A rendező leghatásosabb ötlete az a pisztolylövés volt, amely a III. felvonásban Gara nádortól érkezett, és Hunyadi László combját érte. Talán ismeretes, hogy a korabeli történetírók számára a lőfegyver éppolyan izgalmas témát jelentett, mint ma a kiberhadviselés, és sokan (többek között a török Ibn Zunbul) megegyeztek benne, hogy a kardpárbajjal szemben, amelyben legalább érdem a vitézség, a puska és a pisztoly a gyávaság és morális gyengeség jele. Amikor a színpadon elpukkant Gara fegyvere, és megsebesítette Hunyadit, az antihős nemcsak álnokságáról tett bizonyságot, de néhányan zavartan súgtak össze a közönség sorai között: hiszen van még áriája! Amit aztán Hunyadi el is énekelt, a sebesüléstől sántítva. Máskor öncélú lenne, most egyenesen elvárás volt, hogy a produkció a ház minden lehetőségével eldicsekedjék. Egy-egy megfelelő időben elsüllyedő vagy felbukkanó asztal és trónus jelezte, hogy az új színpadtechnika milyen halk és gyorsan szcenikai megoldásokat enged. Hunyadi lászló opera szereposztás program. A II. felvonásban, amikor Gara nádorral az élen – valódi lovon ülve!
A Hunyadi László bármikor elővehető, kellően népszerű, mi több: kellően időszerű. Kellően időszerű a két tűz és a különböző érdekek közé szorult nemzetről, s az érdekek mentén mást nyilatkozó és mást cselekvő országvezetők miatt is. Külön öröm, hogy végre az Operaház is előrukkolt egy Erkel -ősverzióval. Ez azért nagy lépés, mert ez korábban nem volt magától értetődő. Ókovács Szilveszter főigazgató még 2015-ben jelen sorok írójának az alábbiak kíséretében utasította vissza az ős- Bánk előadásának felvetését: "Más dolog a zenetörténet és más a napi igények kiszolgálása […] nem a zenetörténészeknek játszunk elsősorban…" Sok víz lefolyt azóta a Dunán és mára – úgy tűnik – az ősváltozat (a Hunyadi esetében legalábbis) visszanyerte méltó helyét a repertoárban. Hunyadi László | Broadway.hu. Kellemetlen helyzetet teremtett viszont, hogy Ókovács Szilveszter épp e pillanatot választotta, hogy operarendezőként debütálhasson saját színházában. Főigazgatóként a legfőbb döntés hozója, miért is ne. Végül is prózai szerepben (nota bene a Napkirályt alakítva) már úgyis átlépett egy határt.
– bevonul a király kísérete Temesvárra, a forgószínpad is bemutatkozott, és pár másodperc alatt pazar belátást nyitott a tér mélységébe, amit a közönség tapssal jutalmazott. Palotást a Balettintézet apró növendékei jártak (Solymosi Tamás koreográfiájára), a gyermek- és a felnőttkar többször is megtöltötte a színpadot. Lisztopád Krisztina díszletei és jelmezei pompás látványt nyújtottak, parókák, kosztümök, dolmányok és fegyverek tucatjai forogtak a néző szeme előtt. Hatalmas kandalló előtt zajlott Erzsébet, László és Mátyás tercettje, grandiózus látvány volt Gara Mária és a címszereplő esküvője, a szememet legfeljebb az szúrta, hogy Nándorfehérvárt és Budát egyazon díszlet ábrázolta az I. Hunyadi lászló opera szereposztás youtube. és a IV. felvonásban. A Hunyadi-mítoszhoz persze nagy formátumú hősök kellenek, és jóllehet az Operaház a lehető legjobb szereposztásban vonultatta fel művészeit, ikonikus alakítást csak a Szilágyi Erzsébetet éneklő Kolonits Klárá tól hallottunk. Az énekesnő remekelt a trillákkal, oktávokkal és szekvenciákkal díszített, híresen nehéz La Grange-áriában, megindított a tercettben, és minden mozdulatában királynői tekintélyt parancsolt.
Hááát! ) Jó helyzetleírás, hogy az ünnepélyes bevonuláson nem a király, hanem a nádor jön a díszes lovon. Az, hogy Hunyadi elfogásakor Gara pisztollyal sebesíti meg Hunyadit, nemcsak értelmetlen, de sután is kivitelezett ötlet. (Ráadásul erősen hajaz az Operaházat tendenciózusan visszautasító Kovalik Balázs majdhogynem rendezői védjegyként kezelt pisztolyára is. Hangoló: Hunyadi László. Ha ez nem szándékos, akkor a freudi elszólás tipikus esete. ) Az előző Hunyadi-reprízből (ami egyébként operaigazgatói tevékenységének indító eseménye volt) rendezőnk átemelte a különböző jelképeket (levelek, kard, könyv, pallos, stb. ), csak bőröndök helyett ezúttal egyetlen nagy ládában pakolgatják a szereplők ki, s be. Szintén a korábbi rendező, Szűcs Gábor "találmánya" volt a szinkronizált Mátyás. Akkor a nevelőnő adta Mátyás hangját, most különböző jelmezekbe bújtatva, olykor spanyolfal mögül hallhatjuk, míg Mátyás alakítója némán tátogja a szólamot. Engem ez a megoldás már 2012-ben sem győzött meg igazán, mindannyiunk nagy szerencséjére sem Szűcs, sem Ókovács nem rendezett még Figaro házasságá t vagy Rózsalovag ot sem.
Virtuális túra Terület 970 m2 Állófogadás 350 fő Konferencia 150 fő Bankett 150 fő Márvány csarnok A múzeum neoreneszánsz stílusban épült reprezentatív fogadótere márványburkolatáról kapta mai elnevezését. A csarnok két oldalát az emeletre vezető díszlépcsőház áttört korlátja szegélyezi, pihenője oszlopos galériaként kapcsolódik a Márvány Csarnokhoz, ahonnan gyönyörű rálátást biztosít a teremre. Terület 420 m2 Állófogadás 250 fő Konferencia 200 fő Bankett 100 fő Román csarnok A Román Csarnok hetven éven keresztül raktárként üzemelt, most a Szépművészeti Múzeum egyik legimpozánsabb és legreprezentatívabb tereként nyílt újra és ideális rendezvényhelyszínként szolgál csaknem minden elképzeléshez. A csarnok egyedülálló hangulatát fokozza, hogy a román stílust idéző térbe a 12. század végén épület freibergi dóm ma is látható Aranykapujának gipszmásolatán keresztül érkezünk meg. A román kori bazilikát idéző rendezvényhelyszínt hatalmas oszlopok és pillérek tagolják. A keresztény ikonográfiai program szerint megtervezett, de a millenniumi gondolatkörhöz is kapcsolható falfestményeken többek között a magyar történelem nagy alakjai elevenednek meg.
A Román Csarnokot 70 év után, 2018-ban nyitották meg a nagyközönség előtt (A kép forrása: Facebook) Csaknem három hónap zárva tartás után hétvégétől újra látogatható a Szépművészeti Múzeum Román Csarnoka. A csarnokot június közepén kellett lezárni, ugyanis az akkor lezúdult extrém mennyiségű eső következtében a múzeum beázott, kisebb károkat okozva a terem falfelületében. A károk helyreállítását és az épület csapadékelvezető rendszerének bővítését a múzeum korábbi felújítását végző cég garanciális munka keretében végezte el, tájékoztatta a Szépművészeti Múzeum az MTI-t. A beázás a Román Csarnok alatt lévő műtárgyraktárt is érintette, az ott tárolt 1500 műtárgyból 30 festmény felületét érte a befolyó víz. A gyors beavatkozásnak köszönhetően ezek egyike sem szenvedett maradandó károsodást, s a múzeum szakemberei időközben restaurálták valamennyi érintett alkotást – olvasható a közleményben. A beázás után a múzeum vezetése a legjelentősebb hazai építésügyi minőségellenőrzési szervezetet, az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot (ÉMI) kérte fel, hogy vizsgálja ki, mi okozhatta a víz épületbe való bejutását.
Tegnap adtunk hírt róla, hogy június 20-án, szombaton három hónap szünet után kinyit a Szépművészeti Múzeum, ahol az állandó kiállítások mellett egy erre az alkalomra összeállított, Dürer kora című grafikai kamarakiállítás is megtekinthető lesz. Ezután viszont levelet kaptunk a múzeum egy munkatársától, aki csodálkozott az újranyitáson: "Erre egyébként amiatt sem kerülhet sor, mert a vasárnapi özönvízszerű eső miatt az épület jelentős vízkárokat szenvedett, az újonnan átadott Román Csarnok például teljesen beázott a falakat díszítő freskókkal együtt és a műtárgyraktárak, illetve a földszinti állandó kiállítások is vízben állnak" – állította a levélíró. Megkérdeztük a múzeum kommunikációs osztályát, hogy tényleg ilyen súlyos állapotok vannak-e házban, és kiderült, hogy a Román Csarnok valóban beázott június 14-én, amikor Budapestre szokatlan mennyiségű csapadék zúdult le, viszont a károk közel sem olyan jelentősek a megítélésük szerint. "A vasárnapi ítéletidő és a rövid idő alatt leesett extrém mennyiségű esővíz kisebb károkat okozott a múzeumban.
Újranyitás hetven év után – A Szépművészeti Múzeum Román Csarnokának története címmel számos fotóval illusztrált, 250 oldalas kötet jelent meg a múzeumi tér rekonstrukciójának és ideiglenes megnyitásának alkalmából. A 2. világháborús sérülések miatt a közönség elől évtizedig elzárt Román csarnok a múzeum átfogó rekonstrukciójának köszönhetően újult meg, a Liget Budapest projekt keretében. A felújított épületrész március 15. és április 2. között ingyenesen látogatható. Az erre az alkalomra megjelent album művészettörténészek és restaurátorok tanulmányainak segítségével mutatja be az elmúlt évtizedekben a látogatók elől elzárt, impozáns csarnok történetét, gazdag falfestését és régen várt restaurálását – közölte az MTI-vel a Szépművészeti Múzeum. A Szőcs Miriam művészettörténész által szerkesztett könyvben hat hosszabb tanulmány tárgyalja a frissen restaurált különleges múzeumi teret különböző aspektusokból. Katona Júlia írása betekintést nyújt abba a folyamatba, ahogyan a két építész, Schickedanz Albert és Herzog Fülöp elképzelése formálódott a csarnok belső kialakításával kapcsolatban.