Akárcsak a versben, a különbséget nem érezné nejed- a formában. Csupán a geniusban, mit lopni sem, tan... Orbán János Dénes legszebb versei Szokatlanul más költészettel állunk szemben az Ünnepi Könyv... 40% Humor csomag Muszka Sándor Véres képeslap Erdélyből (Orbán János Dénes) Tudtad, hogy létezik székely Micimackó – pontosabban: Misimackó –, és székely Hófehérke, azaz: Hófehérnépecske? Hogy a Bibliát is elkezdték székelyre fordítani? És hogy a góbék micsoda félelmetes levében üzentek hadat a kínaiaknak? Orbán János Dénes székely tájnyelvi szavakkal fűszerezett prózája a végletekig karikírozza a s...
Szűrő 30% A magyar Faust Tragikomédia Díszkiadás Nagy Sándor Zoltán illusztrációival, kártyacsomaggal "Ne csak a németek dicsekedjenek vele, hogy volt nekik olyan hatalmas emberük, mint dr. Faust, akit életében tenyerén hordozott, halála után pedig pokolra vitt az ördög, ami elég szép kitüntetés: más szegény ember a saját lábán jár oda. Nekünk is volt ilyen kitűnő emberünk, akinek hírét ma is emlegeti minden... Miért ne menjünk Erdélybe Orbán János Dénes A góbé viccek rendkívül népszerűek, de a legtöbbet nem is a székelyek találták ki, és inkább arról szólnak, amit a magyarok hisznek a székelyekről. Orbán János Dénes a székely nyelv egyik legavatottabb irodalmi művelője a legviccesebb góbéságokat fogalmazza át az autentikus székely logika mentén, a székely szókincs megcsillogtatásával. Az ugyancsak székely Csillag István illusztrációi pedig maxima... Búbocska Búbocska tehetetlenül sírni kezdett. Utána dühöngött. Majd megint sírt egy verset, és megint dühöngött, kettőt. Miután ezt jó párszor megismételte, kijelentette, hogy az ember az ördögnél sokkal, de sokkal gonoszabb és ravaszabb.
Orbán János Dénes: A mérhetetlen gőg a baloldali gondolkodás legfőbb jellemzőjévé nőtte ki magát "A magyar történelemben a rendszerváltással ténylegesen megszűnt a cenzúra és megvalósult a szólásszabadság, és meg kellett volna történnie az egész magyar irodalom újraértékelésének a kezdetektől a határon túli irodalmakig és az emigráció irodalmáig" – írta Orbán János Dénes a MagyarIdő megjelent írásában. Mint hozzátette, nem ez történt, ehelyett fölállt egy balliberális elitista kánon, amelynek holdudvara "hülyének néz minket". Mint kifejtette, "a politikában is folyamatosan hülyének néz, miközben egy évtizede zsinórban szenvedi a súlyosabbnál súlyosabb vereségeket, és idén olyan csapást szenvedett, amiből egyhamar nem fog talpra állni. A vereség oka a mérhetetlen gőg, ami, úgy tűnik, a baloldali gondolkodás legfőbb jellemzőjévé nőtte ki magát". Orbán János Dénes a MagyarIdő megjelent szombati jegyzetében arról ír, a balliberális oldalon ismét kiverte a biztosítékot egy, a magyar kultúra és főleg az irodalom állapotáról szóló kijelentés.
Bár OJD-től megszokott módon a könyvben csak úgy sorjáznak az irodalmi és nyelvi bravúrok, a felnőttmesék elsődleges és vállalt célja a polgárpukkasztás és a... Teakönyv [antikvár] Címlapján ajándékozási bejegyzés látható. Az erdélyi magyar irodalom fenegyereke élete harmincadik évébe érkezett, és egy évtized telt el írói debütje óta. A Teakönyv eleddig kötetben meg nem jelent írásaiból válogat, és a maga színes eklektikusságában talán az eddigi... Anna egy pesti bárban [antikvár] Antikvár,, Az ifjú erdélyi költő verseinek gyűjteményes kiadása most kerül először a magyarországi olvasók elé.
Bölcsészkalauz túlvilági stopposoknak? A sokszor kiátkozott és sokszor megdicsőült irodalmi fenegyerek, OJD újabb pimasz feladványa a szakmának és az olvasóknak? Annak demonstrációja, miként lehet a pornóba hajló erotikát, a fergeteges humort, a pikareszk és szürreális kalandokat költészetbe öltöztetni? Emmanuel Swedenborg Leonardóhoz mérhető polihi... Alkalmi mesék idegbeteg felnőtteknek A javíthatatlan akasztófavirág író-poétának kétségkívül ez a legkomolytalanabb kötete az eddigiek közül. Bár OJD-től megszokott módon a könyvben csak úgy sorjáznak az irodalmi és nyelvi bravúrok, a felnőttmesék elsődleges és vállalt célja a polgárpukkasztás és a könyörtelen kacagtatás. Micimackó székely góbévá vedlik, a kis herceget kíméletlenül seggbe rúgják,... A költő, a ringyó és a király Janus Pannonius apokrif költeményei Könyved, Vallinus, kiköpött mása az enyémnek, de nem csak a könyvkötő, a poéta is lopott. Büszke is vagyok, hisz kiket így imitálnak, azokból nőnek a ha pennám lenyúltad, nem kéred kölcsön, teljesítendő az esti penzumot, a mentulámat?
A forint és a dukát mindössze az éremképében különbözött, és néhány századgrammnyi súlyban, aminek később jelentősége lett. A másik legnépszerűbb másolat a magyar aranyforint lett, amiről külön cikkben írunk. Európa és a levantei térség közötti kereskedésben a 14. század közepére (Spufford elemzése szerint p. 320-21) a forint már teret vesztett a dukáttal szemben. Nyugat-Európában viszont a forint volt az elterjedtebb egészen a 15. századig, amikorra a forint-szerű pénzérmékre az általános köznyelvben is a dukát szó kezdett elterjedni, felváltva az addigi florin-t. Firenze is érzékelte, hogy pénze kezd hanyatlani, ezért 1402-ben 3, 54 grammra, majd 1422 májusában további egyszázad grammal, 3, 55 grammra emelték a forint súlyát, hogy az megegyezzen a dukátéval. 1252 - A firenzei aranyforint története - Ártörténet. Csehországban először 1325-ben vertek forintot, és ez a lépés váltotta ki I. Károly (Károly Róbert) döntését is, hogy magyar aranyforintot kezdjen verni. Mivel Csehországban nem volt számottevő arany, ezért a kivert érmék inkább reprezentatív célokat szolgáltak és gyorsan el is tűntek a forgalomból.
Károly Róbert hamar belátta, hogy az erős gazdaság megteremtéséhez elengedhetetlen az ásványkincsek kiaknázása, 1327-es intézkedése nyomán megszűntette a bányászat királyi monopóliumát (eddig a földesúr a birtokán talált érclelőhelyet kötelezően felajánlotta a királynak, helyette cserebirtokot kapott), a földesurak a bányák feltárása után is változatlanul birtokolhatták addigi birtokukat, illetve, hogy a birtokokon feltárt bányák jövedelméből a földbirtokos is részesülhetett: a királynak fizetendő bányapénz, (urbura) harmada a birtokos kezébe jutott. (az urbura mértéke különböző volt: az aranynak egy tizede, az ezüstnek egy nyolcada), ezáltal az uralkodó érdekeltté tette a földesurakat a lelőhelyek feltárásában. A pénzverési monopólium volt az egyik legfontosabb jövedelemforrása a középkori államoknak. Károly róbert aranyforint értéke magas. A király csehországi német bányászokat hívott az országba, akik fellendítették a bányászatot. A bányák számának ugrásszerű megnövekedése után a Károly Róbert rendeletben kötelezte a földbirtokosokat, hogy a kibányászott nemesércet kötelező módon beváltsák a király által kibocsátott pénzre.
A kamara hasznát jelentő, kötelező évi pénzcsere miatt a korszak veretei igen sokfélék. III. Károly által kibocsátott pénz Az Anjou-k trónra kerülése a pénzverés, pénzhasználat szempontjából is sok változást hozott. A pénzverés átfogó reformját Károly Róbert indította el 1323-ban. 1325-ben kezdték meg az első magyar aranypénz, a firenzei mintára készített aranyforint verését, amelynek színsúlya 3, 52 g volt. 1329-től cseh mintára ezüstgarasok verése kezdődött. Károly Róbert pénzreformjának az is része volt, hogy az ország területét pénzverés szempontjából 10 kamrára osztotta. Így jöttek létre a hamarosan nagy hírnévre szert tevő pénzverdék (pl. Körmöcbánya, Nagybánya, Kolozsvár), illetve ettől kezdve vált kötelezővé a verdejegy használata a vereteken. Nagy Lajos 1343-ban új pénz veretett, de később visszatért az állandó forgalmi pénz használatához. Aranypénzein példaképét, Szent Lászlót ábrázoltatta. KÁROLY RÓBERT ARANYFORINT, UP, PP! (meghosszabbítva: 3173225045) - Vatera.hu. Dénárjain szerecsenfej utal a kamarabérlő, Szerecsen Jakab személyére (allúzív címer).
Nagy földadományok helyett a király a szolgálatokat úgynevezett honorok (magyarul: tisztség, régi magyar nyelven: becsü) adományozásával jutalmazta. A honor birtokosai a királyi tulajdon kezelőivé, hasznainak szedőivé váltak, de a honort nem örökíthették át, a király azt bármikor elvehette tőlük. Az országbárók nagy honorjai jellemzően a legnagyobb főurak között rotálódtak. A honor jelentette az igazi hatalmat, mivel olykor 10-20 vár birtoklása is járt vele. Károly Róbert (Nápoly, 1288. – Visegrád, 1342. július 16. ), I. Károly néven ismert magyar király 1307 – 1342 között uralkodott, a magyar Anjou-ház alapítója. Caroberto néven született, Anjou Martell Károly és Habsburg Klementia (Habsburg Rudolf német király leánya) házasságából. Károly Róbert V. István Árpád-házi magyar király dédunokája volt. Károly róbert aranyforint értéke 2021. V. István 1267-ben egyik lányát, Máriát II. Anjou Károly, későbbi nápolyi királyhoz adta feleségül. II. Anjou Károly és az Árpád-házi Mária fia, Martell Károly magyar trónigénye már IV. László halála után felmerült, ugyanis az Árpád-ház egyetlen élő férfi trónörökösét, utószülött Istvánt IV.
A balkáni kereskedelem vámja pedig a forgalom értékének huszada volt. A késő középkorban az ország fő gazdasági partnerének Németország és Itália számított, bár a lengyelországi és havasalföldi forgalom sem volt elhanyagolható. A kivitel zömét Mátyás koráig élőállat – elsősorban az akkor még ritka, nagy testű szarvasmarha -, bor és réz tette ki. A „körmöci arany” – Lighthouse. A behozatalban mindvégig luxuscikkek álltak az első helyen, kivált különleges textíliák, kések, keleti fűszerek, melyek az udvar és az előkelők presztízsfogyasztását elégítették ki. Valószínű, hogy az import értéke jócskán meghaladta az exportét, és a tartósan passzív külkereskedelmi mérleget az ország aranyban és ezüstben egyenlítette ki. Mind az importot, mind az export nagy részét itáliai kereskedők bonyolították le, többjüknek a legfontosabb magyar városokban is voltak lerakataik vagy képviselőik. A legjelentősebb piac Buda volt, az udvar jelenléte folytán itt volt a legnagyobb a kereslet luxuscikkek iránt. A forgalom össz-volumene azonban nem volt igazán jelentős, 1400 táján a harmincadvámok alig 6%-kát tették ki a kincstár bevételeinek.
A király tehát háztartások (a házakat jelölő füstnyílások, füstök) szerint vetette ki a kincstári adót, a füstpénzt. A háztartás lett az alapja az 1468-tól évente akár kétszer is beszedett rendkívüli adónak (segély, hadiadó) is, amelyet a háborúk költségeire fordítottak ("rendkívüli" azért volt, mert kivetését évről évre az országgyűlésnek kellett megszavaznia, ellentétben a "rendes" királyi kincstár adójával, amelynek beszedéséhez nem kellett a rendek jóváhagyása). A kincstári adót és a rendkívüli hadiadót úgy szedték be a jobbágyoktól, hogy együttes összegük évi egy forintra rúgott (kb. egy kecske vagy juh ára). Károly róbert aranyforint értéke forintban. Mátyás és tanácsadói eltörölték a harmincadvámot is. A távolsági kereskedelem új behozatali és kiviteli vámját, a koronavámot minden kereskedéssel foglalkozó embernek fizetnie kellett.
Az Magyar Nemzeti Bank Fenntarthatósági jelentésének apropóján kevés tényt és szakmai érvet, de annál több érzelmet tükröző publicisztikát jelentetett meg Bonta Miklós Fenntarthatatlanul előre! címmel május 26-án. A negatív reklám is reklám, tartja a gyakran idézett marketinges mondás, így a kiadvány egyik szerkesztőjeként akár örülhetnék is az érdeklődésnek. Ehelyett azonban sokkal inkább sajnálom, hogy Bonta Miklós megfosztotta a Népszava olvasóit a jelentés tartalmának megismerésétől. Az érzelmek ritkán jó iránymutatók, ha objektív számokról van szó, ezért lássuk inkább a tényeket. (A témát a hírek és információk szintjén egyébként Papp Zsolt Közepesen fenntartható a magyar gazdasági modell című cikke taglalta a lap május 20-i számában. - a szerk. ) A fenntarthatóság a XXI. század kulcskérdése, amelynek jelentőségére a környezeti változások lassú, de kérlelhetetlen erővel mutatnak rá, míg más területeken, például a pénzügyi egyensúlyt illetően, a kisiklások sokkal gyorsabban vezetnek összeomláshoz.