Internálótáborok: a politikai foglyokat ítélet nélkül internálták Kb. 40000 fogoly 100 db internálótábor Leghírhedtebbek: Recsk, Kistarcsa, Tiszalök, Hortobágy Kitelepítés: a rendszer ellenségeit fizikai munkára kényszerítették Koncepciós perek: lesújtottak a rendszer ellenségeire, de a párton belüli tisztogatás eszközei is voltak (Pl. : Rajk-per) Egy millió ember ellen indítottak eljárást→ félelem és a gyanakvás légköre uralkodott A terror és a megfélemlítések tették lehetővé a mezőgazdaságban és az iparban végrehajtott erőszakos kollektivizálást.
Erőteljes beavatkozással, az állam erőteljes beavatkozásával és kontrolljával megkezdték a kitűzött célok megvalósítását (földreform, 1945. márc. ). Az új pénz, a forint bevezetésével (1946. augusztus 1. ) sikerült stabilizálni a gazdaságot. A szovjetek ellenőrzése alá került térség államai – köztük Magyarország – az amerikai Marshall-terv európai újjáépítési programjából a Szovjetunió tiltása és katonai jelenléte miatt nem részesedhettek. A szovjet katonai jelenlét nem tette lehetővé a nyugati típusú piacgazdaság fenntartását. Rákosi korczak tétel. A Magyar Kommunista Párt (MKP) szovjet támogatással fokozatosan megszerezte a politikai-gazdasági hatalmat. A tétel kifejtése magyar gazdaság szovjet mintájú átszervezését. 1946-47 folyamán megkezdődött a kulcsfontosságú ágazatok (bányák, erőművek, bankok, külföldi érdekeltségek) részleges és teljes államosítása. Az államosítás és a Dinnyés-kormány idején elfogadott, az újjáépítést meghirdető hároméves terv (1947 augusztusától) készítették elő a gazdasági rendszerváltást, a sztálini típusú gazdasági fordulatot.
A források beépítéséről ne feledkezz meg! Bevezető gondolatok Magyarországot a világháború következtében súlyos veszteségek érték. A háborús pusztítás, a szovjet megszállás és a jóvátételi kötelezettségek következtében Magyarország gazdasága katasztrofális helyzetbe került. Az Ideiglenes Kormány, majd a Tildy- és Nagy Ferenc vezette kormányok legfontosabb gazdasági célja az újjáépítés, a földreform végrehajtása, az infláció megállítása, és a dezorganizálódott gazdaság helyreállítása volt. A korábban a Belügyminisztériumhoz tartozó Államvédelmi Osztályt (ÁVO) függetlenítették Államvédelmi Hatóság (ÁVH) néven (1948). Tételek középiskolásoknak!: Rákosi-korszak (1945-1956) - történelem. A hírhedt és kegyetlen szervezet vezetője Péter Gábor lett, aki közvetlenül a párt első emberétől, Rákosi Mátyástólkapta az utasításokat. Internálótáborok at (Kistarcsa) és büntetőtáborok at (Recsk) hoztak létre. A terror elérte a párttagságot, sőt a párt több vezetőjét is. "A VAS ÉS ACÉL ORSZÁGA": A nehézipar fejlesztését tűzték ki célul. Óriási áldozatok árán korszerűtlen, alacsony hatékonyságú ipart hoztak létre.
A főtitkárnak sikerült a szovjetvezetést Nagy Imre ellen hangolnia. 1954-55 fordulóján Moszkva támogatásával a Rákosi-Gerő csoport ismét magához ragadta a teljes hatalmat, s visszatért az 1953. előtti politikához. Nagy Imrét 1955 tavaszán leváltották miniszterelnöki tisztéből, kizárták a pártvezetésből, sőt a pártból is. A leváltott kormányfő Rákosi ellenzékének vezetőjévé vált. Rákosi korszak tetelle. 1956 tavaszán megint megváltozott a helyzet, előbb Moszkvában, utána Budapesten. Rákosi helyzete mind tarthatatlanabbá vált. A reform kommunisták vezetőjüknek Nagy Imrét tekintették. Ősszel már érezhető volt a rendszer bomlása.
40000 fogoly • 100 db internálótábor • Leghírhedtebbek: Recsk, Kistarcsa, Tiszalök, Hortobágy • Kitelepítés: a rendszer ellenségeit fizikai munkára kényszerítették • Koncepciós perek: lesújtottak a rendszer ellenségeire, de a párton belüli tisztogatás eszközei is voltak (Pl. : Rajk-per) Egy millió ember ellen indítottak eljárást→ félelem és a gyanakvás légköre uralkodott A terror és a megfélemlítések tették lehetővé a mezőgazdaságban és az iparban végrehajtott erőszakos kollektivizálást.
- Deák Ferencet a haza bölcsének nevezik.. Sokszor az ember- fejezi ki az általános alanyt: Hazájába mindig viszavágyódik az ember. Mit szóljon az ember ehhez. Végre szintúgy használjuk mi az infinitivust vagyis főnévi igenevet: -Oly sötét van, hogy nem látni semmit-, hogy nem lát az ember semmit-. -Csak nagy üggyel-bajjal juthatni oda-. (Barbarics: A határozatlan és az általános alany. M. Nyelvör XXI. k. ) Némely kifejezéseket alany nélkül szoktunk használni s nem is gondolunk hozzájuk alanyt; ezek az alanytalan mondatok, és igéik az úgynevezett személytelen igék, például villámlik, esteledik, alkonyodik. (Veress Ignác: Alanytalan mondatok. Miklosich: Subjectlose Satze. ) V. ö. Mondatrészek és Alanytalan itéletek. Lélektani szempontból az én tudata neveztetik alanynak, szemben e tudat egyéb tartalmával mely tárgya a tudatnak. Ily vonatkozásban mondhatta Schopenhauer: nincsen Alany tárgy nincsen tárgy alany nélkül. Logikai szempontból az alany amaz alkotó része az ítéletnek, melyről valamit kijelentek.
Tartalom / 4. Mondatrészek / 4. 3 Az állítmány 4. 3 Az állítmány Az állítmány az a mondatrész, amellyel a mondatban állítunk valamit. Az állítmány a szófaj alapján lehet: Igei állítmány: az igei állítmány kifejezhet cselekvést, történést, létezést, birtoklást és jelölheti az alany valamilyen állapotba való kerülését. Az igei állítmány ragozási rendszerével kifejezi az alany számát, személyét, a cselekvés módját, idejét és irányultságát. Néhány ige (pl. kell, lehet, szabad, illik) mellett az alanyt főnévi igenévvel fejezhetjük ki. Ekkor az állítmány helyett az alanyt ragozzuk ( Nem kell elmenned. ). Az igei állítmány összetett igealak a jövő idejű és múlt idejű feltételes módú cselekvés esetén ( meg fogom tanulni, megtanultam volna). Névszói állítmány: azonosítást vagy minősítést fejez ki, szófaja leggyakrabban főnév vagy melléknév ( István orvos. Kék az ég. A névszói állítmány csak harmadik személyű, kijelentő mód, jelen idejű alak esetén áll magában ( Ő ismert ember. ). Összetett (névszói-igei) állítmány: a névszói állítmány csak harmadik személyű, kijelentő mód, jelen idejű alak esetén áll magában.
: "Jövök! ") A kell, lehet, illik, tetszik, van, nincs igéket személytelen igéknek nevezzük, mellettük az alany főnévi igenévvel kifejezett cselekvésfogalom Az igei állítmányt összetett (analitikus) igealakkal fejezzük ki A névszói és a névszói-igei állítmány A névszói állítmány azonosítást vagy minőséget fejez ki, szófaja leggyakrabban főnév vagy melléknév (pl. : "A sas madár. ", "Az ember halandó. ")