A kulturális fővárosok kiválasztásában kulcsszerepük volt a városok által benyújtott pályázatban felvázolt hosszú távú stratégiáknak, a pályázat előremutató európai dimenzióinak, a gazdag kulturális és művészeti tartalomnak, a megvalósítási képességnek, valamint a társadalmi határokon és kultúrákon átnyúló kapcsolatok várható pozitív alakulásának. Az Európa Kulturális Fővárosa címek adományozását Melina Mercouri görög kulturális miniszter kezdeményezte 1985-ben. A városokat olyan kulturális programpályázat alapján választják ki, amely erős európai dimenziót foglal magában, segíti a lakosság bevonását a város és az adott régió kulturális életébe, valamint hozzájárul a város és környezete hosszú távú fejlődéséhez. Az Európa Kulturális Fővárosa cím lehetőséget nyújt a városok számára, hogy kialakítsák arculatukat, elhelyezzék magukat Európa és a világ térképén, turistákat vonzzanak, és átgondolják saját kultúrájukhoz fűződő viszonyukat. A korábbi példák azt mutatják, hogy a cím jelentős és hosszú távú kulturális, gazdasági és társadalmi előnyöket jelent mind a város, mind a környező térség számára.
A hollandiai Leeuwarden és a máltai Valletta viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet 2018-ban. Magyar város, Pécs eddig egyszer, 2010-ben viselhette a címet, és Magyarország legközelebb 2023-ban, Nagy-Britanniával közösen adja majd Európa Kulturális Fővárosát. Január elejétől egy éven keresztül a hollandiai Leeuwarden és a máltai Valletta viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet. "Az európai kulturális fővárosok a kultúrán keresztül segítik egybekovácsolni a közösségeket az adott városoknak, állampolgáraiknak és gazdaságaiknak járó hosszú távú előnyök érdekében" - mondta Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosa. A hollandiai Leeuwarden Forrás: Shutterstock 2018 a kulturális örökség európai éve is, ami azt jelenti, hogy a fővárosok a kulturális örökségekkel kapcsolatos programokat tartanak majd. Navracsics Tibor azt mondta, hogy ezzel kiemelik a kultúra fontosságát az európai identitás megteremtésében. A kulturális örökség európai évével szeretnék felhívni a figyelmet az európai kultúra sokféleségére, gazdagságára, el szeretnének indítani párbeszédet a különböző kultúrák között.
A máltai Valletta Forrás: Shutterstock A máltai Valletta több mint 140 kezdeményezést és 400 eseményt tartalmazó éves programot készített, a hollandiai Leeuwarden pedig 800 programjával a Frízföld régió és Európa közösségeinek megerősítésére és összekapcsolására törekszik. A két kulturális fővárost egyébként az alapján választották ki, hogy milyen hosszú távú stratégiát, kulturális és művészeti tartalmat írtak a városok a benyújtott pályázatukba, mennyire fogja tudni az adott város megvalósítási a terveket, és mennyire segíti elő a különböző kultúrák közötti jó kapcsolat kialakítását. Mit jelent Európa kulturális fővárosának lenni? Az Európa Kulturális Fővárosa címek adományozását Melina Mercouri görög kulturális miniszter kezdeményezte 1985-ben. A városokat olyan kulturális programpályázat alapján választják ki, amely erős európai dimenziót foglal magában, segíti a lakosság bevonását a város és az adott régió kulturális életébe, valamint hozzájárul a város és környezete hosszú távú fejlődéséhez.
Kalkulátor ajánlónk: Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor Összeilletek-e a pároddal? Párkapcsolati kalkulátor Mekkora az agyam a magyar átlaghoz képes Tartós krízisre készül Franciaország Edouard Philippe francia miniszterelnök szerint a koronavírus-járvány nagyon szélsőséges hulláma várható Franciaországban, s a helyzet nehéz lesz a következő napokban. Sokat buknak a németek az alacsony kamatok miatt Az euróövezeti államadósság-válság miatt alacsonyan tartott kamatok fejenként 1400 euró (420 ezer forint) veszteséget okoztak a németeknek az utóbbi négy évben a DZ Bank becslése szerint.
Jóval nagyobb körükben az önfoglalkoztatók aránya is. Ebben szerepet játszanak az eltérő kulturális sajátosságok, illetve az is, hogy sokan dolgoznak olyan területeken, mint a kereskedelem és szolgáltatás, ahol jellemző az önfoglalkoztatás, ám az is benne van, hogy a bevándorlók nehezebben jutnak be a hagyományos munkaerőpiacra. Gazdaság: Most végre kiderült, mennyi magyar él külföldön | hvg.hu. Erre utal az is, hogy a felsőfokú végzettségűek között nagyobb azok aránya, akik alacsony vagy közepes képzettséget igénylő munkát végeznek. A harmadik országbeli férfiak integrációjának hiányosságát mutatja, hogy a felsőfokú végzettségű foglalkoztatottak közül szinte minden ötödik olyan munkakörben dolgozik, amely alacsonyabb képzettséget igényel – állapítja meg a KSH –, ami másfélszer gyakoribb, mint a magyarok esetében. Míg a magyarok 8, 4, addig a migránsok 15 százaléka tekinti magát túlképzettnek. A képzettségnek megfelelő munkavállalás akadályaként a harmadik országbeli válaszolók 31 százaléka a magyar nyelv ismeretének hiányát, 24 százalékuk származási, vallási megkülönböztetést, 7 százalékuk jogi korlátokat, 2 százalékuk pedig a képzettség magyarországi honosítását jelölte meg.
Magyar gazdaság A Magyarországon élő migránsok közül arányosan többen dolgoznak, mint a honos népesség. Hatvanezren lehettek az országban tavaly, amikor a KSH elkészítette kutatását, és hamarosan még többen lesznek. 2015. 12. 28 | Szerző: Hornyák József 2015. 28 | Szerző: Hornyák József Még a menekültválság előtt 60 ezer migráns lehetett Magyarországon, vagyis ennyien voltak azok, akik nem az Európai Unióból jöttek, és huzamosabb ideig itt is éltek. Magyarország - Népesség. A Központi Statisztikai Hivatal tavaly tavasszal végzett kutatása szerint munkaerő-piaci és demográfiai szempontból Magyarország nagyon jól járt a harmadik országból érkezőkkel, hiszen sokkal fiatalabbak, mint a magyarok, képzettebbek, ráadásul gazdaságilag is aktívabbak. A legtöbben Kínából, Ukrajnából, Vietnamból és Oroszországból érkeztek. A megkérdezettek közel 40 százaléka nyilatkozta, hogy kevesebb mint öt éve tartózkodik Magyarországon, ennél is többen laknak itt viszont már több mint tíz éve. A statisztikai hivatal megállapította: öngerjesztő folyamat, hogy a kapcsolati háló révén folyamatosan érkeznek további bevándorlók.
Júliustól már csak az energiahatékony házak jöhetnek szóba A hatályos épületenergetikai jogszabályok értelmében 2022. július 1-től minden új épületnek kötelező a "közel nulla" energetikai teljesítmény elérése. Az elmúlt évtized elején még csak formálódó uniós energiahatékonysági elvárásokat szem előtt tartva a Wienerberger évekkel ezelőtt kidolgozott egy koncepciót, amely felhasználásával épült ingatlanok nem csak hogy teljesítik, hanem felül is múlják az elvárásokat. A Budapesten található e4 mintaház első hatéves mérési időszaka lezárult, és stabilan teljesíti az elvárt követelményszintet.
Jelenleg 373 ezer 80 évnél idősebb ember él Magyarországon. Számukra kritikus fontosságú, hogy minél előbb megkapják a koronavírus elleni vakcinát. Az alábbi grafikonon hazánk lakosságának életkor szerinti megoszlása látható. Forrás: KSH Korcsoportok A lakosság 20 százaléka, vagyis 1 millió 942 ezer ember 65 évnél idősebb. Lélekszámuk Budapesten eléri a 367 ezer főt. A következő táblázat Magyarország és Budapest lakónépességének korcsoportok szerinti megoszlását összegzi (fő és százalék). Ország Budapest korcsoport 2020 0-19 1 909 000 304 609 19, 5 17, 4 20-29 1 172 033 217 813 12, 0 12, 4 30-39 1 271 926 268 788 13, 0 15, 4 40-49 1 587 748 296 325 16, 3 16, 9 50-59 1 235 206 198 815 12, 6 11, 4 60-64 651 379 96 773 6, 7 5, 5 65-69 643 679 112 482 6, 6 6, 4 70-74 482 487 91 321 4, 9 5, 2 75-79 377 278 74 837 3, 9 4, 3 80-84 239 194 44 871 2, 4 2, 6 85-89 134 351 27 819 1, 4 1, 6 90-X 65 245 15 763 0, 7 0, 9 Összesen 9 769 526 1 750 216 100 Krónikus betegek A kevésbé veszélyeztetett 18 és 64 év közötti korosztályban 6 millió 118 ezer fő tartozik.