Az utazás során készült filmfelvételek valamint Széchenyi zsigmond írásai alapján készült Vadonvilág című dokumentumfilm nemcsak a Kilimandzsáró vidékére kalauzol el, hanem mozaikszerűen feleleveníti a legendás vadász-író-nemesember életének legjelentősebb, olykor a szó legszorosabb értelmében vett sorsdöntő epizódjait az állati és emberi természet útvesztőjében. A készítők "elmennek vele" összes útjára (Európába, Afrikába, Alaszkába és Indiába), miközben nagy szerepet kap a magyar történelem legfontosabb eseményeinek a bemutatása is, amelyek hatással voltak a Széchenyi-életút alakulására, így a II. világháború, az azt követő deklasszálás és kitelepítés, valamint az '56-os forradalom. "A Vadonvilág nem titkoltan többre vállalkozott Széchenyi Zsigmond utolsó útjának bemutatásánál, vagy egyik könyvének, a Denaturált Afrikának egyszerű leforgatásánál. Nemcsak a gróf életútját követi hitelesen végig, hanem szemezget a magyar történelem legfontosabb eseményeiből is. Hiszen ahhoz, hogy meglássuk a történet mögött az embert, ahhoz értenünk kell az őt ért hatásokat is.
Több mint háromezer kötetes, négynyelvű szakkönyvtára ma Széchenyi Zsigmond Vadászati Könyvgyűjtemény néven a Természettudományi Múzeum tulajdona, a múzeum emlősgyűjteményét gazdagítják kelet-afrikai trófeái is. Naplóiban, azaz útleírásaiban sokrétű állattani, néprajzi, földrajzi, megfigyeléseit tette közkinccsé tiszta, szép magyar nyelven, olvasmányos stílusban. Írásaiból Vadászat négy földrészen címmel állítottak össze kötetet 1987-ben. Művei az antikváriumok keresett ritkaságai, több közülük újabb kiadást is megért az elmúlt években. Születésének centenáriumán avatták fel emléktábláját a kenyai Masai Mara Nemzeti Parkban, de többek között nagyváradi szülőházán és Budapesten, az Úri utcában is található emléktáblája. Életéről 2002-ben készült dokumentumfilm.
A Vadonvilág dokumentumfilm a természetet szenvedélyesen szerető, legendás vadásznaplóiban és szépirodalmi értékű útleírásaiban oly lenyűgözően, magával ragadóan megjelenítő vadászíró felejthetetlen élményekkel és kegyetlen megpróbáltatásokkal teli életét mutatja be. Már megtekinthető a mozikban a Vadonvilág – gróf Széchenyi Zsigmond nyomában című alkotást. Lerner János dokumentumfilmje az egyik legismertebb magyar Afrika-kutató és vadászíró életéről szól. Az egészestés alkotás nemcsak egy életrajzi film, hanem bemutatja az Afrika múltja és jelene közti drámai változásokat, felhívva a figyelmet a természetvédelem jelentőségére – hangzott el az M1 aktuális csatorna műsorában. "Egy olyan dolgot szerettünk volna bemutatni, amely az elmúlt ötven évben egy kicsit feledésbe merült" – mondta el Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója, a film vezető producere a műsorban. 1964 januárjában Széchenyi Zsigmond és felesége a magyar kormány megbízásából trófeagyűjtő expedíción vesz részt Kenyában, hogy kiegészítse az 1956-os forradalom idején megsemmisült múzeumi állattár anyagát.
A film olyan felvételeket is tartalmaz, amelyeket Széchenyi Zsigmond özvegye, Hertelendy Margit készített afrikai útjukon. Lerner János szerint bár sok mindent lehet Széchenyiről tudni: az olvasóközönség ismeri a könyveit, a vadászok pedig a vadászmúltját, de az életéről viszonylag kevés dolog került eddig a nyilvánosság elé. Mint fogalmazott Széchenyi "igencsak sok pofont kapott az élettől": 1945-ben, Budapest ostromakor, teljes trófeagyűjteménye elégett, utána mint arisztokratát deklasszálták, száműzték, kitelepítették, börtönbe zárták. Rengeteg megpróbáltatáson ment keresztül, de talpra tudott állni. Végül élete alkonyán ismét visszatért Afrikába – idézte fel a rendező. Az alkotást szeptember 20-án mutatták be a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál CineDocs nevű szekciójában
[1] A film mecénása a Takarékbank. A film alapjául szolgáló történet [ szerkesztés] Széchenyi Zsigmond és felesége, Hertelendy Margit 1964 januárjában a magyar kormány megbízásából utazott Kenyába, hogy kiegészítse nemzeti múzeum állattári anyagát, amely az 1956-os forradalom idején égett le. Az út során végül sikerült minden, a múzeum számára szükséges állatot elejteniük, azonban Széchenyi megdöbbenve tapasztalta, hogy mennyire megváltozott a kontinens természeti képe, jelentősen visszaszorult a vadon élő állatok élettere, és megtizedelődött az állatállomány. Erről részletesen ír utolsó könyvében, a Denaturált Afrikában is. [2] A cselekmény [ szerkesztés] A film Széchenyi utolsó útján keresztül mozaikszerűen eleveníti fel életének legjelentősebb, olykor a szó legszorosabb értelmében vett sorsdöntő epizódjait. Fotókon, archív filmfelvételeken bemutatja Afrika múltját, valamint a hozzá forgatott friss felvételeken a jelent is, ahol az ember egyre nagyobb teret foglal el a természettől. A korabeli felvételeket Széchenyitől vett idézetekkel, gondolatokkal, beszámolókkal egészítik ki az alkotók, narráció segítségével.
Hogyan bizonyítható az élettársi kapcsolat? A nyugdíjtörvény végrehajtási rendelete mondja ki azt, hogy ha az özvegyi nyugdíjat igénylő személy hatósági igazolvánnyal vagy bizonyítvánnyal igazolja, hogy a szükséges ideig az élettársával azonos lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezett, az együttélést bizonyítottnak kell tekinteni, amennyiben az ellenkezőjére utaló tény vagy körülmény az eljárás során nem merült fel. Bér és norma: A nyugdíjtörvény és végrehajtási rendelete (meghosszabbítva: 3170595662) - Vatera.hu. Ellentmondás esetén az együttélést egyéb hitelt érdemlő módon kell igazolni. Az özvegyi nyugdíjat igénylő személynek az igénybejelentésre szolgáló űrlapon nyilatkoznia kell az élettársi együttélés időtartamáról, folyamatosságáról, de nyilatkozata mellett – az említett rendelkezésnek megfelelően – okirattal is alá kell támasztania állítását. Lakcímkártya, vagy közös lakcímet igazoló hatósági bizonyítvány Az özvegyi nyugdíjat igénylő személy lakcímkártya bemutatásával, vagy külön e célra kiállított hatósági bizonyítvány benyújtásával igazolhatja azt, hogy élettársával mely időponttól milyen lakcímen élt együtt.
Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása Ha az özvegyi nyugdíjat igénylő személy és elhunyt élettársa a hivatkozott cikkben említett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába kérték kapcsolatuk bejegyzését, az szintén bizonyítékként értékelhető az özvegyi nyugdíj iránti igényelbíráláskor. Tanúnyilatkozatok Olyan személyeknek kell – büntetőjogi felelősségük tudatában – nyilatkozni az élettársak együttélésének megvalósulásáról, időtartamáról, akik személyesen, közelről ismerték őket (pl. szomszédok, közeli ismerősök). Egyéb okirati bizonyítékok Bizonyítékként értékelhető továbbá bármilyen más közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat, mely alátámasztja az élettársak között az életközösség fennállását, időtartamát (különböző szerződések, végrendelet stb., melyben kifejezetten említésre kerül kapcsolatuk jellege). Az özvegyi nyugdíj elbírálásakor folyó hatósági eljárásban egyébként minden olyan bizonyíték felhasználható, mely alkalmas a tényállás tisztázására, azaz elősegíti a jogosultsági feltételek fennállásának megállapítását vagy kizárását.
[8] A javaslatot hosszú folyamat [9] után, 2013 júniusában fogadták el, hivatalos címe: az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, [10] és hatályba lépésével a régi Dublini Rendelet hatályát vesztette. Az új rendeletet Dublin III rendeletként is emlegetik. Az 1984. évi 5. számú törvényerejű rendelet a társadalombiztosítást ismét állami feladatként határozta meg. 1984. július 1-jén hívták életre a központi igazgatási feladatok elvégzésére az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság-ot. A rendszerváltozás után az 1991. évi LXXXIV. törvény rendelkezéseinek értelmében – amely a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatását szabályozta – 1993-ban kettévált a társadalombiztosítás nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási ágra. A nyugdíjbiztosítási önkormányzat saját igazgatási szerveként 1993. június 9-én – a 91/1993.