Máté Gábor és a Kaláka együttes Kosztolányi estje. Összeállítás Kosztolányi versekre írott (a Hangzó Helikon sorozatban megjelent) dalokból és Kosztolányi Dezső publicisztikájából, a Nyelv és lélek című kötet írásaiból. Kosztolányi Dezső versei dalokban szólalnak meg, Máté Gábor, pedig prózai írásaiból válogat, megmutatva Kosztolányi írásművészetének másik fontos elemét, másik aspektusát. Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani - SiHuHu. Előadják: Becze Gábor, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Radványi Balázs és Máté Gábor Koncert felnőtteknek. Hajh, Élet, hajh… – A Kaláka együttes Ady-estje Koncert felnőtteknek. Előadják: Becze Gábor, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Huzella Péter és Radványi Balázs […] Igéimet forgassátok! dalok Jézus tanítási szerint (Tíz példázat) Előadják: Gryllus Dániel, Smidéliusz Gábor, Becze Gábor, Huszák Zsolt, Apáti Ádám, Pintér Zsolt […] Vannak vidékek – Bogdán Zsolt és Kaláka együttes Kányádi estje Koncert felnőtteknek. Előadják: Becze Gábor, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Radványi Balázs és Bogdán Zsolt […] Budapesti tücsökmuzsika Előadja: Gryllus Dániel […] A teljesség felé Az előadást szólóban (Gryllus Dániel) kamarakoncert változatban (4 fő) és nagyzenekari változatban (20 fő) is játsszuk.
Ne fordulj felém ünnepélyes, szomorú arccal, Folytasd kacagásod, nevessünk együtt Mint mindig tettük. Gondolj rám, kérj, mosolyogj rám, szólíts. Hangozzék a nevem házunkban, ahogy mindig is Hallható volt, ne árnyékolja be távolságtartó pátosz. Az élet ma is olyan, mint volt, ma sem más. A fonalat nem vágta el semmi, Miért lennék a gondolataidon kívül… Csak mert a szemed nem lát… Nem vagyok messze, ne gondold. Kosztolányi dezső akarsz e játszani elemzés. Az út másik oldalán vagyok, lásd, jól van minden. Meg fogod találni a lelkemet és benne Egész letisztult szép gyöngéd szeretetemet. Kérlek, légy szíves… ha lehet, töröld le könnyeidet, És ne sírj azért, mert annyira szeretsz engem. Ima Weöres Sándor verse Köszöntelek a folyók zúgásával, a felhő-arcú hegyekkel, a hegy forma fellegekkel, a gong-alakú csillagokkal, köszöntelek a szivárvánnyal, az éj minden tüzével, és végül az ámulatos nap-ragyogással: mind a tiéd! valamennyiben itt vagy, akkor is, ha szenderegsz és úgy is, ha leszállsz hozzánk váratlanúl s a teremtmények seregének megvilágítod újra meg újra kerek pajzsaidat, eleven mezőkön és rideg mérföldköveken heverőket, egyszerűségük örök titkában, nyíltságuk rejtelmében, miket állandó ittlétük miatt oly könnyen, szűntelenül feledünk.
Akarsz játszani boldog szeretőt, színlelni sírást, cifra temetőt? Akarsz-e élni, élni mindörökkön, játékban élni, mely valóra vált? Virágok közt feküdni lenn a földön s akarsz, akarsz-e játszani halált? (1912) Kép: Borsodi Henrietta Magyar Kurír Forrás: Tovább a cikkre »
Már nagyon utálta ezeket a vacsorákat, nem is emlékezett rá, hogy utoljára mikor jött ki jókedvvel enni. A koszos, rendetlen, második emeleti panellakásba az utcáról szűrődött be némi sárgás fény a közvilágítás jóvoltából, ez érdekessé tette a nappali hátsó részét, ahol a rendetlenség a tetőfokát elérte: mindenfelé kimosott, gyűrött ruhák, a könyvespolcon a könyvek előtt csupa oda nem illő dolog a női kozmetikumoktól a kidobásra váró kacatokig. Egy estém otthon festmény. A sarokban egy számítógépasztal volt, de tele mindenféle munkahelyi iratokkal és kosszal; a földön zacskók voltak, ki tudja milyen tartalommal. Puhaságuk ruhaneműre utalt, de némelyikben iratok és egyéb papírok lehettek, alakjukból ítélve. Egy teljesen rosszul elhelyezett, elnyűtt rekamié támlájának felső oldalára is felhalmoztak ruhakupacokat. Nehéz lenne eldönteni, hogy bevetett volt-e a fekvőhely, mert több réteg vastagon voltak rajta takarók, és a feji résznél legalább három párna volt több kispárnával, teljes összevisszaságban. Mintha egy rosszul szervezett vöröskereszt-ruhaosztáson lennénk.
2012 október 12. | Szerző: ETAMA | Az van, hogy nincs semmi különös, sőt kifejezetten nyugalmas napjainkat éljük. Ezzel meg minek idegesítsem azt, akinek most nem így van. De! Pumicicának ígértem valami vidámabb posztot, úgyhogy a pénteki nagy kisimulásban majd csak eszembe jut valami. Szóval péntek. Ez egy fokozattal mindig emeli a hangulatomat, mert szeretem a hétvégét. Ma meg különösen kegyes voltam magamhoz, mert semmi, de semmi megerőltetőt nem terveztem be, még a szerelmetes edzést sem. Egy estém otthon fogalmazás. Majd holnap. Közalkalmazottként 13 órakor véget ért a munkaidőm, aztán gyors bevásárlás után haza jöttem, és aludtam egy órát. Mennyei volt, mert deficites volt a heti alvásom. Estére Kismacsóval maradtunk kettecskén, mert Nagyfiam elutazott az egyik barátjához, Férj meg kanbuliba ment a focis társakkal. Kismacsó nem bonyolítja túl ez életem, mert vacsora után eltűnt a szobájában, azóta sem láttam. Péntek lévén asszem' nem feszülgetek a számítógép miatt, meg nekem is jár ez az este. Úgyhogy elnyúltam a fürdőkádban egy Vavyan Fable könyvvel, és időnként a lábammal megbillentve a forró vizes csapot pótoltam a meleget úgy egy órán át.
Maradt tehát a köztévé, amely amúgy is a szilveszteri örömködés örök letéteményese. S valóban, egy mega Önök kérték keretében előkerült minden ismerős szám, a Három nővér-paródiától Bodrogi Gyula kotonvásárlós jelenetéig (ó, azok a boldog telepódiumos évek! ), Bessenyei Ferenc elmaradhatatlan dajdajozásától az 1985-ös szilvesz-ter slágeregyvelegéig. Hiába, nagy kincs az archívum! Egy lenyűgöző, modern otthon Párizsban / Otthon magazin. Félreismernénk azonban a közszolgálati tévé áldozatos kollektíváját, ha azt hinnénk, hogy egész estén át konzervvel akarták volna jóltartani hűséges nézőiket. Nem, hisz mindjárt a főműsoridő peremén ott illegette magát a Bazi nagy vita, hogy a néhai Ablakból és Holmiból ismert Nagy György és leánya által elénk perdítve halovány mosolyt fakasszon ajkunkra. A konfettit szórdigáló és tülkölő közönségtől környezve Markos-Nádas, Koltai, Éles és a többiek megkísérelték reinkarnálni a Mikes-Somogyi-'sz-féle Humoristák klubját, s elviccelni a 2005-ös esztendő preparált híreit. Markos György elánja, valamint Koltai Róbert megejtően őszinte indiszpozíciója mellett a műsor egyetlen új információval szolgálhatott legtöbbünk számára: nyugtázhattuk, miszerint az ifjú és helyenként szellemes Kovács András Péter (ő vajon ki lehet? )
egy konditerembe jár az illuzionista Merlini Dáviddal. Az este további részében nem csekély merészségről tett tanúbizonyságot a köztévé, minekutána két olyan műsor követte egymást, amelynek eleddig vajmi kevéssé állt módjában úgymond kiforrnia magát. A Krém című zenés elegy-belegy például egyenesen a legeslegelső adását bonyolította szilveszterkor, s a rémes stúdiódíszletek között volt is magyarázkodás, hogy miképp is lesz majd mindez a későbbiekben. Talán e zavart szituációnak tudható be, hogy az alapötletében a Dalnokok ligájára hajazó show átkötő interjúiban a két műsorvezető (Nagy Tünde és Rákóczi Ferenc) elsősorban a nézői elégedettség szuggerálására és az elismerő fordulatok sulykolására összpontosított. ("Csodálatosak vagytok. Egy estém otthon | Történetek.hu. De tényleg! ") A Himnusz elzengedezését megelőző másfél órában pedig a Kell 1 pasi harmadik adására került sor, és e tény előzetesen nem csekély aggodalmat ébresztett lelkünkben. S valóban, Gianni Annoni konstans műsorvezetői inkapacitásáról és zavarba ejtő szökdécseléséről mindössze szmokingzakójának rézsút elhelyezett oldalzsebei terelték el némiképp a figyelmünket.