Isten Szegénykéjének életén tűnődve így fogalmazott: Nem 1200 éve és nem 1900 éve történt, de mindenkinek a saját emberöltőjében játszódik le mindig, ami az evangéliumban olvasható. 'Jézus Krisztus tegnap, ma és holnap ugyanaz'. S ha meg akarjuk tudni, mit akar tőlünk, fel kell lapozni az evangéliumot. " Regőczi István atya két év híján egy évszázadot felölelő, küzdelmes, de kegyelmekben gazdag életének mottója mindnyájunk számára megszívlelendőek: "Vágyaink, álmaink mindig jobban, szebben teljesülnek, ha mindent Isten nagyobb dicsőségére és a lelkek üdvösségére cselekszünk Mária által. " Regőczi István: Az Isten vándora (Szent István Társulat egyszeri utánnyomási engedélyével. "Táborhegyen" Kútvölgyi Engesztelő Kápolna) Fotó: Merényi Zita Bodnár Dániel/Magyar Kurír
közterület. Az, hogy Regőczi István atya nem volt püspök, a legkevésbé sem zavarta a mondva csinálókat. És az sem, hogy Kisvácon protestáns/katolikus egyformány tiszteli az atya emlékezetét. ) Mint fentebb jeleztem, első ránézésre érthetetlen az ügy. Különösen annak fényében hogy ha valakinek, hát Inotay alpolgármesternek (civil hitoktató wannabe ogy képviselő) tudnia kell, hogy ki volt Regőczi István. Csakhogy szerintem nagyon is tudja. Mint ahogy azt is, hogy Áder János államfő és felesége nemrégiben alapítványt hozott létre, amelyet Regőczi Istvánról neveztek el. Ez az alapítvány azon árvákat karolja fel, akik a Covid járvány következtében veszítették el szüleiket. És Inotay alpolgármester civilhittantanár önös politikai érdekeibe nem fért bele, hogy az ország egyenlőségjelet tegyen a most rivalda fényben lévő Regőczi Alapítvány, és a Vácon esetlegesen Regőczire átkeresztelt utcanév közé. És ennyi a történet. Hát, Inotay civilúr, innen nagyon messzinek látszik az az osztrák kisváros... MJP
Most nekem hálát kell adnom, ifjúkori kívánságom teljesült… Nem történhet velem semmi Gondviselő mennyei Atyám tudta nélkül. " Az önéletírás egyik leggyönyörűbb fejezete az, amikor a börtönben advent idején István atya kérésére egy szobrász kenyérbélből megformázza a betlehemi gyermek Jézust. Ő maga egy hétig csak kenyérhéjat eszik, és szíve fölött őrzi a kenyérbélből készült alkotást. Elérkezik szenteste napja, új rab kerül hozzájuk, egy ifjú, három napja nem evett. István atya előveszi a féltve rejtegetett "Jézus-szobrot", és átnyújtja neki eledelül. Megvilágosodik: "Lám, hát ez a karácsony misztériuma: azért jött közénk az isteni Kisded, hogy hagyja magát megenni, mint az ennivaló Jézuska. Azért jön most is közénk a hófehér ostyában, mintegy pólyába takargatva, hogy adhassa magát nekünk, hogy egyek legyünk vele. " Meghatározó szerepe volt Regőczi István atyának a Kútvölgyi Szent Szűz Engesztelő-kápolna kibővítésében. 1969-ben került ide, s mint írja, a börtönből szabadulva "ebbe a talpalatnyi helybe" kapaszkodott, hogy elkezdje az engesztelést a magyar ifjúságért.
Regőczi István (1915–2013) római katolikus pap és író egy hónap híján hetven évig szolgálta az Urat. Élete bővelkedett megpróbáltatásokban, de örömökben is. A több mint negyvenévi szocialista diktatúra alatt hat esztendőt töltött börtönben, de Krisztusba vetett maximális hite a legnehezebb időkben sem rendült meg. Az Isten vándora önéletrajz. Az egyháztörténelem kiemelkedő alakjainak életéhez gyakran kötődnek legendás események, megvalósult jövendölések. Regőczi István édesanyja gyakran elmesélte: egyik alkalommal, amikor csecsemőként az anyai nagymamája a bölcsőben ringatta, a rózsafüzért imádkozva, egy andocsi zarándok kopogtatott be hozzájuk. A bölcső felé hajolt, és azt mondta: "Ebből a fiúcskából pap lesz, híres ember. " A zarándok hangja szelíd volt; hosszú, sötét köpenyt viselt, nem lehetett megállapítani, hogy asszony vagy férfi. A nagymama azt kérdezte: "Nem az andocsi Mária volt? " Regőczi István egyszerű molnárcsaládba született, legkisebb gyermekként; két bátyja volt. A család vidékről Budapestre költözött.
Regőczi István: Az Isten vándora - Letöltés PPEK szám: 341 A könyv Regőczi István atyának az Isten, haza és család szolgálatában leélt életének nehéz, de csodálatos és követésre késztető története. Nemcsak iskolásoknak, de mindenkinek kötelező olvasmány! Szántó Konrád ferences atya így ír a könyvről: Regőczi István atyát 1947 óta ismerem. A könyvét kézbe vevő olvasó annak a vándorembernek önéletrajzában gyönyörködhet, akinek – mint általában a vándoroknak – bőven volt része az élet különféle megpróbáltatásaiban, de felemelő örömeiben is. Ifjúkorában az apostolok lován jutott el Belgiumba, ahol gyermekként rövidebb ideig már tartózkodott, hogy Krisztus hívásának engedve szemináriumba lépjen, majd pappá szenteltesse magát. Első miséjét követően hazatért. Mindenütt, ahol megtelepedett, első dolga volt templom vagy kápolna építése, hogy híveivel együtt a közöttünk lakó Krisztusból meríthessen erőt. Az örökmécses hét helyen történt meggyújtása után vagy azzal párhuzamosan több helyen árvaházat is létesített.
A Keleti pályaudvar közelében laktak, nagy szegénységben, de szeretetben éltek. Édesapjuk részt vett az első világháborúban, súlyos betegen jött vissza. A családot az édesanyjuk tartotta el, mosónőként dolgozott a Bethlen utcai kórházban. Vihetett haza ételt a kórházból. Egyik alkalommal megcsúszott, és a lábos tartalma – babfőzelék meg egy csülök – kiömlött a járda szélére. Az édesanyjuk végsőkig elkeseredett, hogy nem lesz mit enniük este, de arra ment egy elegánsan öltözött úriember, felsegítette, és miután megtudta, hogy mi történt, adott neki tíz pengőt, amiből bőségesen be tudott vásárolni. Édesanyjuk így figyelmeztette három gyermekét: "Fiacskáim, ezt jegyezzétek meg, soha el ne felejtsétek! Nincs szebb ezen a világon, mint másokon segíteni, jó embernek lenni. " Aztán magához ölelte a kis Istvánt: "Ugye, Pityukám, igyekszel mindig, hogy jó ember lehess? " Regőczi István soha nem felejtette el ezt az esetet, édesanyja útmutatását, egész életében azon igyekezett, hogy az Urat szolgálja, a legelesettebbeken keresztül.
Emléktáblát avattak Zumbok Ferenc, a Zala Megyei Bíróság egykori tanácselnöke, a Fővárosi Cégbíróság vezetője, majd a Sándor-palota, a Várkert Bazár és a fertődi kastély újjáépítéséért felelős kormánybiztos tiszteletére Zalaegerszegen. A Magyarországtól legtávolabb élő magyar népcsoport, a csángók idén huszadik alkalommal mutatták be a Csángó bálon saját táncaikat, énekeiket, történeteiket, az est csángó műsorvezetője pedig elmondta: számukra nagy erőt ad a küzdelmes hétköznapjaikban az a figyelem és törődés, amelyet az óhazából kapnak.
Kérdés Munkavállalóink közül a fizikai állományban lévők 6:00-14:20 óráig dolgoznak, napi 8 órában, 20 perc munkaközi szünettel. Munkavállalóink közül néhányan 7:30-16:00 óráig dolgoznak, napi 8 órában, 30 perc munkaközi szünettel, míg a vezető beosztásúak 7:30-16:30 óráig dolgoznak, napi 8 órában, 60 perc munkaközi szünettel. Helyes-e az a gyakorlat, hogy a munkaközi szünetre vonatkozóan utóbbi két esetben kötöttünk megállapodást a munkavállalókkal, és az első esetben, a fizikaiakkal nem, mivel ott nem haladja meg az Mt. 103. §-ának (1) bekezdésében előírt mértéket? Amikor munkaközi szünet sem jár. Helyes-e a gyakorlat, hogy az Mt. hatálybalépése előtt egyik esetben sem köttetett megállapodás a munkaközi szünetet illetően, ugyanilyen munkaidő-beosztásokban? Részlet a válaszból Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2019. április 15-én (179. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3556 […] szerződés vagy a felek megállapodása előírja [Mt. § (3) bek]. A kérdés szerinti esetben a 30, illetve a 60 perces szünetet alkalmazó munkarendeknél valóban szükséges a hosszabb szünethez a munkavállaló beleegyezése.
Ez tehát a fentiek miatt jogellenes. A 20 perces munkaközi szünetet a délutános műszakban kellene ledolgozni, ugyanúgy, mint a délelőttös műszakban.
Az oldal ún. cookie-kat használ szolgáltatások támogatásához, információk megjelenítéséhez, névtelen statisztikai adatok gyűjtéséhez és az Adatkezelési tájékoztatóban leírt marketing tevékenységek támogatásához. Cookie beállítások Elfogadom
Fizetéscsökkentés egyoldalú munkáltatói utasítással Két éve vagyok alkalmazott jelenlegi munkahelyemen, határozatlan idejű munkaszerződéssel. A cég most nehézségekkel küzd, ezért bejelentették, hogy mindenkinek csökkentik a bérét 10-15 százalékkal. Ezt minden következmény nélkül megtehetik, kötelező aláírnom a módosított munkaszerződést? A munkabér a munkaszerződés kötelező tartalmi eleme. A munkabér csökkentésére kizárólag közös megegyezéssel kerülhet sor. Le kell dolgozni a munkaközi szünetet?- HR Portál. Amennyiben Ön a munkaszerződés módosítását nem fogadja el, úgy a munkáltató - költségei csökkentése érdekében - létszámleépítést rendelhet el. Ebben az esetben azonban egyes munkavállalók (lehet, hogy éppen Ön) elveszíthetik a munkájukat. Ha a cég valóban nehézségekkel küzd, akkor valamilyen módon csökkenteni kell a költségeiket. A jogszerűen végrehajtott létszámleépítés ellen nem tud fellépni. Munkabér-levonás késés miatt A munkáltatóm 5 perc késésért 1 órára járó bért, 10 perc késésért 2 órára járó bért akar levonni a fizetésből, 3 óra késést pedig azonnali felmondással honorálna.