Továbbá almatermésű-, csonthéjas- és zöldségkultúrákban számos kártevővel szemben bizonyított magas fokú hatékonyságát. A permetezést minden esetben a kártevő imágók táblára történő letelepedésének, illetve a lárvák tömeges kelésének idejére célszerű időzíteni, ekkor érhető el a legnagyobb biológiai hatás. Virágzó kultúrákban kizárólag méhkímélő technológiával juttatható ki. Karis 10 cs rovarölő cz. Vetésfehérítő bogár kártétele A Karis 10 CS mikrokapszulázott hatóanyagának köszönhetően több előnyt is élvez a hagyományos OD formulációjú termékekkel szemben. A különböző méretű műanyag kapszulába zárt hatóanyag a vizes fázisban, majd a növényre jutva fokozatosan szabadul fel, így a hatékonyság hosszabb időn keresztül megmarad - időjárástól, hőmérséklettől és dózistól függően - akár 3-5 napig is. Ennek fontos előnye, hogy a rovarok elhúzódó betelepülése esetén is folyamatos védelmet ad, így akár egy kezeléssel is elérhető az adott gradáció leküzdése. A kapszulában lévő hatóanyag az oldódásig az UV-sugárzástól védve van, ezáltal a kijuttatás előtti bomlás is akadályozva van.
CS 80 ml/ha dózisban nagyon jó hatékonysággal dolgozik. A hatékonyság fokozását és a becők tökéletes permetlé borítottságát hidas traktorral történő permetezéssel érhetjük el. Tavaszi kijuttatás esetén őszi káposztarepcében a Rapid? CS kiváló hatékonysággal használható repce szárormányos, repce fénybogár és más kártevők irtására. A kijuttatások időzítésénél az első, szárormányos elleni védekezésekkel egy menetben juttathatók ki a repce növekedés gátló készítményei (Riza? 250 EW), az esetleges gyomirtó szerek, valamint a növény kondícionáló anyagok (Amalgerol) is. A két héttel későbbi Rapid? -os kezeléssel, még virágzás előtt, vagy virágzás elején Kén-S Bór lombtrágyát is kijuttathatunk. Napraforgóban alkalmazott Rapid? CS 80 ml/ha dózisa a levéltetvek és poloskák kártételét akadályozza meg, megőrizve ezzel a termés minőségét és biztonságát. Borsóban a rágó és szúró-szívó kártevők ellen szintén a 80 ml/ha dózist alkalmazzuk. Karis 10 cs rovarölő program. Virágzó kultúrában történő alkalmazásakor a MÉHKÍMÉLŐ TECHNOLÓGIA irányelvei alapján juttatható ki!!!
2 l/ha dózisban használva elérhető, hogy kompenzálja a kedvezőtlen talaj- és/vagy környezeti hatásokat, megadva az esélyt a terméspotenciál kiaknázásához kevésbé optimális feltételek mellett is. A vegetáció elején alkalmazva hatása elsősorban a vegetatív szervek erősebb fejlődésében mutatkozik meg. A nagyobb gyökérzet intenzívebb tápanyagfelvételt, a nagyobb levéltömeg intenzívebb fotoszintézist, több szervesanyag-előállítást biztosít. Ezen hatás a magasabb terméseredmények alapja. Mindent egybevetve sikerült egy olyan termékcsomagot összeállítanunk, mely komplex megoldást kínál a kalászos növények védelmében az év valamennyi szakaszában, melyre garanciát a csomagot alkotó legmagasabb minőséget képviselő termékek nyújtanak. Ezek a szerek nevükben hordozzák az elvárt hatást, mely DEREKAS helytállást ígér a növényeket érő negatív eseményekkel szemben. AgrárUnió - Létezik hatékony megoldás a tavaszi kártevők ellen - Karis 10 CS. Bővebb információkért látogassa meg honlapunkat vagy keresse bizalommal agronómiai szaktanácsadóinkat! A növényvédőszereket biztonságosan használja.
- Növényvédő szer használatakor használja a címkén vagy az engedélyokiratban feltüntetett védőfelszerelést! - Tartsa be az engedélyezett dózisokat, és csak az engedélyezett kultúrában használja fel! - Tartsa be az engedélyben feltüntetett Élelmezés-egészségügyi- és Munkaegészségügyi várakozási időt! Karis 10 cs rovarölő film. Mérgezéskor, vagy annak gyanújakor hívja a 112 segélyhívót és tájékozódjon az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat díjmentesen, 24 órán keresztül hívható zöld számán: 0680/201-199.
Forg kategória III Mospilan 20 Sg 50 gr (3) Cikkszám: 001342. Forg kategória III Moventó SC 100 1 liter Cikkszám: 003159. Nurelle D 1 liter Cikkszám: 003899. 14 kalászosok (búza, árpa, tritikále, rozs, zab) Károsító levéltetvek, vetésfehérítő bogár, gabonapoloskák Dózis 0, 05-0, 075 l/ha É. Karis 10 CS növényvédő szer – Agromedium. 28 cukorrépa Károsító lisztes répabarkó, répabolha, bagolylepkék lárvái, levéltetvek Dózis 0, 1 l/ha É. 14 Általános jellemzők Hatóanyag 100 g/l lambda-cihalotrin Forgalmazási kategória II. Kiszerelési egység 1 liter A szükséges további kezeléseket más hatásmechanizmusú szerrel kell elvégezni. Talajfertőtlenítésre cukorrépában, napraforgóban és kukoricában sorkezelésnél a készítmény 1, 5 l/ha mennyiségét bedolgozva kell kijuttatni, a vetéssel egy menetben a vetőgépre szerelt perisztaltikus szivattyúval. A fitotoxicitás veszélye miatt ugyanabban az évben, ugyanazon táblán szulfonil-urea típusú gyomirtó szerekkel együtt nem használható! Cukorrépában a bagolylepke hernyók elleni védekezést azok L 1 -L 2 fejlettségi stádiumában célszerű végrehajtani.
verdejel. A Himnusz megzenésítése emlékpénzérmék hátlapja Az emlékérmék hátlapján a Himnuszt megzenésítő Erkel Ferenc félalakos ábrázolása látható, amelyet a Pataki József által készített Erkel portré és a Canzi Ágoston Erkelt megjelenítő kőnyomata ihletett. A portré hátterében balra Erkel Ferenc névaláírása, jobbra a Himnusz szöveggel ellátott kottájának részlete látható. Az emlékérme szélén, balra csúsztatott félköriratban az "A HIMNUSZ MEGZENÉSÍTÉSE · 1844" felirat utal a zenemű születésére, az emlékpénzérme kibocsátásának apropójára. A portré ábrázolásába illesztve jelenik meg az emlékpénzt tervező Kereszthury Gábor iparművész mesterjegye. Mindkét emlékérme átmérője 52, 5 mm, széle recézett. A 20 000 Ft névértékű emlékérme 925 ‰ finomságú ezüstből, míg a 3000 Ft névértékű színesfém változat réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetéből készült. A 77, 76 gramm súlyú ezüst érme tükörfényes (proof), a 76, 5 gramm súlyú színesfém érme selyemfényes (BU) kivitelben készült. Az emlékérmék ezúttal is korlátozott példányszámban jelennek meg: az ezüst érméből 7000, míg a színesfém érméből 5000 darab készíthető.
Kölcsey Ferenc Himnusz -a Erkel Ferenc zenéjével vált teljessé és kultúránk egyik alapkövévé. A két szerző életútja, a Himnusz keletkezése és utóélete számos izgalmas, regényes fordulatban bővelkedik, ezekről készült dokumentumfilm a magyar kultúra napjára. A Himnusz regényes története címmel készített dokumentumfilmet az Erkel Ferenc által alapított Budapesti Filharmóniai Társaság és az Erkel Ferenc Társaság. A film megjelentetését pedig a magyar kultúra napjára időzítették, amit 1989 óta ünneplünk január 22-én. Annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát. A most készült, 30 perces film edukatív jelleggel animációk, videó bejátszások segítségével tárja elénk a Himnusz történetét számos érdekességgel, néhol szórakoztató epizóddal tarkítva. A dokumentumfilmben Juhász Anna irodalmár és Becze Szilvia, a Bartók Rádió szerkesztő-műsorvezetője beszélgetnek a vers és zene kapcsolatáról.
Mint mondta, most Dohnányi Ernő áthangszerelt verziója a legismertebb, de a honlapon meghallgatható Erkel Ferenc eredeti verziója is. A film a legfontosabb különbségeket is megmutatja Erkel eredeti koncepciója és Dohnányi változata között. Az érdekességek között említette továbbá, hogy Egressy Béni, a Szózat zeneszerzője is adott be pályaművet a Himnusz megzenésítésére kiírt pályázatra, és az ő verziója lett a második - ez a mű is hallható a filmben és a weboldalon. A dokumentumfilmet az Ambient Pictures csapata, azaz Tuza Norbert rendező-szerkesztő és Szín Róbert operatőr-vágó készítette. A film szakreferense Somogyváry Ákos, Erkel Ferenc szépunokája és az Erkel Ferenc Társaság elnöke.
Csak jó húsz évvel később, 1844-ben kapott a Himnusz zenei hátteret: Erkel Ferenc zeneszerző és karmester műve nyerte meg azt a pályázatot, amelyet a költő versének megzenésítésére írtak ki többek közt Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede által fémjelzett zsűri döntésének köszönhetően. Újabb két évtizedet kellett várni arra, hogy hivatalos ünnepségen is elhangozzék a teljes mű: a kiegyezési tárgyalások kezdetekor, 1865. december 14-én egyfajta gesztusként Ferenc József császár és magyar király a Himnusz hangjaira vonult az országgyűlést megnyitásakor. Később törvényjavaslattal próbálkoztak a magyar honatyák, igy akarták elismertetni a himnuszt hivatalos országszimbólumként. A parlament 1903-ban hiába fogadta el a javaslatot, I. Ferenc József nem szentesítette, igy maradt a császári himnusz. A "mindent megváltoztatni akarás" jegyében az 50-es években nagy veszély fenyegette nemzeti éneket. Rákosi Mátyás fejébe vette, hogy újat irat. Erre a munkára fel is kérte az akkori időszak hírességeit, Kodály Zoltánt és Illyés Gyulát, hogy egy szovjet típúsú győzelmi indulót komponáljanak, ám a művészek igyekeztek kibújni a feladat alól.
Kölcsey művét a magyar országgyűlés először 1903-ban ismerte el hivatalos állami himnuszként, de a törvényt Ferenc József császár nem szentesítette, ezért nem léphetett hatályba. Így először 1989-ben kerülhetett sor arra, hogy a Himnusz jogszabályi védelem alá kerüljön, és a magyar alkotmány kimondja, hogy "A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével. " Ma már igazán csak az első versszaka közismert, mert hivatalos alkalmakkor ezt játsszák, illetve éneklik. Érdekesség, hogy Kölcsey versének születése előtt is léteztek olyan énekek, amelyek a nemzeti himnusz funkcióját töltötték be. Három ilyen egyházi népénekről tudunk: a katolikus magyarok a Boldogasszony anyánk és az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga… kezdetű dalokat énekelték; a reformátusok pedig a 90. zsoltárt ( Tebenned bíztunk eleinktől fogva). Ezt a szerepet töltötte be a már említett Rákóczi-nóta is, egy II. Rákóczi Ferenchez forduló panaszos ének, amely az 1730-as években keletkezett és a Rákóczi-szabadságharc bukását és a magyarság sorsát siratja.
Erkel Ferenc Györgyi Giergl Alajos festményén (1850-es évek) Erkel Ferenc 1810. november 7-én született Gyulán, muzsikus családba. Édesanyja Ruttkay Klára (1790–1865), édesapja, ifj. Erkel József (1787–1855) tanító és egyházi karnagy a többnemzetiségű, alföldi kisvárosban. Diákéveit Németgyula és Magyargyula után Nagyváradon kezdte el, majd Pozsonyban folytatta, ahol zenei nevelését Klein Henrik, a kor kiváló muzsikusa végezte. Ebben az időben írta meg első, cím szerint is ismert művét, a Litániá t. A gimnázium befejezését követően Csáky Kálmán gróf zongoratanári állást ajánlott neki. Kolozsvári tartózkodása idején ismerkedett meg Ruzitska Györggyel, Brassai Sámuellel, és barátságot kötött Heinisch Józseffel. A kolozsvári éveket követően 1834-ben zongorahangversenyt adott a pesti Nemzeti Kaszinóban, ahol Széchenyi és Wesselényi is hallotta játékát, majd 1835-től a Budai Magyar Színjátszó Társulat első karnagya lett. Igen rövid idő alatt a pest-budai zenei élet legfoglalkoztatottabb vezető zenei egyéniségévé vált.