Hozzávalók: 2 cs. gesztenyemassza, 15 dkg darált keksz, 0, 5 dl tej, pici rum, babapiskóta, 2-3 dl Hulala tejszín Krém 2 vaníliás pudingpor, 6 dl tej, 20 dkg cukor, 25 dkg margarin. Elkészítés: A gesztenyét, kekszet, cukrot, rumot a tejjel összedolgozzuk és egy kapcsos tortaforma (26 cm-es) aljába nyomkodjuk. A pudingokat a cukorral, tejben sűrűre főzzük. Ha langyosra hűlt, a kihabosított margarinhoz keverjük. Gesztenyetorta babapiskótával sütés nélkül fan site hungary. A felét a gesztenyés alapra kenjük, majd kirakjuk rumos tejben épp csak megmártott babapiskótával. Jöhet rá a krém másik fele, majd a kemény habbá vert tejszín. Tetejét ízlés szerint díszítjük és pár órára – de lehet egy éjszakára is – hűtőbe tesszük. Kinek a kedvence ez a recept? favorite Kedvenc receptnek jelölés Kedvenc receptem Recept tipusa: Sütemények, édességek, report_problem Jogsértő tartalom bejelentése
Legalább egy éjszakára pihentessük a hűtőben. Vegyük le a kapcsos forma szélét és máris szeletelhető. Tálalás előtt szórjuk meg gyümölcsökkel. Ezt is ajánljuk: Karamellás almatorta - Katt ide! Fotó: Oldalak Párom nagymamája jött hozzánk látogatóba, s mivel a napokban ünnepelte a születésnapját, gondoltam meglepem egy tortával. Ami nem szokványos számunkra, hogy csak cukor nélküli édességeket készítettem. A tésztához: 8 közepes tojás 8 evőkanál liszt (10 g liszt = 7 g CH) 2 evőkanál kakaópor 1 csomag sütőpor folyékony édesítőszer 1 teáskanál vanília aroma víz 25 dkg margarin 30 dkg natúr gesztenyemassza 3 dl 1, 5%-os tej (~12 g CH) 1 csomag diabetikus vaníliás pudingpor rum aroma (ízlés szerint) 1 kupaknyi citromlé A bevonáshoz: 2, 5 dl cukormentes növényi habtejszín (Hulala) A díszítéshez: natúr gesztenyemassza Sütőt előmelegítjük 200°C-ra. Gyors gesztenyetorta sütés nélkül | Nosalty. A 3 piskótalap elkészítésével kezdünk. Egy 24 cm átmérőjű tortaformát sütőpapírral kibélelünk. 8 evőkanál lisztet összekeverjük a sütőporral és félretesszük.
Felverem a növényi tejszínt rárakom a tetejére. Egy éjszakára beteszem a hűtőbe, hogy összeérjen, másnap kiveszem a tortaformából és csokit reszelek a tetejére. Gesztenyetorta babapiskótával sütés nélkül nincs. (Én csoki nélkül szoktam, és úgy is nagyon finom:). ) Kategória: Sütemények, édességek receptjei A gesztenyetorta sütés nélkül rumos babapiskótával elkészítési módja és hozzávalói. Ha ez a recept tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:
A legalsó réteg elkészítéséhez a darált kekszet összegyúrjuk a gesztenyemasszával, a margarinnal és rummal vagy aromával ízesítjük. (én egy kis üveg rumaromát öntöttem bele). Ezt a masszát egy folpackkal bélelt csattos tortaforma aljára nyomkodjuk, és hűtőbe rakjuk. Elkészítjük a következő réteget: a pudingport a tejjel, és cukorral sűrűre főzzük, kihűtjük. A margarint a porcukorral habosra kavarjuk, majd összekeverjük a kihűlt pudinggal, és a gesztenyés rétegre kenjük. Gesztenyetorta sütés nélkül rumos babapiskótával. Ismét hűtőbe rakjuk. Az utolsó réteghez a Hulalát kemény habbá verjük, és rákenjük a pudingos rétegre. A tetejét reszelt csokival díszítjük.
Az átdolgozást kihasználva új fejezettel is bővül a könyv, hasznos tanácsokat talál az olvasó az online világban való kommunikáláshoz is. "A viselkedéskultúra tudora ő, látszik rajta, hogy kisujjában van ez a szakma, magabiztos, jó kiállású, pergő nyelvű, és ami fontos, humora is van. " - Royal Magazin "Görög Ibolya az egyik alapembere a protokollnak Magyarországon. " - Térey János, író, a Protokoll című verses regény szerzője
"A könyv szerzője, Görög Ibolya 1987-től 1999-ig dolgozott a Miniszterelnöki Hivatal Protokoll Főosztályán. 1992-től mint protokollfőnök irányította, szervezte a kormány hivatalos rendezvényeit. Elméleti felkészültségét jelenleg a viselkedéskultúráról, a protokollról, a rendezvényszervezésről tartott előadásokon, írásokban hasznosítja, melyekben megosztja közönségével a - számos próbán szerzett - gyakorlati tapasztalatait is. " Én mindenki könyvespolcára ajánlom ezt a könyvet, akár csak néha-néha belelapozgatni, akár az egészet végig olvasni.
E gy csapatépítő tréningen találkoztam először Görög Ibolyával, aki a protokollról tartott nekünk előadást. Nem volt kérdés, hogy amint lehet, megveszem a könyvét. Mi szükségünk protokollra? Kérdezhetnétek. Ám ha jobban belegondolunk, a protokoll kitölti mindennapjainkat. Hiszen találkozunk emberekkel, akiknek köszönünk (jobb esetben ☺), akikkel talán kezet is fogunk; vendégségekbe is járunk, ahová ajándékot is viszünk, és a társasági események alkalmából (akár egy buli, egy színházi látogatás, vagy egy hivatalos tárgyalás) is figyelünk például arra, mit veszünk fel. Főleg mi, nők ☺ És azt hiszem, titeket is zavar, ha egy előadás alatt megszólal egy mobiltelefon. Ez mind mind protokoll-kérdés. Görög Ibolya könnyed, olvasmányos stílusával foglalja össze azokat a helyzeteket és viselkedés-formákat, amelyekkel mind hétköznapi életünkben, mind hivatalos alkalmakkor találkozhatunk. Az egyes fejezeteket az ún. "szörbet"-ek teszik még színesebbé, pl. olvashatunk Michael Jackson látogatásról is a Parlamentben.
Személyes élményről szóló könyvnek viszont azért nem jó a könyv, mert elég begyepesedett az író szemlélete, mert úgy tűnik, azt hiszi, az abszolút igazság birtokban van, mindenünnen előtüremkedik a személyes véleménye a dolgokról…. és, hát megdönthetetlen protokoll szabályok ide vagy oda, valahogy nem lett olyan a viszonyunk az olvasás alatt, hogy azt különösebben mérvadónak érezzem magamra, vagy egyáltalán kíváncsi legyek rá. Különösen ott ment fel a pumpám, amikor az öltözködésről beszélve ex cathedra a képembe nyomta: amelyik lány "illetlen" öltözékben megy utcára, az ne csodálkozzon, ha "molesztálják"…. Hogy mit jelent a molesztálás pontosan, az olvasó fantáziájára bízza, de gondolom nem azt, hogy bekiabálnak neki, hogy ízléstelenül öltözött… bár az megint nem derül ki, hogy ha addig is, meg aztán is többször leírta, hogy a jólnevelt embernek a szeme sem rebben, ha modortalansággal találkozik, akkor miért alapvetés, hogy a férfinak joga van (sőt, nem is tehet róla), hogy nem siklik át a protokoll megsértésén, és MOLESZTÁLHAT?
A címből kiindulva azt hittem, itt valamiféle anekdotázás lesz a témában tapasztaltakról, de nem. Mivel anno (igaz, régen) két félévet is hallgattam, sőt, egyszer vizsgáztam is protokollból az egyetemen (igaz, külföldön), ezért csak sima illemtankönyvként nem igazán vettem volna kézbe. De nem az lett. Aztán meglepve olvastam itt az értékelésekben, hogy sokan tankönyvként találkoztak a könyvvel… persze, a jó része tulajdonképpen csak a sima szabály, no de akkor mi szükség ezt higítani a szerző személyes véleményével? Szóval, egy szó, mint száz, a könyv egyiknek (se tankönyvnek, sem visszaemlékezésnek) sincs jól megírva. A szabályok ismertetésénél ugyanis elég szabadon csapong, ami teljesen természetes lenne, ha a személyes történetének keretein belül jutna egyik dologról eszébe valammi más, és gyorsan át is szállna oda, de ha tanulnom kellene a könyvből, ott ilyennek egészen biztosan nem örülnék, ott igenis jelentősége van, hogy pl. egy fejezetcím alatt azt találjam, amit a cím előír, ne még hat másik dolgot is, vagy hogy blokkokban találjam az információt, ne felszabdalva, mert az írónak valami menet közben eszébe jutott, és tett miatta egy kitérőt.