednek a föld leírására és a természeti tárgyak ismertetésére, és bár a kor szelleméhez képest még aránylag igen nagy tért foglalnak el bennök a »curiosum«-ok, nagy kárára válik a honismeretek, hogy az óriási munka többi része sajtó által nem jutottak napvilágra.
A történettudomány és rokon tudományainak e forrásműve a 18. század eleji (Erdély, a Részek és a Bánság nélküli) Magyarország vármegyéit mutatta be sokoldalúan és adatgazdagon, ismertetve az egyes vármegyék természetföldrajzát, nemzetiségeit, azok szokásait, a települések korabeli állapotát. Szerzője életében csak tizenegy vármegye leírása jelent meg nyomtatásban, öt kötetben. Galéria képei: A szlovák nyelv iránti érdeklődését és a pietisták anyanyelvi kultúra fontosságát hirdető tételét bizonyítja, hogy segítette a megjelenésben és előszót is írt P. Bél mátyás notitia hungariae imperatrix. Dolezal szlovák nyelvkönyvéhez. Legfontosabb, máig ható tudományos jelentőségű munkája a Notitia Hungariae novae historico—geographica volt. A Notitia-ból öt kötet jelent meg nyomtatásban 1735 - 1742 között, a többi kéziratban maradt fenn. A Notitia-ban megjelent szöveg többszörös szűrőn ment át: a megyeleírásokat az érintett vármegyék megkapták és a pontatlanságokat kijavíthatták. Az általánosabb, történeti, államismereti, politikai fejezeteket pedig a helytartótanácsi cenzúra vizslatta.