Gárdonyi Géza halálának 100. évfordulója alkalmából tartottak egész napos ünnepséget Kálban. A megemlékezés a település templomában szentmisével kezdődött. A szentmise főcelebránsa Koós Ede, az egri Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium spirituálisa hangsúlyozta, hogy szülőknek, pedagógusoknak, papoknak egyaránt közös felelőssége a következő nemzedéket megfelelő munícióval ellátni, hogy a jelen és a jövő zűrzavaros kihívásai közepette is megfelelő értékrenddel rendelkezzenek. Ebben Gárdonyi példát mutat nekünk. "Nemcsak számos művével alkotott maradandót, hanem igaz hívő is volt. Teste már pihen, de lelke örökké él. " 2008-ban Klotz Péter, Szőlősgyörök polgármestere célul tűzte ki, hogy hazánkban minél több település őrizze Gárdonyi emlékét. Ennek egyik módja, hogy a település névtáblája mellé kihelyezett táblával jelezzék, hogy az Gárdonyi település. Szőlősgyörök mellett ezt Gárdony, Devecser és Kál tette meg, de bízik benne, hogy tovább bővül azon települések köre, amelyek őrizni szeretnék az író eszmeiségét.
Szőlősgyörökön minden évben 3 napos rendezvénnyel emlékeznek Gárdonyi Gézára, melynek keretében irodalomtörténészek, professzorok tartanak előadást. Az ünnepi megemlékezésen jelen voltak az említett települések polgármesterei, akik a szentmisét követően a Gárdonyi Géza Általános Iskola aulájában megkoszorúzták Gárdonyi emlékművét. Az ünnepség délután a Művelődési Házban folytatódott, ahol Morvai János, Kál polgármestere köszöntötte a vendégeket. Elmondta, Ziegler Sándor, Gárdonyi édesapja 1977-1978-ban uradalmi gépészként dolgozott Kálban, a szabadságharc idején Kossuth fegyvergyárosa is volt, és a településen talált végső nyugalomra. Gárdonyi Géza szintén Kálban élt egy éven keresztül. Ezért tartják fontosnak, hogy az íróra visszaemlékezzenek. Keller Péter, az író dédunokája háláját fejezte ki, hogy ilyen fontosnak tartják Gárdonyi életművének őrzését. Rámutatott, hogy a magyarság, az istenhit, az ifjúság és a jövő miatti aggódás és elkötelezettség vonul végig Gárdonyi Géza művein. "Mi magyarok, de talán az egész világ hatalmas kihívás előtt áll, nagyon határozott döntésre van szükség, hogy az örök életet, a mindent választjuk, vagy semmivé válik az életünk.
Létrehozva: 2013. június 12. | Utoljára frissítve: 2019. április 02. [2011. 11. 28. ] Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Oktatási, Kulturális és Sport Irodája az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15/A. §-a, valamint a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével kapcsolatos szabályokról szóló, a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium részére nyújtott 240. 000, - Ft-os forintos támogatás kapcsán – az alábbiakat teszi közzé: 1. ) A támogatás kedvezményezettjének neve: Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium, Eger, Csiki Sándor út 1 2. ) A támogatás célja: sportkör működése 3. ) A támogatás összege 240. 000, - Ft-, azaz: Kettőszáznegyvenezer forint 4. ) A támogatási program megvalósítási helye: Eger 5. ) A támogatás nyújtásáról szóló szerződés kelte: 2011. április 18. Ballagó Zoltán irodavezető < Vissza
ELSŐ SZINÉSZ (elmerengve): Az elmult századok lehellette érinti arcomat, úgy érezem. Köszöntlek téged, porladó oroszlán! MÁSODIK SZINÉSZ: Koszorút kellett volna hoznunk. HARMADIK SZINÉSZ: Ha ő nem állott volna kemény lábbal, ezeken a megbarnult köveken, ma nem beszélnénk itten magyarul. NEGYEDIK SZINÉSZ: Fiúk, ha már nem hoztunk néki koszorút, tiszteljük meg emlékét egy dallal. Hisz voltaképp a dal is koszorú. Eléneklik a Himnuszt (ismétlés nélkül). A dal befejező részét, (Megbünhödte) halkan, hogy a toronyóra távoli kongása hallható legyen. DOBÓ (fölül) Egy percnyi csend. A toronyóra halk kongásai még hangzanak. A távoli cigánybanda alig hallhatóan ismétli a himnusz második felét. DOBÓ (maga elé): Óh mily szép ébredés! De micsoda bűbájos dal költ fel ez éjszakán? (A színészekhez): Mi dal ez, mondjátok, hogy erejétől a porrá vált szív is életre kél?! ELSŐ SZINÉSZ (szent rémülettől dermedt arccal): A magyar Himnusz, kapitány uram. DOBÓ: Magyar Himnusz? Hát él még a magyar? Kezét a homlokán lassú mozdulattal átsimítja, mint mikor még nem tiszta az ember feje az álomtól.
Azámos könyvet ismerünk és olvastunk a történelem legsötétebb korszakairól, ahol az emberi élet a legveszendőbb, világháborúkról, holokausztról, kommunizmusról, de hogy mi történik a túlélőkkel, hogyan tudnak felállni és új életet kezdeni, hogy mi történik a boldogan éltek, míg meg nem haltak után, arról kevés történetet olvastam. A Férfiidők lányregénye (a cím önmagában feszültséggel teli) a gyógyulásról szól és hiszem, gyógyít minket olvasókat is. Amit én magammal viszek belőle az az, hogy bármennyire is félelmetes és életveszélyes is az egymásba kapaszkodás, igenis gyógyító, sőt az egyetlen kapaszkodónk és esélyünk lehet. F. Várkonyi Zsuzsa pszichoterapeuta, akinek Tanulom magam című könyvét már ajánlottam nektek így ír a regényéről: "Szabad-e ebben a férfivilágban leírni, hogy a gyógyítás mindig a szeretetről szól? Nekem hivatásom is ez lett. F. Várkonyi Zsuzsa: Férfiidők lányregénye - ekultura.hu. Ugyanerről írok pszichológiai könyveimben is. Csak ez most egészen más. Személyes. "
Mindettől függetlenül a józan eszem elhagyott, és igazán sajnáltam, hogy ezekben a részekben már nem a kettejük kapcsolatán van a hangsúly, mert arról még rengeteget olvastam volna. Ettől függetlenül persze az is egyértelmű, hogy Aldó és Klára kapcsolata örökökre szól, a könyv utolsó betűjéig érezhető az a hatalmas szeretet, amit egymás iránt éreznek, azt a különös kapcsolatot, amit ők ketten alakítottak ki, amikor egymást gyógyították, soha nem törheti meg semmi és senki. "Te találtál már abban logikát, hogy kit bántanak? " Amikor kezembe vettem F. Könyvvilág blog: F. Várkonyi Zsuzsa: Férfiidők lányregénye. Várkonyi Zsuzsa könyvét, még nem gondoltam volna, hogy ennyire mélyen meg fog érinteni. Már viszonylag sok olyan könyvet olvastam, ami a holokauszt borzalmairól szól, most azonban egy olyan regényt tarthattam a kezemben, ami azokról ír - ahogy arra a könyvből készült film címe találóan utal -, akik maradtak, akik túlélték azt. Történelmi szempontból ez is rendkívül tanulságos volt, hiszen valami rettenetes, hogy ezeknek az embereknek a felfoghatatlan szenvedésük után pár évvel ismét rettegniük kellett hazájukban, de természetesen ahogy a könyv is utal rá, nem csak nekik: " Mindegy, hogy az ember apját azért ölik-e meg, mert zsidó, vagy csak megölik, és történetesen zsidó. "
1948 nyarán Körner Aladár nőgyógyásznál egy kétségbeesett asszony jelenik meg egy hallgatag, fiatal lánnyal. Klára, aki a háború során szüleit és testvéreit is elveszítette, tizenhat éves, kórosan sovány, olyan, mintha nem akarna felnőni. A férfi, aki családjából egyedüliként élte túl a vészkorszakot, hamar felismeri a lány szótlansága és kamaszos dühe mögött azt a magányt és elképesztő szeretetvágyat, amellyel neki is nap mint nap meg kell küzdenie. Aladár és Klára között rövid idő alatt különleges, mások számára nehezen értelmezhető barátság szövődik. Egy barátság, amely felette áll minden társadalmi normának, és segít, hogy a háború elmondhatatlan szörnyűségei után e két ember újra megtanuljon élni és szeretni. Megmaradhat egy ilyen kapcsolat eredendő tisztaságában, vagy végül maga alá gyűri a történelem? Várkonyi Zsuzsa megejtő szépségű regénye első megjelenése óta töretlenül népszerű az olvasók körében, filmadaptációja, a 2019-es Akik maradtak pedig világszerte kivívta a kritikusok elismerését.