Hazajött a király, mennek elébe, hogy tegyen igazat. Mátyás király azt mondta, hogy a csikó a szekeresé. A királyné bosszankodott, hogy a király ilyen ítéletet hozott. Kitanította a ló gazdáját, hogy kerítsen egy hálót, s húzgálja az ablakuk alatt, mintha halászna. Ők majd kikönyökölnek a királlyal az ablakon, s megkérdezik, mit csinál? Ő csak felelje azt, hogy halászik. A többit majd eligazítja. Úgy is lett. Az ember kerített egy nagy hálót, s húzgálta a porban. A királyné kikönyököl az ablakon, s felkiáltott: - Na, nézzen oda felség! Mit csinál ott az az ember? A király is kinézett az ablakon, s leszólt: - Ugyan bizony, miért huzigálja kend azt a hálót a porban? - Nem egyébért - válaszolta az ember -, csak halászok. - Nahát! Ki hallott még ilyent, hogy valaki a porban halat akarjon fogni? - morfondírozott a király. - Miért ne? Hát olyant ki hallott, hogy egy szekér csikót fialjon? - csattant fel a királyné. A király mindjárt tudta, honnan fúj a szél. Mátyás király második felesége. Nagy méregbe gurult. - Nem megmondtam feleség, hogy ne szólj bele az én dolgomba?
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2012. Mátyás király 1. felesége. feb 22. 18:10 Felesége mérgezte meg Mátyás királyt? Budapest - Mátyás király nem természetes halált halt, hanem neje, Aragóniai Beatrix mérgezte meg agyafúrt módon – legalábbis ezt állítja kutatásait követően Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője. Az ezredes három évkutatómunkáját követően megjelent könyvében azt írja: az asszony nemcsak hogy "büntetett" előéletű volt, de családjában sem volt ritka a gyilkosság. Ha most ölt volna, Aragóniai Beatrix személyiségi jogait tiszteletben kellene tartanunk arca eltakarásával – Beatrix mérgezett fügékkel és kicsit később tömény méreggel végzett hitvesével. Az asszonynak volt motivációja is, hiszen Mátyás megölésével meg akarta akadályozni, hogy a király vérszerinti leszármazottja, Corvin János kerüljön a trónra, és magának szánt a hatalmat – fejtette ki Garamvölgyi, és hozzátette: a "fekete özvegynek" priusza is volt, hiszen a korabeli dokumentumok szerint Nápolyban, egy szerelmi orgia közben egy apródjával is végzett.
Horváth Gábor Felhasznált irodalom: Dümmert Dezső: A két Hunyadi. Bp., 1985. ; Galeotto Marzio: Mátyás királynak kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről szóló könyv; Szamota: Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten. 1054-1717. Bp., 1891. A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. Mátyás. | Régi magyar szólások és közmondások | Reference Library. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép.
Egyszer Mátyás úgy nősült, hogy szegény lányt vitt a házhoz. Éltek szépen, semmi baj nem környékezte őket, csak nem sokkal ezután a király elment kenyeret keresni valamelyik háborúba. Bécs alatt csatározott, hanem újdonsült feleségének szigorúan meghagyta, hogy amíg ő odafönt háborúzik, ha törik vagy szakad, a bírói székbe bele ne üljön, mert nem asszonynak való foglalkozás az. Mátyás király felesége beatrix. Ennek elhangzása után, talán a csapatok kavarta por még el sem oszlott, verik ám a budai vár kapukilincsét bebocsátásért. Hát ahogy megnyílik a bejárat, két koldus áll a küszöbön, hogy nekik múlhatatlanul fontos ügyben kell ítéletet mondjon a király távollétében a királyné, mert a királyi igazság kimondása nélkül ők már a déli gölődin levest sem tudják megenni, inkább éhen halnak az árokparton az ország nagy szégyenére! A királyné átlátta, hogy itten az ura király, meg az egész magyar haza böcsülete forog kockán, hát Mátyás szigorú parancsa ellenére, mivel a szükség törvényt bont, beleült a székbe, s meghallgatta a koldusok panaszát, amelyik úgy szólt: Egyikük birtokolja a szamarat, másikuk a kétkerekű kordéjt.
Erre a szamárcsikós koldus fölkapta a fejét, s gyanakodva mondja, nem lehet az, hogy a vízlakó hala Duna-parton pocskolja a gabonát! A királyné udvariasan válaszolt: - Kedves koldus uram, ha a kordé csikót fialhat, akkor a hal is pocskolhatja a part mentén kalászoló búzát. A koldusok elmentek, azt látván, hogy itten föllebbezésnek helye nincsen. Hanem ezek után bizonyos időre nagy dicsőségesen jön ezer harsonák között hazafelé a király. A királynét nagyon rágta a lelkiüdvösség, hogy az ura parancsát áthágta, beleült a bírói székbe. De megvacsoráztak, lakomáztak, a király fáradt volt, feküdni indult, amikor a felesége kivallotta szelídkésen, hogy biz ő csak megülte a bírói széket. Mátyás elszomorodott ezen. Nem haragudott, hanem azt mondta nagy komolyan, hogy reggelre a palotát elhagyja ám az oldalborda. Ne is lássa! Mátyás király okos felesége. Menjen vissza az édes jó anyjához! De hogy jószívűségét is lássa, azt vihet magával a palotából, ami neki a legkedvesebb. Ezzel a szóval kiitta serlegéből az utolsó korty bort, amibe a királyné álomport szórt észrevétlen.
Az kétségtelen, hogy a királynő jelentős befolyást gyakorolt Mátyásra, kifinomultsága és művészetpártolása segítette abban, hogy az amúgy is kibontakozó magyarországi reneszánsz kultúra lendületet kapjon. Beatrix Stájerországon keresztül érkezett 1476 decemberében Magyarországra, ahol a húsz legelőkelőbb magyar főúri hölgy várta, hogy Székesfehérvárra kísérje. Mátyás fél mérföldre a koronázóvárostól fogadta 3000 lovagjával leendő feleségét. A kíséret ragyogott a gyöngyöktől, aranytól és ékkövektől. Mátyás Király meg a felesége. Az uralkodó mellett ott volt a bosnyák király, édesapja egykori barátja, Újlaki Miklós sok más magyar előkelő és német fejedelem társaságában. A földön, ahol a "szerelmesek" életükben először találkoztak, 13 vég hosszú kék posztót terítettek le, melyet aztán elhaladás után az olasz követek széttéptek maguknak (a posztó komoly értéket képviselt, de azért mindenki megbotránkozott a viselkedésükön). A király a posztócsík közepén találkozott Beatrixszal, aki térdre ereszkedett, ám Mátyás kézen fogva felemelte, és az előkészített pompás sátorba vezette.
Apja, Ferdinánd király kifejezetten veszélyeztetett trónon egyensúlyozott Nápolyban, Magyarország katonai megsegítésére nem gondolhatott, sőt 1480-ban Otrantó ostromakor ő kért segítséget Mátyástól. A Magyar Balázs vezette magyar zsoldosok segítettek is visszaszerezni a várost a töröktől. Mindent egybevetve sem diplomáciailag, sem utódlásilag nem volt szerencsés Beatrix választása, bár ez 1476-ban még nem látszott. A család egyébként is terhelt volt, Beatrix édesapjának az volt a szenvedélye, hogy ellenségeinek kitömött fejeit üvegvitrinekben tartotta egy szobában. Beatrixszal kapcsolatban pedig felmerült, hogy már nem volt szűz, mikor 19 évesen Magyarországra érkezett. Egyik állítólagos szeretőjét ráadásul meggyilkolva találták még Nápolyban, s a szóbeszéd szerint Beatrix tüntette el a hírnevére potenciális veszély jelentő személyt... A szüzesség fontossága a középkori hercegnők esetében különösen fontos volt – nem elsősorban erkölcsi aggályok miatt –, mert csak így lehetett biztosra venni, hogy a király lesz az esetleges utód édesapja, hiszen a középkorban nem léteztek DNS-tesztek.
Grimm meséiből: A brémai muzsikusok teljes mesefilm – MeseKincstár Grimm meséiből: A brémai muzsikusok teljes mesefilm Egy gazda úgy dönt, megszabadul hasznavehetetlen jószágaitól, hiszen már egyik sem képes teljesíteni a feladatukat a ház körül. A szamár, a kutya, a macska és a kakas azonban elmenekülnek és elhatározzák, hogy elmennek egészen Brémába, hogy ott zenélésből éljenek meg. Kalandos útjuk során azonban sok veszély fenyegeti őket és minden bátorságukat össze kell szedniük, hogy túljárjanak pár csaló eszén. Az állatok összefognak és közös erővel győzik le a gonosz támadókat. Rajzfilm - A brémai muzsikusok - Mesefilm | Mese @. Szavazatok 4. 72 ( 25 votes) +Mesevideó
A békés öregkort mindenki megérdemli. Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] A mese adaptációit lásd: Brémai muzsikusok (egyértelműsítő lap) Források [ szerkesztés] Magyar Elektronikus Könyvtár További információk [ szerkesztés] A Brémai muzsikusok - Hangos diafilm. a YouTube -on
Ez a rajzfilm egy klasszikus, tanulságos Grimm mese alakján készült. A főszereplők olyan állatok, akik egykori szeretett otthonukból el kell szegődniük, ugyanis gazdáik szerint már haszontalanok a háznál. A kakas, a kutya, a macska, és a szamár időközben megismerik egymást, és összeállnak. Brémai muzsikusok teljes mese. Kitalálják, hogy elmennek Brémába, és muzsikusnak állnak. Útjuk során azonban rájuk esteledik, így betérnek egy erdő széli kis házikóba. Ott azonban megtámadják őket, de a csalafinta állatok túl járnak a támadók eszén. Szavazatok 4. 48 ( 21 votes)
Mielőtt elaludt volna, Tarajos koma szokása szerint körülkémlelt a vidéken. Ahogy így szemlélgette a környéket, egyszer csak világosságot látott nem messze tőlük. Nyomban leszólt a társainak: - Amarra valami kis fény csillog, ott háznak kell lennie. - Akkor szedjük a sátorfánkat, és menjünk oda, mert ez itt nem valami kényelmes szállás - mondta a szamár. - Ahol ház van, ott vacsorát is esznek, nekem pedig már elkelne egy-két csont, kivált, ha húsos - jelentette ki a kutya. - Én is szívesebben tölteném az éjszakát a kemencepadkán, mint itt a fán - tette hozzá a macska. Fölkerekedtek hát, és elindultak arrafelé, ahonnét a világosság látszott. Először csak akkora volt, mint egy mécsvilág, aztán nőttön-nőtt, egyre jobban csillogott, s egyszerre csak ott álltak egy kivilágított betyártanya előtt. Brémai muzsikusok (mese) – Wikipédia. Négyük közül a szamár volt a legnagyobb. Odament az ablakhoz, és benézett. - Mit látsz, Szürke? - kérdezte a kakas. - Mit látok? Terített asztalt, rakva minden jóval; körülötte ülnek és falatoznak a betyárok.
– Hát téged mi lelt? – kérdezte a szamár. – Mit rikoltasz olyan irgalmatlanul? – Jujuj! – felelte a kakas. – Hiába jósoltam jó időt holnapra: a gazdasszonyom vendégeket hívott, és ráparancsolt a szakácsnőre, főzzön levest belőlem. Estére elvágják a nyakamat, hát amíg lehet, kiabálok, ahogy a torkomon kifér; úgysem sokáig tehetem már. – Inkább gyere velünk, Tarajos – biztatta a szamár -, a halálnál jobb foglalkozást mindenütt lelsz magadnak. Brémába megyünk muzsikusnak. Neked jó hangod van, énekelni is tudsz; az lesz ám a hangverseny, amit mi adunk! A kakasnak nem kellett kétszer mondani a dolgot, és most már négyesben igyekeztek tovább. Brémai muzsikusok mise au point. Csakhogy Bréma még messze volt, a nap pedig már lemenőben; estére éppen csak egy erdőig jutottak el. Elhatározták, hogy ott töltik az éjszakát. A szamár meg a kutya leheveredett egy fa alá, a macska meg a kakas pedig feltelepedett a fára. A macska meghúzta magát az egyik ág könyökében, a kakas azonban felröpült egészen a fa tetejére: onnét messzebbre látni, meg biztonságosabb is a magasban, legalábbis a kakasfélének.
Mielőtt elaludnának, meglátnak egy házat, ahol pedig ház van, ott vacsorát is esznek. A szamár felteszi a két elülső lábát az ablakpárkányra, a kutya felugrik a szamár hátára, a macska felkúszik a kutya nyakába, végül a kakas felröppen a macska feje búbjára: bár még nem érték el Brémát, éktelen "zenélésre" kezdenek: Szürke ordít, Fogdmeg ugat, Bajszos nyávog, Tarajos kukorékol, majd zsupsz, beugranak az ablakon a szobába, a betyárok pedig elmenekülnek. De hát miért meséljük el végig a történetet? A brémai muzsikusok – Filharmonikusok. Jöjjenek el, nézzék meg, hallgassák meg, hozzák a gyerekeket, a nagyszülőket! Érdemes: kedves és tanulságos mese a védtelenek győzelméről, nagyszerű muzsikával fűszerezve.