Jelenleg legalább 125 ezer gyerekkel lehet számolni a tanulmány szerint, aki olyan háztartásban él, ahol senki nem foglalkoztatott és esélye sem agyon van a munkavállalásra. Az utánunk következő generációk keserves élet elé néznek: bármilyen rémisztően hangzik, a társadalom legszegényebb 30 százaléka neveli a magyar gyerekek több mint felét. A nagyon rossz lakáskörülmények között élő gyerekek aránya is kifejezetten drasztikusan nőtt: 19, 7 százalékról 27, 3 százalékra emelkedett, míg az uniós átlag 2017-ben csak 6 százalék volt. Javult a magyarok életszínvonala a 2010-es években, de közben a régió elhúzott mellettünk | G7 - Gazdasági sztorik érthetően. Forrás és bővebben:
Ahogy arra a fentebb hivatkozott tanulmány is felhívja a figyelmet, a 2010-es években a több visegrádi országgal és Romániával összehasonlítva Magyarországon nőtt a leglassabban az egy foglalkoztatottra jutó GDP, amit elsősorban nem a GDP-növekedés alakulása, hanem éppen a foglalkoztatottság kiugróan gyors bővülése magyaráz. Mindez részben azt is magyarázza, hogy a 2010-es években Magyarországon a többi visegrádi országtól és Romániától jóval elmaradó mértékben nőtt a munkatermelékenység, hiszen foglalkoztatottként jelentek meg a statisztikában a közmunkások, később pedig a közmunkából a munkaerőpiacra átvándorlók nagy valószínűséggel szintén alacsonyabb munkatermelékenységű pozíciókba kerültek. Az átlagkeresetek változása Magyarországon (2005-2021)- HR Portál. Az is érdekes viszont, hogy a munka hatékonysága úgy nőtt a többi országhoz képest ilyen kis mértékben, hogy jelentős volt az iskolázottabb generációk megjelenésének hatása is a foglalkoztatottak között. A 2010-es évek magyarországi bérnövekedése azonban az ultralaza monetáris politika következtében gyenge forintárfolyam miatt nem járt együtt a munkaerőköltségek arányos növekedésével: úgy zárkóztak fel a magyar bérek, hogy a multiknak alig kerül többe a magyar dolgozó.
A lakáshitelezés növekedésében kulcsszerepe van a fizetések elmúlt években tapasztalt emelkedésének is, hiszen a magasabb jövedelemmel nagyobb hitelt vehetünk fel. Miközben a kölcsönöket az ország bármely részében hasonló kamatokkal adják a bankok, a bérekben óriásiak az eltérések - mutat rá friss összefoglalójában a Míg Budapesten a legkedvezőbb feltételekkel elérhető 10 milliós, 20 éves biztonságos - végig fix törlesztésű - lakáshitel törlesztése az átlagbér 18, 5 százalékát viszi el, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a harmadát. Nettó jövedelem 2007 relatif. Jövőre ugrik a minimálbér Hetek óta napirenden van a minimálbér emelése, a tervek szerint 2022-től 200 ezer forint lenne az összege, ez az idei 167 400 forintos összeghez képest több mint 19 százalékos emelkedést jelentene. Az utóbbi években folyamatosan nőtt a minimálbér összege, 2017-ben még csak 127 500 forint volt, ez emelkedett 138, majd 149 ezer forintra, hogy 2020-ban elérje 161, idén pedig a már említett 167 400 forintot. Ha valóban 200 ezer forint lesz a minimálbér 2022-ben, akkor az 57 százalékkal haladná meg a 2017-es szintet.
Suhajda Szilárd ( Békéscsaba, 1982. június 29. –) magyar expedíciós hegymászó. Pályafutása [ szerkesztés] A békéscsabai származású, de Esztergom városához is erősen kötődő angoltanár, Suhajda Szilárd hátizsákos túrázóként kezdte életének ezen szakaszát, majd eljutott a Kárpátokba, az esztergomi túrázókkal Erdélybe, illetve az Alpokba is. A Mont Blanc megmászása után végérvényesen beleszeretett ebbe a világba. 2014-ben Varga Csaba nagyváradi hegymászóval felmásztak a világ tizenkettedik legmagasabb csúcsára, a Broad Peakre oxigénpalack használata nélkül. [1] 2019-ben első magyarként, segítség és oxigén nélkül mászta meg a világ egyik legnehezebb hegyének tartott K2-t, majd. 2022 januárjában bejelentette, hogy ettől az időtől kezdve az öt legmagasabb hegyre fog koncentrálni (Big Five). [2] A sorozat következő állomásán 2022 májusában sikerrel hódította meg ugyancsak egyedül, segítség és oxigénpalack használata nélkül a Lhocsét. Eredményei [ szerkesztés] Sikeres mászások 8000 m fölött [ szerkesztés] 2014 Broad Peak (8051 m) [3] 2019 K2 (8611 m, első magyarként) [4] 2022 Lhoce (8516 m) [5] Jegyzetek [ szerkesztés]
Suhajda Szilárd hegymászó, aki egy héttel ezelőtt érte el a Himalájában található Lhoce alaptáborát, épségben visszatért első akklimatizációs köréről -tájékoztatta a Magyar Lhoce Expedíció az MTI-t szombaton. Suhajda Szilárd idei célja a 8516 méter magas Lhoce megmászása. Az akklimatizációs időszak, amely akár egy hónapig is eltarthat, kulcsfontosságú fejezete egy nyolcezres expedíciónak. Ezalatt a mászó a hegyen történő ingázással egyre magasabbra jut, így szoktatva hozzá szervezetét a légnyomás változásához és a ritka levegőhöz. Az alapos akklimatizáció a sikeres csúcsmászás egyik kulcsa. Oxigénpalack nélküli mászóként Suhajda Szilárdnak különösen nagy hangsúlyt kell fektetnie a következő hetek hatékonyságára – emelték ki a közleményben. A hegymászó április 21-én indult első akklimatizációs körére. Első éjszakáját – a Khumbu-jégesésen átkelve – 6000 méteren töltötte, majd innen haladt tovább az úgynevezett 2-es táborba 6400 méterre, ahol szintén eltöltött egy éjszakát. Suhajda Szilárd nem alkalmaz magashegyi teherhordókat és más expedíciók erőforrásaira sem támaszkodik, így minden felszerelését – beleértve az élelmet, főzőt és gázt, sátrakat és hálózsákot, hólapátot – saját maga visz fel és hoz le a hegyről.
A K2 első magyar megmászója most ismét az alaptáborban, pihenéssel tölti a napjait; a következő felmenet a megfelelő időjárási ablak függvényében már a csúcsmászást jelentheti - áll a közleményben. Amennyiben a következő tíz napban a Lhocén szélcsendes, száraz idő lesz, akkor hatékony akklimatizációjának köszönhetően Suhajda Szilárd szokatlanul korán sikerrel zárhatja expedícióját. Sokkal inkább jellemző azonban, hogy május második felére, illetve végére nyílik meg a magas légköri ablak: ez esetben újabb akklimatizációs kör és sok-sok várakozás elé néz a hegymászó - tájékoztatott az expedíció. Borítókép: Suhajda Szilárd hegymászó, a Magyar Everest Expedíció 2017 tagja útban az Everest alaptábor felé a nepáli Namche Bazaarban 2017. április 1-jén.
Suhajda Szilárd hegymászó, a Magyar K2 Expedíció tagja feleségével és kisfiával a Liszt Ferenc Budapest Nemzetközi Repülőtéren 2019. augusztus 4-én. MTI/Mohai Balázs Suhajda Szilárd idei célja a 8516 méter magas Lhoce megmászása. Az akklimatizációs időszak, amely akár egy hónapig is eltarthat, kulcsfontosságú fejezete egy nyolcezres expedíciónak. Ezalatt a mászó a hegyen történő ingázással egyre magasabbra jut, így szoktatva hozzá szervezetét a légnyomás változásához és a ritka levegőhöz. Az alapos akklimatizáció a sikeres csúcsmászás egyik kulcsa. Oxigénpalack nélküli mászóként Suhajda Szilárdnak különösen nagy hangsúlyt kell fektetnie a következő hetek hatékonyságára – emelték ki a közleményben. A hegymászó április 21-én indult első akklimatizációs körére. Első éjszakáját – a Khumbu-jégesésen átkelve – 6000 méteren töltötte, majd innen haladt tovább az úgynevezett 2-es táborba 6400 méterre, ahol szintén eltöltött egy éjszakát. Suhajda Szilárd nem alkalmaz magashegyi teherhordókat és más expedíciók erőforrásaira sem támaszkodik, így minden felszerelését – beleértve az élelmet, főzőt és gázt, sátrakat és hálózsákot, hólapátot – saját maga visz fel és hoz le a hegyről.
Innen – a 3-as táborból – szintén éjszaka startolt és nagyjából a déli órák során érte el a 4-es tábor magasságát, ami az úgynevezett csúcsmászó tábort jelenti. A mászók itt már nem éjszakáznak, néhány óra pihenés után elindulnak a csúcsra. Így tehát május 13-án, a 7800-7900 méteren eltöltött délutánt követően, az esti órákban vette kezdetét Szilárd csúcsmászása és másnap, május 14-én érte el a Lhoce 8516 méteres csúcsát. Ezt is olvasd el! Suhajda Szilárd elérte az alaptábort 2022. 04. 17 Suhajda Szilárd április 6-án indult Budapestről. Célja az Everesttől délre található 8516 méteres Lhoce megmászása. A Nepál és Kína határán emelkedő hegy a negyedik legmagasabb a világon. Szilárd a tervezettnél előbb elérte az alaptábort! A hegymászó két napon keresztül ereszkedett, a biztonságot jelentő alaptábort a mai nap reggelén érte el. "Büszkén jelentem, hogy a Magyar Lhoce Expedíció 2022, május 14-én a kora délutáni órákban elérte célját: sikeresen feljutottam Földünk negyedik legmagasabb pontjára, a 8516 méter magas Lhoce csúcsára!