Az 1970-es évek folyamán a raktárak mellett mikrofilmező, restauráló és könyvkötő műhely is létesült. Ezt követte 1989 és 1991 között a hazai levéltártörténet második legnagyobb iratköltöztetési akciója. Sor került a bazilikai altemplomban senyvedő iratok fertőtlenítésére, s más iratcsoportokkal együtt a levéltár állományának zöme az egykori józsefvárosi Misura-féle kocsigyár Leonardo da Vinci közi átalakított épületébe került. Ez azonban nem jelenthette az elhelyezési gondok végleges rendezését, így a levéltárvezetés ismét felvetette az egységes, központi levéltárépület létesítésének gondolatát. 1998-ban végül a XIII. kerületi Teve utcára esett a választás, amelyre vonatkozóan az új tervpályázatot a Koris János vezette Budai Építész Műhely nyerte el. Budapest főváros levéltára főigazgató. A megvalósítást a Fővárosi Önkormányzat kizárólagos tehervállalása tette lehetővé. Az alapkövet Demszky Gábor főpolgármester 2002. október 11-én helyezte el, s az új létesítmény 2004-ben nyitotta meg kapuit. A 23440 m2 hasznos alapterülettel rendelkező új épületben több mint 35000 iratfolyóméter iratot őriz, rendez és ad ki a kutatóknak és ügyfeleknek Budapest Főváros Levéltára.
kerületi Heinrich István utcai, Molnár Farkas által tervezett s csak félig megépült, ovális kupolája folytán azonban műemléknek minősített Magyar Szentföld templom épületét jelölték ki. A centenáriumi lelkesedés elmúltával már nem volt többet szó új épület létesítéséről, s 1976-ban ezen részleg véglegesítése mellett döntöttek. Az 1970-es évek folyamán a raktárak mellett mikrofilmező, restauráló és könyvkötő műhely is létesült. Ezt követte 1989 és 1991 között a hazai levéltártörténet második legnagyobb iratköltöztetési akciója. Sor került a bazilikai altemplomban senyvedő iratok fertőtlenítésére, s más iratcsoportokkal együtt a levéltár állományának zöme az egykori józsefvárosi Misura-féle kocsigyár Leonardo da Vinci közi átalakított épületébe került. Ez azonban nem jelenthette az elhelyezési gondok végleges rendezését, így a levéltárvezetés ismét felvetette az egységes, központi levéltárépület létesítésének gondolatát. 1998-ban végül a XIII. Budapest Főváros Levéltára |. kerületi Teve utcára esett a választás, amelyre vonatkozóan az új tervpályázatot a Koris János vezette Budai Építész Műhely nyerte el.
Levéltárunk a Kerékpárosbarát Munkahely programban való részvétele kapcsán minden kerékpárral érkező látogatónk számára lehetőséget kíván biztosítani, hogy levéltári tartózkodása idején kerékpárját fedett kerékpártárolóban helyezhesse el. A fedett kerékpártárolót az épület Gömb utca felőli gépkocsibejáróján keresztül lehet megközelíteni. A kaput érkezéskor - a falon található kaputelefonon történő bejelentkezést követően - a Portaszolgálat munkatársai nyitják ki, illetve fogadják az érkező kutatókat és engedik be az épület területére. Budapest főváros levéltára központi kereső. Távozáskor szintén a Portaszolgálat munkatársai engedik ki a levéltár hátsó bejáratán az intézmény vendégeit, látogatóit.
aloldalak). Ezek jól láthatóak és képpel illusztráltak itt a Budapest Időgép főmenüjében. A Tovább gombra kattintva máris kipróbálhatjuk az adatbázis részeit. A Térkép almenüben rövid leírás segíti a keresést. A térképen könnyű a navigáció, az idővonalat is egyszerű használni. Külön infografikákra kattintva lehet szűkíteni a keresést épületfajtákra (pl. egyházi épület, vendéglátás, posta) is. Levéltárak / Budapest Főváros Levéltára | Magyar Levéltári Portál. A térkép alatti keresőmezőben szabadszavas keresést is végezhetünk a térképeken szereplő helynevek között. A keresés találati lista elemeire kattintva máris láthatjuk azokat megjelenítve az adott térképen. "A Budapest időgép/Térkép alkalmazásban négy különböző időmetszetben (1837, 1873, 1908, 1937) az elérhető korabeli legrészletesebb nagy felbontású térképek felhasználásával készült vektoros térkép segítségével tanulmányozható a város szerkezetének átalakulása, és a különböző korú térképeken egyszerre kereshető a térképeken előforduló valamennyi egykorú név (utcák, terek, városrészek, épületek stb).
Sorozat 11. kötet Frédéric Manns OFM, Bibliai szövegek értelmezése a zsidó és keresztény hagyományokban Sapientia-L'Harmattan, Budapest, 2013. "A rabbinikus irodalom máig érvényes információkkal látja el az Újszövetség szövegét kitartóan tanulmányozó kutatót. A múltban sokat tettek azért, hogy feltárják az evangéliummal közös hagyományokat, ezzel segítve elő mindkét szöveg megértését. Keresztények és zsidók többéves kutatása eredményeként ma nagyobb érzékenységgel és több megértéssel vagyunk a keresztény és a rabbinikus írások intertextualitása iránt. Ha a korai zsidó irodalom a rabbinikus irodalommal együtt fontos az Újszövetség nyelvészeti, gazdasági, földrajzi, szociológiai, liturgikus, hermeneutikai és teológiai hátterének tanulmányozásához, valamint történelmi értéke van, akkor nincs okunk kizárni a keresztény teológiai és biblikus fakultások tanrendjéből. Tanulmánykötetünk írásai szemléletmódot és megközelítéseket kínálnak a zsidó és keresztény értelmezési hagyományok útján. Történetek a biblia - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. A jánosi hagyománnyal kapcsolatos írásokat egy másik kötetben tesszük hamarosan közzé. "
Ilyen módon tulajdonképpen azt állítják, hogy a húsvét egy pogány eredetű ünnep. Így aki valóban Istennek tetsző módon akar élni, az nem ünnepli a húsvétot. Persze valójában a fenti kijelentés meglehetősen szélsőséges. A húsvét ünnepe igenis fontos a hívők számára, és aki megünnepli, attól még jó keresztény marad. A húsvét bibliai története – értsük meg a húsvét ünnepének keresztény üzenetét A hívők számára a húsvét elsősorban Jézus feltámadásának ünnepe. Ilyenkor megemlékeznek a Megváltó utolsó napjairól. Végigkísérik őt, a tanítványokkal közös vacsorától a szenvedésein át a haláláig egészen az ezt követő csodálatos feltámadásáig. A húsvét bibliai története: Utolsó vacsora Ám ha jobban belegondolunk, több rétege is van a Jézus feltámadásában rejlő üzenetnek. Az egyik tulajdonképpen maga a csoda, és az, hogy Krisztus helyettünk szenvedett, hogy megváltsa a földön élő összes ember bűnét. Ez már önmagában olyan nagy jelentőségű, hogy minden évben meg kell róla emlékeznünk. A másik része ennél kicsit bonyolultabb.
1. A világ teremtése Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet. A föld kietlen és puszta volt, és sötétség uralkodott a mélységben és a föld színén. És azt mondta Isten: Legyen világosság! – És lett világosság. És látta Isten, hogy a világosság jó, és elválasztotta a világosságot a sötétségtől. És a világosságot Isten nappalnak nevezte, a sötétséget pedig éjszakának. És azt mondta Isten: Gyűljenek egybe az ég alatt való vizek egy helyre, hogy lássék meg a száraz! És úgy lett. A szárazat pedig elnevezte Isten földnek, a vizet pedig tengernek. Azután azt mondta: Hajtson a föld maghozó füvet és gyümölcshozó fát! És úgy lett. És látta Isten, hogy ez jó. Ezek után pedig azt mondta: Legyenek világító testek az ég mennyezetén, a nagyobbik világító test, a Nap uralkodjék a nappalon, a kisebbik, a Hold pedig az éjszakán, a csillagok sokaságával együtt! És úgy lett. És látta Isten, hogy ez jó. És azt mondta Isten: Pezsdüljenek meg a vizek élő állatok nyüzsgésétől, és madarak repdessenek a föld felett!