Az Európai Bizottság javaslata engedélyezné a borelőállítást az évtizedek óta tiltott szőlőfajtákból. A Mezőgazdasági és Halászati Tanács január 28-i brüsszeli ülésén az uniós agrárminiszterek megtárgyalták a Közös Agrárpolitika borágazatra vonatkozó javaslatait is. Az Európai Bizottság javaslata engedélyezné a borelőállítást az évtizedek óta tiltott szőlőfajtákból. Az ülésen összesen 12 tagállam támogatta a tilalom fenntartását szorgalmazó magyar nyilatkozatot. Otelló Szőlő Oltvány. Jól jelzi a magyar kezdeményezés sikerét, hogy az azt támogató tizenkét tagállam az EU borszőlőtermesztésének több mint 90%-át adja. Nagy István a tárgyaláson hangsúlyozta, hogy ezeket a borelőállítás szempontjából idejét múlt fajtákat alapos indokkal tiltották ki, amelyek nem változtak. Az ezek között szereplő Othello vagy Noah fajták alkalmasak lehetnek csemegeszőlőnek, azonban a bortermelésbe történő bevonásuk veszélyeztetheti az európai, és köztük a magyar borok hosszas erőfeszítések árán elért jó hírnevét és hagyományosan magas minőségét – tette hozzá a miniszter.
A változtatás jogát fenntartjuk! (sz%C5%91l%C5%91fajta) Az Othello észak-amerikai eredetű, kék bogyójú, jellegzetes vitis labrusca (rókaszőlő) mellékízű direkt termő szőlőfajta, a Vitis labrusca × Vitis riparia × Vitis vinifera keresztezéseiből származó hibrid. A labruska mellékízű fajták borát Magyarországon kereskedelmi forgalomba hozni már évtizedek óta tilos, ezért árutermelő ültetvényeken sehol sem találkozunk az Othello fajtával. Az érvényben lévő magyar Bortörvény [1] rendelkezése szerint a direkt termő fajta ültetvényeit 2000 végéig ki kellett vágni. Csak kiskertekben, étkezési szőlőként jelenik meg. A direkttermő megnevezés a filoxéra megjelenése óta használatos. A 19. század második felében a behurcolt kártékony rovar végigpusztította Európa szinte minden ültetvényét, teljesen átrajzolva az egyes borvidékek fajtaválasztékát. [2] Jellemzői Tőkéje középerős növekedésű, közepes vagy bőtermő. Levele sárgászöld, sima, ötszögletű, hosszú tölcséres. Fürtje középnagy, gúla alakú, hengeres, tömött.
Tovább > Termék leírás Ültetési információ Vélemények Jól szállítható és hűtőszekrényben hosszú ideig tárolható. Fürtje igen nagy kb. 380 g átlagsúlyú. További információk Megnevezés Moldova rezisztens csemegeszőlő Kategória Csemegeszőlő, Szőlő oltványok Méret, magasság Szabadgyökerű szőlő oltvány Ültetési idő Késő ősztől rügypattanásig ültethető Érési idő Szeptemberben érő gyümölcs Alkalmazás Gyümölcstermő Növény tulajdonságok Bogyós gyümölcsök Ültetési információ SZŐLŐ ÜLTETÉSE Az ültetés előtt egy-két órára állítsuk vízbe az szőlő oltványokat. Csak pár centivel vágjuk vissza a gyökereket, ne jobban és olyan mélyre ültessük a vesszőt, hogy az oltott rész majdnem a föld szintjéig érjen. Ha szerves trágyát is teszünk a gödörbe, azt tegyük jóval mélyebbre és terítsünk fölé földet, hogy ültetéskor ne érintkezhessen a gyökerekkel. Alaposan öntözzük be a töveket, majd tömörítsük a földet. Az első tömörítés után újra öntözzünk bőségesen és újra tömörítsük a talajt. Ezután kupacoljuk fel a földet a szárak körül kb.
Madách Imre: Az ember tragédiája Színházunk továbbra is fontos feladatának tartja, hogy fiatal nézőit megnyerje a színházművészetnek, mi több, a magyar klasszikusoknak; ezért is tűzi műsorára a magyar évad utolsó bemutatójaként Madách Imre: Az ember tragédiája című drámai költeményét. A mű megírásának története jellemzi a kort, melyben született és rávilágít Madách sokszor és sokat kritizált pesszimista világlátására: 1852-ben a halálra ítélt Rákóczy János szabadságharcos rejtegetése miatt Madách Imrét letartóztatták. A börtönben írta meg Az ember tragédiája első változatát Lucifer címen, aztán 1856 és 1857 között a mű második változatát. 1859. február 17. és 1860. március 26. között született meg az egyetlen fennmaradt változat. A mű ősbemutatója 1883. szeptember 21-én volt – a magyar drámát ezen a napon ünnepeljük –, azóta is ez a legtöbbet játszott magyar színművünk és mégis voltak olyan időszakai a történelemnek, amikor nem volt kívánatos a madáchi gondolatok nyilvánossága. (1947-ben tartották a darab utolsó előadását a Nemzetiben, ezután hét évre betiltották, s csak a Nagy Imre miniszterelnöki kinevezésével beköszöntő "enyhülés" légkörében lehetett újra játszani. )
A majd három tucatnyi szürke eminenciás azonban betölti az időt és a teret. A luciferi sorokat hol kórusban, hol aszinkronban halljuk. A kánon azonban az esetek többségében képtelen arra, hogy mottószerű üzeneteket jutasson el a nézőkhöz, így továbbra is elengedhetetlen a szövegismeretünk, vagy az, hogy képesek legyünk maradéktalanul átadni magunkat a látványnak és benyomásoknak, amelyek az írott szöveg és az elhangzó szavak dimenzióján túlmutatnak. Berettyán Nándor, Farkas Dénes, Fehér Tibor, Herczegh Péter, Mátyássy Bence, Mészáros Martin, Nagy Márk, Rubold Ödön, Schnell Ádám, Szabó Sebestyén László, Szalma Tamás és Szép Domán végig kirobbanóan energikus alakítása, a rendező víziójának materializálása révén, olyan élményt hoz létre, amely újszerű, markáns alkotói hanggal vegyíti Az ember tragédiája klasszikus szólamait. A sokszorosított Lucifer egyike azon ötleteknek, amelyek kibillentik az előadást a meddő filozofálás menetéből, ahol csak Ádám és Lucifer kettőse érvényesül: a tézis–antitézis–szintézis, mint világmozgató rugó képletéből.
Schnell Ádám, Fehér Tibor, Nagy Márk / Nemzeti Színház: Az ember tragédiája – próba / Fotó: Eöri Szabó Zsolt Az ember tragédiája Madách Imre műve alapján Szereplők: Éva – Ács Eszter Ádám – Berettyán Sándor Csurka László Farkas Dénes Fehér Tibor Szabó Sebestyén László Valamint a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának II. éves hallgatói Díszlettervező – Olekszandr Bilozub Jelmeztervező – Bianca Imelda Jeremias Dramaturg – Verebes Ernő Koreográfus – Bozsik Yvette Ügyelő – Dobos Gábor, Géczy István Súgó – Sütő Anikó Rendezőasszisztens – Trimmel Ákos Rendező – Vidnyánszky Attila Bemutató: Nemzeti Színház, Nagyszínpad, 2018. október 19., 19:00
Kivételes színházi laboratórium ez, amelyben a precizitás igénye nem az ítélkezés alkotói felsőbbrendűségéből fakad, hanem bizony szeretetből, együttérzésből és az egymással való közelség és közösség öröméből. Purcărete összetéveszthetetlen humora, legendás kedvessége és szerénysége Az ember tragédiáját is váratlan közelségbe hozza: a nehéznek tűnő, 19. századi nagy madáchi költészet élővé és befogadhatóvá válik, elvont filozófiája-teológiája meg bizony átélhetővé. odahajol a nagy klasszikushoz, elmélyült dialógust folytat vele és meghívja őt, legyen a vendégünk ebben az ellenmondásokkal, félelmekkel és szorongásokkal, sőt már nem is leplezett kétségbeesésekkel terhes korunkba. Aligha láthattunk még egy ennyire közvetlen Tragédiát: kivételes, kultúrtörténeti pillanattal van dolgunk, nem kétséges. Együtt örül az örülőkkel Madách Imre is, látva, hogy műve semmit nem kopott: az eltelt idő csak fontosabbá és megkerülhetetlenebbé tette.
Amikor elfogadtam a nyitóelőadásra való felkérést, egy régóta vonzó és nagy kivívás felé fordultam. Ez a mű különleges adottságokat igényel: kitüntetett közfigyelmet (az új Nemzeti megnyitása), valamint nagy és jó színházi apparátust (európai, élvonalbéli technika). Ez a tulajdonsága abból fakad, hogy a világról való elgondolkodás, a történelem és a létezés értelmének felfejtése nem akként napi tevékenység, mint a táplálkozás vagy épp a villanyszerelés. Szükségképpen egy más nézőpontot követel és a hétköznapihoz mérten kibillent állapotot, eredményez. Ki kell szállnunk a hétköznapokból, és szembe kell néznünk a mindennapi rohanás mögött meghúzódó kérdésekkel és jelentésekkel.
Az előadás egyszerű, világos, közérthető gesztusokkal, mai színházi nyelven fogalmazza meg Madách egyetemes gondolatait. Angyalok kara: Szabadon bűn és erény közt Választhatni, mily nagy eszme, S tudni mégis, hogy felettünk Pajzsul áll Isten kegyelme. Közreműködik: Bondor Letícia, Farkas Sándor, Herceg Klaudia, Kolompár Erik, Lakatos Róbert, Menyu Csaba, Pallós Nikolett, Rézműves Roland, Szalóki Dávid, Tóth Tamás