Kölcsönös kompromisszumokat tartalmazó megegyezéssel zárult az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) oldalainak egyeztetése a Munka törvénykönyve módosításáról pénteken - tájékoztatott a tárgyalást követően Szabó Endre a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnöke az ÉT szakszervezeti oldalának soros elnöke. A megállapodást - a társadalmi párbeszéd megújításáról szóló egyezséggel együtt - a tervek szerint jövő héten kedden írják majd alá a tárgyaló felek. Szabó Endre rámutatott: a kormányzati oldal ragaszkodik ahhoz, hogy e két témakörön kívül egyezségre jussanak a GDP-hez kötött reálkeresetemelésről is. A munkavállalói és munkaadói oldal nem zárkózik el a tárgyalástól, de a keresetemelésre vonatkozó megállapodást még nem lehet megkötni. - A kormánynak el kellene tekintenie attól, hogy a három témakört összekapcsolja, mert ez meghiúsíthatja, hogy realizálják az eddigi tárgyaláson elért eredményeket - mondta Szabó Endre. Szabó Endre elmondta: a Munka törvénykönyve módosításáról megtartott tárgyaláson a szakszervezetek hat kérése közül ötnél a kormányzat, illetve a munkaadói oldal kompromisszumkészségéről tett tanúbizonyságot.
A lanyhább időszakban nem csökken a bér, de nem jár túlóradíj vagy hasonló az extra terheléses napokra, hónapokra sem. Új előírás, hogy a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló számára elegendő lehet havonta egy heti pihenőnapot beosztani. Ennyit érnek a kollektív szerződésre vonatkozó előírások Némiképp átalakítják a munkanap meghatározását is. Munkanap: "a naptári nap vagy megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható". Az új szabályok szerint tehát a "munkarend" számít, és nem – mint az a most még hatályos rendelkezésekben szerepel – a "munkáltató működése". A kormánypárti nyilatkozók a parlamentben megfogalmazott éles ellenzéki kritikákat kifejezetten értetlenkedve fogadták. Az új szabályok ugyanis arra is kitérnek, hogy a hosszabb munkaidőkeret kialakítását kizárólag a munkavállalók és a munkaadók képviseleteinek megállapodására bízzák, azt kollektív szerződéshez kötik.
Az órabéres munkavállaló esetén ettől eddig minden esetben eltérően is megállapodhattak a felek. A módosítás ezen annyiban szigorít, és ezzel növeli a munkavállaló érdekeinek védelmét, hogyha a keret időtartama 4, illetve 6 hónapnál hosszabb, akkor az említett eltérő megállapodások csak kollektív szerződés ezt megengedő rendelkezése esetén köthetők. A munkaidőkeret lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a ténylegesen teljesített munkaidő alapulvételével kell elszámolni. Amennyiben a munkaidőkeret lejártát követően az elszámolás azt mutatja, hogy a munkavállaló a ténylegesen teljesítéshez képest alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet számára a következő havi munkabérrel ki kell fizetni. Ha pedig a munkavállaló magasabb összegű munkabérben részesült, akkor az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A munkaidő-beosztás módosítása A munkaidő-beosztás megváltoztatása nem csak a munkáltató érdekkörében merülhet fel a, hanem a munkavállaló írásbeli kérésére is történhet módosítás.
gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül. Változott továbbá a szabadságra való jogosultság szabályrendszere is, amelynek következtében a keresőképtelenség teljes tartamára jár a munkavállalónak szabadság, nem csak a naptári évenként harminc napot meg nem haladó tartamra. A módosításoknak megfelelően a vezető munkavállalók munkaszerződése nem térhet el az Mt. 65. § (3) bekezdés a), b) és e) pontjában foglaltaktól, azaz amennyiben egy vezető az Mt. § (3) e) pontja szerinti emberi reprodukciós kezelés alatt áll, de legfeljebb annak megkezdésétől számított hat hónapig, az általános szabályoknak megfelelően felmondási védelemben részesül, és ettől a felek a munkaszerződésben megállapodásukkal sem térhetnek el. Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban további kérdése merülne fel, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal: Dr. Csabai Marianna Dr. Kricskovics-Béli Boglárka Dr. Óváry-Papp Nóra CLV Partners hírek
A munkaidő-keret maximális tartama Továbbra is három esetet, és az ahhoz tartozó egy-egy időszakot kell figyelembe vennünk a munkaidő-keret mértékénél. Az első két esetben semmi sem változott: az általános esetekben legfeljebb 4 hónapos munkaidőkeretet lehet meghatározni, míg bizonyos atipikus foglalkoztatási formáknál, így a) a megszakítás nélküli munkarendnél, b) a több műszakos munkarendnél, c) az idényjellegű tevékenységnél, d) a készenléti jellegű munkakörben, továbbá e) közlekedéshez kapcsolódó munkakör esetén 6 hónap lehet. A változás a harmadik esetben lesz, amikor objektív, műszaki vagy munkaszervezési okok indokolják a magasabb túlóra alkalmazását. Ilyenkor kollektív szerződésben megállapodnak a felek akár harminchat hónapos munkaidő-keret alkalmazásáról is. Ez az eddigi lehetőség háromszorosa. Órabéres munkavállaló bérelszámolása munkaidőkeret esetén Munkaidő-keret alkalmazása esetén a) a havibéres díjazásnál a munkavállalónak a havi alapbére jár; b) az órabéres díjazásnál az általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével kell elszámolni a bért.
A munkavállalót az önként vállalt többletmunka nem vállalása miatt nem érheti hátrányos megkülönböztetés, ezért a munkáltató általi felmondásnak nem lehet kizárólag az az indoka, hogy az önként vállalt többletmunkáról szóló megállapodást a munkavállaló felmondta. Egyéb pontosítások - A munkáltatónak a munkaidő-beosztást a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban és nem hét nappal korábban kell közölni. - A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a korábban közölt munkaidő-beosztáshoz képest legalább kilencvenhat órával és nem négy nappal korábban módosíthatja. Adópraxis (2018-12-17)
(MTI) Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Erre összesen 20 évet kaptok, ezen belül kell a munkaviszonyt lefolytatni. Ez azt jelenti, hogy ha például 5 évet jártatok állami ösztöndíjjal egyetemre, akkor 5 évet Magyarországon kell dolgoznotok. Mi történik, hogyha ezeket nem teljesítitek? Ha nem sikerült megszerezni a diplomát a megadott időn belül, akkor az alapképzésben vagy mesterképzésben résztvevőknél 1, osztatlan mesterképzés esetén 2 félévet elengednek kötelezettségek nélkül. Viszont, ha ennél több ösztöndíjjal elvégzett félévről van szó, akkor ennek megegyező ideig munkaviszonyt kell folytatnotok Magyarországon a jogviszony lejárta utáni 2 éven belül. Ha az oklevelet sikeresen megszereztétek, de mégsem dolgoztátok le a megadott időt 20 éven belül, akkor vissza kell fizetnetek az ösztöndíj összegét az államnak. Ha valamennyit dolgoztatok ugyan, de nincs meg a megfelelő idő, akkor a munkában töltött napokkal arányosan szabják ki a visszatérítendő összeget. Ha felvesznek államilag támogatott levelező képzésre mennyi idő után bírálják.... Mikor mentesülhettek a feltételek alól? Az oklevélszerzési kötelezettség alól kérvényezhetitek a mentesülést 3 gyermek születése, tartós betegség, baleset, szülés vagy más rajtatok kívül álló váratlan okok esetén, a hazai munkaviszonyt-fenntartási kötelezettség esetében pedig ezeken kívül a megváltozott munkaképességre is hivatkozhattok.
Ehhez kapcsolódik, hogy a tanulmányaitok szüneteltetése esetén, azaz passziváláskor ez az időpont automatikusan eltolódik a szüneteltetés idejével megegyezően. Nagyon fontos, hogy az igénybe vehető állami félévek száma – ami a képzési idő + 2 félév – nem azonos az oklevélszerzési kötelezettség határidejével. Tehát 6 féléves képzés esetén 6+2 (azaz 8) félévre kaphattok támogatást, de az oklevélszerzési határidő 6 x 1, 5, ami 9 félévet jelent - írja a felvételi tájékoztató. Második feltétel: hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség Az alapvető elvárása ennek a kötelezettségnek, hogy amennyi időt állami ösztöndíjjal tanultatok, annyi időt kell itthon ledolgoznotok. Eduline.hu - államilag támogatott képzés. Példa: az emberi erőforrások alapszak képzési ideje 6 félév, így ez esetben 9 félév alatt kell megszerezni a kiállított oklevelet. Ha a hallgató határidőn belül, példának okáért 6 félév alatt megszerzi az oklevelet, akkor az oklevélszerzést követő naptól számítva 20 éven belül kell ledolgoznia a 6 félévnek megfelelő időt, ami (tekintettel arra, hogy egy tanulmányi félévet 150 napnak feleltetünk meg) 900 napot jelent.
1/2 anonim válasza: Igen, de nem minden intézményben és nem minden szakon. 2016. jan. 1. 17:31 Hasznos számodra ez a válasz? 2/2 A kérdező kommentje: Tudsz esetleg mondani olyat ami ilyen? böngésztem őket de nem nagyon találtam Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény előírásai szerint a magyar állami ösztöndíjas és az önköltséges képzésre történő felvétel nem jelent végleges és változtathatatlan finanszírozási kategóriát senki számára. Ennek megfelelően tehát felvétel esetén a magyar állami ösztöndíjas képzésben való részvétel az első tanévre szól. Akkor folytathatók magyar állami ösztöndíjas képzésben a tanulmányok, ha a felsőoktatási intézményben adott képzési időszakra előírt – minimálisan meghatározott számú – kreditet összegyűjtötte a hallgató, illetve elérte az intézmény szervezeti és működési szabályzatában megállapított tanulmányi átlagot. Természetesen ellenkező irányú átsorolás is lehetséges, a legjobb teljesítményt elérő önköltséges hallgatók átkerülhetnek a "megüresedett" magyar állami ösztöndíjas helyekre. Ez a szabály arra ösztönöz mindenkit, hogy a lehető legjobb teljesítményt nyújtsa tanulmányai során. Az átsorolás úgy történik, hogy a tanév végén az adott felsőoktatási intézmény rangsort állít fel a hallgatók tanulmányi teljesítményét figyelembe véve, és a Tájékoztató megfelelő fejezetében részletezett esetekben átsorolja a hallgatókat az eltérő finanszírozási formák között.