Ugye igazunk van? A gyerekek pedig legközelebb arra kérdésre, hogy "Na, hova menjünk kirándulni? ", biztosan azt mondják majd: "Oda, ahol a múltkor ahol a múltkor is voltunk". És akkor ismét bebizonyosodik, hogy a Dunakanyarnál keresve sem lehet jobb úti célt találni. Gondoljatok csak a Bükkös-patak vizén őrült tempóban versenyző gumikacsákra! Fotó: Deim Balázs 3. Dobogókő – Egy nap a Dunakanyar felett Hatalmas tévhit, hogy gyerekekkel nem érdemes elindulni túrázni, mert ők még nem élvezik a gyaloglást és a panorámát. Kirándulás gyerekekkel > Vidámpark, élménypark > Gyermekeknek - wyw.hu. Vannak olyan kirándulóhelyek a Dunakanyarban, ahova bármikor nyugodtan magatokkal vihetitek a csemetéket. Ilyen például a gyönyörűséges Dobogókő! A Visegrádi-hegység legmagasabb csúcsát télen-nyáron felkereshetitek, akár gyerekekkel is, sőt, itt még babakocsival sem lesz küzdelmes a közlekedés. A panoráma magért beszél, ráadásul olyan elképesztő fotókat fogtok készíteni, hogy a képek láttán egy pillanatra magatok is elgondolkodtok azon, nem vagytok-e született tehetségek.
A Piliscsévi Játékpark egy olyan fontos szerepet tölt be, mely egyaránt segít szülőknek, pedagógusoknak, gyerekeknek megadni egy olyan lehetőséget, ami egy kirándulás vagy nyári tábor keretein belül adja meg a természet közelségét, a játék élményét, a másként tanulás örömét, elérhető módon és áron. Katica Tanya Aktív Pihenés Központ A Katica Tanyán az igazi élmény minden összetevője rendelkezésre áll: többféle szállás, rugalmas ellátás, 60 féle ingyenesen igénybe vehető bel- és kültéri játék, 50 féle program a gazdálkodás, kézművesség, hagyományőrzés és természetismeret témakörökben. Aki ellátogat egyszer a Katica Tanyára, az gazdagabb lesz egy nagyszerű élménnyel! Dinópark Ausztriában A Park egy öthektáros gyönyörű erdőben, életnagyságú, a paleontológiai kutatások eredményeinek tökéletesen megfelelõ, tehát valósághű modellekkel mutatja be a dinoszauruszok történetét, megjelenésüktől - drámai kihalásukig. A megdöbbentő méretű, történelem előtti őslényeken, majd a jégkorszak állatain kívül, az ember történetének hét millió évét illusztráló, szintén életnagyságú makettsorok is kiváló környezetet, felbecsülhetetlen ismeretanyagot biztosítanak a rendhagyó biológia-, földrajz-, történelemórákhoz.
(Az első próbaadást a Posta Kísérleti Intézet Gyáli úti épületében készítették). A hazai televíziózás e történelmi eseményére a Bauhaus-stílusban épült egykori Hargita szálló negyedik emeletén került sor. A hegy legmagasabb pontja 427 méter, így itt gyakran más időjárási viszonyokat találunk, mint lent a városban. Hol jobbakat, hol sokkal rosszabbakat. Tavaly például egy téli reggelen gyönyörű inverziós rétegződést láthattunk a Széchenyi-hegyről és a Normafáról. Míg lent tejfehér köd borult a városra, odafönn szikrázó napsütésben élvezhettük a nem mindennapi látványt. A magasban napsütés, lent felhőkbe burkolózik a város Forrás: Tóth Judit 2014 decemberében viszont komoly jégkárokat okozott a Széchenyi-hegyen a fákra és a vezetékekre fagyott ónos eső, a pusztítás nyomait még ma is lehet látni. Mindebből lent, a városban semmi nem volt érzékelhető. A Széchenyi-hegyről jó kis túrákra lehet indulni az Ördög-orom vagy a Farkas-völgy felé. Mi legutóbb – december közepén – rövid körtúrát tettünk a Farkas-völgyben.
II. András pedig 1217-1218-ban maga is keresztes hadjáratot vezetett a Szentföldre. Akko városáig jutott és felvette a Jeruzsálem királya címet. +1 Amin Maalouf: A keresztes háborúk arab szemmel Amin Maalouf A keresztes háborúk arab szemmel Ford. Keresztes háborúk arab szemmel free. V. Tóth László, Európa, 2015, 462 oldal A libanoni származású francia írót, Amin Maaloufot, akinek a Taniosz sziklája, a Levantei kikötők és a Szamarkand című regényei magyarul is nagy sikert arattak, a keresztes háborúk történetét feldolgozó nagyívű történelmi munkája indította el a hírnév útján. Könyve, amely megjelenése pillanatában, 1983-ban a döbbenetes újdonság erejével hatott, ma már alapműnek számít ebben a témakörben. A keresztes háborúk történetével foglalkozó művek döntő többségétől eltérően Maalouf nem a támadók, hanem a megtámadottak, az arabok szemével láttatja a "dzsihád", a "szent háború" kétszáz évét, az európai és az arab világ, a keresztény és az iszlám vallás-kultúra réges-régi, de a mai időkre is kiható összecsapását. Hogyan látták, hogyan értékelték a megtámadottak a kegyetlen, véres eseményeket, miként ítélték meg a Nyugatról érkezett, hitükkel, civilizációjukkal fennen kérkedő, ám gyakorta barbárok, sőt vadállatok módjára viselkedő hódítókat?
A muszlim vezetők nem akadályozták a zarándokokat, de a szeldzsuk hódítása után a város elérése, szinte lehetetlennek tűnt. Zarándok csoportokat támadtak meg és fosztottak ki, vagy mészároltak le. Az "agrárforradalom"-nak köszönhetően a népesség jelentősen megnövekedett, a föld nehezen bírt el ennyi embert és Nyugat-Európa felől egy erős expanzió (terjeszkedés) indult kelet felé. (Körülbelül 46 millió ember élt akkor Európában. ) A clunyi reformok után az egyház befolyása nagyobb lett, a század végére az emberek vallásossága megnőtt. Ennek oka lehetett egyebeken kívül a végítélet napjának eljövetele, melyet a jubileumi évben vártak. ORIGO CÍMKÉK - IV. Balduin. (1000-re) [1] A zsinat előtt [ szerkesztés] II. Orbán pápa (1088-1099) 1095 elején összehívta a nyugati kereszténység képviselőit első nagy zsinatjára, melyet márciusra, Piacenzába hirdetett meg. A zsinat mint a nyugati kereszténység legfőbb bírósága bíráskodott, ahol a pápa volt a főbíró. A résztvevők között voltak a bizánci császár, Alexiosz küldöttei is, akik sikeresen meggyőzték a pápát és legtöbb püspökét, hogy a kereszténység fő bástyája veszélyben van.
Orbán együtt érzett a császárral és a toborzásnál egy dicsőbb terv fogant meg fejében: "a szent háború". A zsinat [ szerkesztés] Orbán meghirdeti a keresztes hadjáratot. II. Orbán pápa megérkezik Franciaországba, hogy megtartsa a clermont-i zsinatot A clermont-i zsinat 1095. november 18. és 28. között gyűlésezett Clermont-ban, Franciaországban. Az eseményen több mint 100 egyházi személy vett részt. Egy 900 éves kardot találtak Izrael partjainál. Az aktuális ügyeket nézve: megerősítették a szimónia, és a papi házasság elleni dekrétumot, helyeselték az Isten tűzszünetét, továbbá kiközösítették Cambrai püspökét szimónia miatt, továbbá megállapították Lyon érsekségének elsőbbségét a sens-i és reimsi egyháztartományokkal szemben. A zsinat vád alá helyezte I. Fülöpöt, ugyanis Lyon érseke korábban kiközösítette az uralkodót házasságtörés miatt. Fülöp bevallotta, hogy feleségét, Berthát eltaszította magától és Bertradát szerette. Ezek alapján Orbán egyházi átokkal sújtotta a francia királyt. A zsinat alatt kihirdették, hogy november 27-én a pápa nyilvános gyűlést tart, ahol nagy bejelentést tesz.
A Heath Ledger főszereplésével forgatott Lovagregény című hollywoodi filmben látottak egyáltalán nem mutatják pontosan a középkor valóságát. A tornákon zajló ütközetek bár nem mentek vérre, s céljuk csupán az ellenfél nyeregből való kiütése volt, a viadalokat a valaha volt legveszélyesebb sportágak közé emelik. A lovagi torna alkalmával rendszeresen zúztak szét fejeket, sebesítettek meg életveszélyesen mellkasokat, valamint nem egy lovag törte nyakát, mikor kizuhant a nyergéből. Keresztes háborúk arab szemmel mp3. A Lovagregény című film közel sem a valóságot mutatja be A háborúk a középkorban általában szűk időintervallumban zajlottak: a késő nyári vagy kora őszi időszakban, amikor már betakarították a termést, az utak még nem voltak túl porosak, és a hőmérséklet nem volt se túl meleg, se túl hideg, a lovagok ekkor vonultak a középkor legnagyobb csatáiba. Többezres seregek indultak meg egy-egy szomszédos város, fejedelemség vagy egy egész ország ellen, amelyet éppen az uralkodó vagy a hűbéres ellenségnek nyilvánított. A lovagok, mint a korszak hivatásos katonáskodó rétegének tagjai, egy-egy ilyen hadsereghez csatlakozva igyekeztek bizonyítani harcedzettségüket a hűbérurak előtt, akiktől birtokokra és jövedelemre számíthattak.
A regényekben nemcsak a korról, az életmódról, a harcokról kapunk hiteles és árnyalt képet, hanem a jól felépített szereplők segítségével a politikai cselszövésekbe és a keresztes hétköznapokba is bepillanthatunk. A négy regény két kötetben jelent meg, a fenti az első kettő. A cselekmény 1133-ban kezdődik, a helyszín: Palesztina, a Jeruzsálemi Királyság. Keresztes katonák sírjaira bukkantak | National Geographic. A keresztény világ e legkeletibb bástyáját súlyos belviszály dúlja: Chatilloni Rajnáld és a hozzá hasonló könyörtelen rablólovagok háborút provokálnak a hatalmas szaracén birodalomal. Hiába a néhány józan főúr – köztük Ibelini Balian – mértéktartó, okos politikája a hiába hadvezéri tehetségük: Szaladin a hattini csatában döntő vereséget mér rájuk. Ez az a történelmi esemény, amely a harmadik keresztes hadjáratot kiváltotta. A nagy nyugati fejedelem, Oroszlánszívű Richárd, Fülöp Ágost, és Rőtszakállú Frigyes Palesztínába vezetik seregeiket, hogy a Szentföldet a kereszténység számára visszahódítsák. Csakhogy köztük is éppúgy tombol a hatalmi féltékenység, mint a helybeli bárók között, a Rőtszakállú halála után Fülöp Ágost, a francia uralkodó hamarosan visszatér hazájába – nem utolsósorban azért, hogy Franciaországgal határos angol birtokokra rátegye a kezét – az Oroszlánszívű által vezetett hadak pedig végül is kudarcot vallanak a szaracén stratégiával szemben.
Részlet a bayeux-i kárpitból Még a kutatók is sokáig úgy gondolták, hogy a harcosok kardja legalább hat-hét kilót nyomott. Ebben az esetben azonban igen kevés lovag lett volna képes tartósan fogni a harci eszközét. Valószínűleg olyan fegyverekkel harcoltak, amelyek 3 fontnál (1, 5 kg) nem voltak nehezebbek. A régészek már azt is bebizonyították, hogy a lovak nagyságát is túlbecsültük. A félelmetes lovagok valószínűleg egy mai pónilónál épphogy nagyobb harci lóval vonultak hadba. Mindezen közkeletű tévedések azonban semmit sem vonnak le abból a tényből, hogy a lovagok élete teli volt veszéllyel. A régészeti tanúságok szerint alig ismerünk olyan lovagsírt, ahol a maradványokon ne lett volna többféle sérülés is: volt, hogy a fél fogsorukat kiverték, a koponyacsontokon horpadások, a kar- és lábszárcsontokon pedig vágásnyomok tucatjai éktelenkedtek, s szinte nem találtak olyan középkori harcost, akinek ne lett volna eltörve valamelyik bordája. Keresztes háborúk arab szemmel 3. Bujálkodás, alkohol és zsákmány
A város impozáns bástyáit és vastag kőfalait mintegy tízezer harcos védte. Ám 1291 tavaszán Akkót ostrom alá vette az irdatlan mameluk sereg. Az Elátkozott toronyban Roger Crowley történész eleven mesélőkedvvel számol be a mamelukok bősz támadásáról, akik a dzsihád lázában égve képzett árkászok csapataival és óriási katapultokkal felszerelkezve indultak Akkó falai ellen, hogy minden korábbinál hevesebb lövedékzáport zúdítsanak rájuk. A szerző fennmaradt arab forrásokból és eleddig lefordítatlan latin okiratokból merítve eleveníti föl az összeomlóban lévő keresztes királyságok és a harcos iszlám konfliktusát. Az Elátkozott torony, középpontjában a drámai utolsó ütközettel, lebilincselően ábrázolja a keresztes hadjáratok korát, s merőben új szemszögből láttatja a világtörténelem e fordulópontját. Graham Shelby: Sötét lovagok - Hiú királyok Graham Shelby Sötét lovagok - Hiú királyok Ford. Gy. Horváth László, Európa, 1983, 646 oldal Az izgalmas regénysorozatot nekem egy kereszteskori településhálózatokkal és várakkal foglalkozó régész ajánlotta.