Alább a felvidéki Dobay Gergely benyomásairól olvashattok! Az egzotikusan és extrémen hangzó cím, bár elég hatásvadász, de ferdítésnek mégsem mondható, hiszen erről szólt a 18. Börzsöny Vulkántúra. A fizikailag is megterhelő teljesítménytúrát idén is nagy számú résztvevő teljesítette. Körtúrák A Börzsönyben. Ködös utakon, a télre jellemző kora reggeli sötétben közeledtem a vándortúra során megismert Szokolya község felé. A Börzsönyben megbúvó kis falura kedves ismerősként tekintettem, így egy kicsit enyhült az eső miatti aggodalmam. Majd csak eláll! – gondoltam magamban, de mikor a királyréti rajthoz értem, még mindig ugyanúgy esett. A nevezésnél Kenyeres Oszi azzal biztatott mindenkit, hogy fent a hegyen nem esik, "ott havazik". A közérzeten nem sokat lendített ez az információ, de mivel egyikünk sincs cukorból, nyakunkat behúzva, esőkabátjaink alá bújva nekivágtunk a távnak. A túra első szakaszában nem sok szó esett a túratársak közt, inkább az esőkabátok alól kiszűrődő halk bosszankodás volt jellemző, ahogy mindenki próbált felkapaszkodni a Nagy-Hideg-hegy sáros lejtőjén.
Az első próbatétel pedig a Börzsönyben várja azokat, akik próbára teszik maguat az idei játékban. Technikai információk: **Helyszín:** Börzsöny – Királyrét **Útvonal:** Királyrét – Csóványos – Nagy-Hideg-hegy – Királyrét **Időpont:** 2017. február 25., 09:30-tól 20:00-ig **Indulás:** Királyrétről 09:30-kor **Várható visszaérkezés**:18:00-kor **Táv:** 15, 5 km **Nehézség:** Közepesen nehéz **Utazás:** Teleautós rendszerben fogunk utazni, közös indulással Budapestről Királyrétre. A találkozó a Budapestről indulóknak az Újpest-Városkapu metrómegálló közelében lévő Tesco parkolójában 08:00-kor. Az autósoknak pest megyére vonatkozó matricára lesz szükségük az M2 érintése miatt. Akik egyénileg utaznának 09:15-re legyenek Királyréten. Mit hozz magaddal? Kirándulás a Börzsönyben. - Fotójáték - édenkert.hu. – Kényelmes, meleg, réteges öltözetet! Sapkát, sálat kesztyűt! Egy váltás zoknit! 🙂 A hegyen csaknem biztos, hogy 0 °C körüli hőmérséklet várható. – Megfelelő túrabakancsot, olyat, ami tartja a lábat. + Kamáslit, ha van! – Zseb/fejlámpát. – Legalább 1, 5 liter vizet, némi csokit, 1-2 szendvicset.
Mindkét túra több órás, gyakran igen nehéz terepen halad, ezzel mindenképp kalkuláljunk indulás előtt. A gyakorlatlan túrázók gyakran elkövetik a hibát, hogy az újonnan vásárolt túratérképet nézegetve csak a távolságot és az útvonalakon feltüntetett időtartamot veszik figyelembe, a közben leküzdendő magassági különbséget nem. Kellemetlen élményektől, vízhólyagoktól és a megszégyenítő visszafordulástól óvhatjuk meg magunkat, ha nem hagyjuk figyelmen kívül azokat a furcsa, egyre sűrűsödő koncentrikus vonalakat a térképen, amik a helyek magasságát hivatottak jelezni. Aki pedig inkább a kényelmes vonatozást részesíti előnyben, ne adj isten kisvasútfüggő, a Börzsönyben további lehetőséget találhat a Nagybörzsönyi Erdei Vasúton, illetve a csak hétvégén közlekedő Kemencei Kisvasúton.
A Nemzeti Múzeum Magyarország legnagyobb múzeuma, mely a magyar történelem tárgyi emlékei gyűjti és mutatja be. Főépülete Budapest VIII. kerületében, a Múzeum körúton található. Nemzeti Múzeum: 3 500 000 műtárgy, 402 000 év leletkincsének őrzője, 1000 év történelme, Magyarország első múzeuma. Már a 14. századtól létrejöttek gyűjteménynek, melyek a magyarság kiemelten fontos tárgyait, műkincseit őrizték, ezek rendre királyi gyűjtemények voltak. Mátyás már képzőművészeti anyagot is gyűjtött. A török uralom alatt a királyi gyűjtemények szétszóródtak és részben megsemmisültek, helyüket a főurak gyűjteményei vették át, a Thurzók, Zrínyiek, Nádasdiak kincsei. A 18. századra már oktató céllal is létrejöttek gyűjtemények Debrecenben, Pápán és Sárospatakon. A felvilágosodás és romantika hatására Európa-szerte nemzeti múzeumok létesültek, elsőként a British Museum, melyek a nemzet történeti és művészeti értékeit és alkotásait gyűjtötték. Az 1802-ben létrejött Magyar Nemzeti Múzeum időrendben Európa harmadik nemzeti múzeuma.
Magyarország legnagyobb múzeuma közel 8000 négyzetméteren várja a magyar kultúra és történelem iránt érdeklődőket. Az alapítása óta eltelt több mint 200 év alatt hatalmas mennyiségű műtárgyat, régészeti, történelmi és néprajzi leletet gyűjtöttek itt össze. A Magyar Nemzeti Múzeum valóságosan mutatja be a magyar történelmet, minden szomorúságával és boldogságával együtt, így fontos és tanulságos nevezetesség. Kötelező látnivaló minden helyinek és messziről érkezőnek. A múzeum kertje számos fontos társadalmi esemény színhelye volt: a március 15-i forradalmi nagygyűlésen túl tartottak itt választójogi gyűlést, sztrájkgyűlést, megemlékezéseket. De a Múzeumkert nemcsak nagy események színhelye, hanem a hétköznapok kedvelt pihenőparkja is volt mindig. Az utóbbi két évtizedben vált fesztiválhelyszínné, minden év májusában itt tartják a Múzeumok Majálisát. Tipp: A múzeum nemzeti ünnepeken (március 15., augusztus 20., október 23. ) ingyenesen látogatható. Fotó: Szabó Gábor - We Love Budapest Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Budapest Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest Fotó: Juhász Norbert - We Love Budapest Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest Fotó: We Love Budapest Fotó: We Love Budapest
A Magyar Nemzeti Múzeum november 25-én nyíló új állandó kiállítóhelye "A pokol bugyrai… "Málenkij robot" – Kényszermunka a Szovjetunióban", a második világháború után tömegesen elhurcolt nők és férfiak számára állít emléket. "A Kárpát-medence a Karoling-korban és a honfoglalás korában" címmel nyílt és egészült ki a Magyar Nemzeti Múzeum "Kelet és Nyugat határán" című állandó kiállítása. A Kárpát-medence területén feltárt régészeti leleteket bemutató állandó kiállítást teljessé tevő rész megnyitásával Magyarország legnagyobb és leggazdagabb állandó régészeti kiállítása jött létre.
A nemzeti öntudat szempontjából korszakos jelentőségű esemény, hogy az 1832-36-os országgyűlés félmillió forintot szavazott meg a múzeum új, önálló épületének felállítására. Figyelemre méltó volt a segítők és adományozók szerepe is. Grassalkovich Antal herceg például telket adományozott, ahová az épületet felépíthetik. Később ezt elcserélték arra az ingatlanra, ahol a múzeum ma áll. Az épület tervezésével Pollack Mihályt bízták meg, a magyarországi klasszicista építészet jelentős alakját. Az építkezés 1837-1847-ig tartott. A nyolcoszlopos, római stílusú porticus feletti timpanon szobordíszei Raffael Monti milánói szobrász munkáját dicsérik. A főlépcső falait és mennyezetét 1875 óta Lotz Károly és Than Mór allegorikus freskói díszítik. A múzeum jelentős szerepet játszott az 1848-49-es forradalom és szabadságharc időszakában. 1848. március 15-én a homlokzat előtti téren játszódott le az a tömeggyűlés, amely a forradalom legfőbb kezdő eseménye volt, s ekkor a hagyomány szerint itt, a lépcsőn szavalta el Petőfi Sándor a Nemzeti Dalt.
Történelmi múzeum @nemzetimuzeum Magyarország első országos múzeuma A magyar múlt tárgyi emlékeit gyűjti Ma (2021. 05. 12): 33 562 embernek tetszik 35 230 ember követi 33 286 ember jelentkezett be Átlagosan napi két poszt Online tárlatvezetéseket tartanak és ezekről eseményt is készítenek Más programjaikról is készítenek esemény emlékeztetőt Rövid videókat is tesznek közzé Január Az év első posztja egy ismeretterjesztő poszt a múzeum lábasairól. Egy hosszabb szövegben elmesélik történelmüket és hogyan vették át Magyarországon a lábasok. Ez szorosan összefüggésben áll magával az intézménnyel mivel renoválás során a múzeumkertben is találtak ilyen darabokat, amik ma már a gyűjtemény részei. A poszt alján a szerzőt is közzé teszik ez esetben Kondorosy Szabolcsot az Adattártól. Több hastaget is hozzáadtak; #ünnepiasztal #lábas #lábos #Múzeumkert. Linkeltek a blogposztjukat is erről a témáról és képet is mellékeltek. Két hozzászólás érkezett egyik se tartalmaz szöveget; az egyik emojikból áll a másik egy GIF, de mindkettő pozitív.
Így vált önálló intézménnyé - a nemzeti múzeumi gyűjtemény egy részének leválásával - 1872-ben az Iparművészeti Múzeum, 1896-ban pedig - a képtár egy részéből - a Szépművészeti Múzeum. 1926-27-ben került sor az épület teljes felújítására. Ám a második világháború hatalmas károkat okozott. 1948-ra azonban újra helyre állították az épületet. Az 1949-es múzeumi törvény kimondta a Néprajzi és Természettudományi Múzeum különválását és a Széchényi Könyvtár önállósodását. Az 1960-as években pedig néhány kiemelkedő történelmi épületegyüttes a Nemzeti Múzeum szakmai irányításai alá: a visegrádi Mátyás király Múzeum, a sárospataki Rákóczi Múzeum, a monoki Kossuth Múzeum, 1985-től pedig az esztergomi Vármúzeum.