Van Gogh;tárlat; 2022-03-17 14:36:00 Meglepő módon első ízben szentelnek exkluzív kiállítást a holland festő változatos, kísérletező jellegű portréinak. Igazi csemege várja az átfogó felújítás után csak az év utolsó heteiben megnyílt Courtauld Galériában a látogatókat. A Somerset House-hoz tartozó, ékszernek számító intézményben a restauráció óta Van Gogh önarcképei az első időszakos kiállítás. Érdemes megemlíteni, hogy a mini-retrospektívnek helyet adó termeket Denise Coates, 54 éves üzletasszonyról nevezték el. A korát megelőző Bet365 világhálós szerencsejáték vállalat alapítójának vagyonát a legutóbbi Sunday Times Gazdagok Listája 8, 45 milliárd fontra becsülte, de még imponálóbb az a magabiztosság, ahogy a mecénás az elmúlt évben rekord 421 millió fontos éves fizetést utalt ki magának. A Courtauld Galériában található a szigetországban egy fedél alatt a legtöbb impresszionista festmény, hiszen a nagy gyűjtemények, amíg még megengedhették volna maguknak, nem mutattak érdeklődést a stílus nagyságainak munkássága iránt.
Majdnem lelkipásztor lett A fiatal fiú apja nyomdokaiba akart lépni, ezért elkezdte a teológiát, de végül úgy döntött, hogy mégis festeni fog. Az a bizonyos tíz év 27 éves korában készült el első "profi" festménye. 37 évesen bekövetkezett haláláig közel 900 alkotás került ki a kezei közül, amelyből mindösszesen egyet sikerült eladnia, a The Red Vineyard tájképet. Harmincnál is több önarckép Vincent van Gogh híres portréiról: 1886 és 1889 között több mint harminc önarcképet festett. Betegen is briliáns Egyik leghíresebb olajfestményét, a Csillagos éj című alkotását a saint-remy-i szanatóriumban való tartózkodása alatt készítette 1889-ben. A festő a gyakran jelentkező epilepsziás rohamok és hallucinációk miatt került elmegyógyintézetbe. A legdrágább: Dr. Gachet A festő legmagasabb áron elkelt alkotása az 1890-ben festett Dr. Gachet arckép, amit 148, 6 millió dollárért sikerült értékesíteni. A legjobb barátja Gauguin volt Paul Gauguin Vincentrol festett arcképe, 1888 A posztimpresszionizmus másik nagy alakja, Gauguin, különleges barátságot ápolt Vincenttel.
Január 21, kedd, 13. 14 GMT A szakértők hétfőn számoltak be arról, hogy a önarckép de 1889, tulajdonítva Vincent Van Gogh Hiteles. Az Oslo Nemzeti Múzeuma, Norvégia 10 ezer frankért 1910-ben szerezte meg a munkát. Az 70-es évek óta azonban kétségek merültek fel abban, hogy valódi-e vagy sem. Ezért 2014-ben kimerítő tanulmányokat kezdtek meg kideríteni. A pigmentek és a vászon elemzése, valamint a röntgenfelvételek és a mikrofotografálás legjobb technológiájának felhasználása után az eredmény kedvező volt. A spekuláció alapján a holland kutatók megállapították, hogy ez az egyetlen festmény, amelyet Van Gogh készített egy pszichózisos támadás során Párizsban, Saint Rémy menedékjogában. Kevesebb mint egy évvel később öngyilkosságot követett el. A vászon színe több tompa, mint a szokásos, kissé befejezetlen megjelenést mutat, és adott melankólia jellemzi. Ilyen módon figyelemre méltó darabká válik, amely tükrözi azt a terápiát, amelyet Van Gogh állított fel. Jelenleg az amszterdami Van Gogh Múzeumban van, de hamarosan hazatér.
Egészen becsavarodott, megpróbálta megölni feleségét és kisfiát, ezután idegklinikára szállították. Mindössze fél évvel élte túl imádott bátyját. Halála után befutott Habár a kortársak nem ismerték el nagy művésznek, és műveinek egy része épp ezért nem maradt fent (de körülbelül 850 festmény és ugyanennyi rajz igen), ma már szokás korát megelőző festőapostolnak titulálni van Goghot, és dollármilliókat érnek az alkotásai, amelyek életében nem kellettek senkinek, az egyetlen A vörös szőlőhegy kivételével, amelyet 400 frankért vett meg valaki. Csak 1905-ben, tizenöt évvel a halála után nyílt meg az első kiállítása, az is Németországban. Aztán idővel a festő, akit életében kővel dobáltak, a festészet sztárja lett, iskolapélda, halhatatlan és örök. Mint a szomorúság. Kurucz Adrienn Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT Kiemelt kép: Vincent van Gogh: Önarckép (1887) – Forrás: Getty Images/ VCG Wilson/Corbis
Ezektől óvakodj, viszont ha van véleményed, és az más, mint a többi olvasói vélemény, nyugodtan mondd el, írd le, mi örülünk minden véleménynek. Ettől (is) sajtó a sajtó. Nekünk fontos a Te véleményed, mert fontos vagy nekünk Te magad is! Köszönjük, további jó olvasást, informálódást és kellemes időtöltést kívánunk: Online Média szerkesztősége
magyar lakosság 1991 10% 56 magyar lakosság 2021 46 Népesség: 503 Terület: 13, 81 km² Tszf. magasság: 205 m Körzethívószám: +421 (0) 47 Irányítószám: 98541 Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Medvesvidék, Füleki-medence - Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Gömöri-medence 1918 előtti vármegye, járás, rang: Nógrád vármegye Füleki járás nem önálló település A község a Szuha-patak (Suchá) völgyében, a Losonci-medence délkeleti és a Füleki-medence északi részén, 205 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Fülektől 6 km-re északra, Losonctól 15 km-re keletre. Több településrészből tevődik össze, a község központja, Bozitapuszta Perse közvetlen északi szomszédságában található, egykori anyaközségétől 1 km-re északkeletre. 50 es körzethívószám 13. A Persét Nagydaróccal (5, 5 km) és Kétkeresztúrral (8 km) összekötő 2669-es út mentén találhatóak Széplak (Krásna), és Nový Sad, tovább észak felé pedig Fülöpszállás (Ipeľka) és Dóra településrészeket találjuk. A község 179-281 méteres tengerszint feletti magassában húzódó határa hosszan elnyúlik észak-déli irányban, keleten benyúlik az Osgyáni-dombság erdei közé is, itt találjuk legmagasabb pontját is a Csicska-hegyen.
1936-ban alakult önálló községgé Perse (a mai községterület mintegy 45%-a) és Nagydaróc (kb. 55%) határából: Bozitapuszta és Széplak Perse; Nový Sad, Fülöpszállás és Dóra pedig Nagydaróc határához tartozott. Perse 1913-ig Nógrád vármegye Füleki járásához, Nagydaróc pedig a Losonci járáshoz tartozott. 1913-tól a Füleki járás megszüntetésével Persét is a Losonci járáshoz csatolták. A község a csehszlovák közigazgatásban 1936-51 között és 1960 után a Losonci járáshoz, 1951-1960 között pedig a Füleki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nógrád vármegye, Losonci járás), 1939-ben közigazgatási önállóságát megszüntették, területe visszakerült az anyaközségekhez. 1957. 50 es körzethívószám 2019. január 1-jén alakult újra önálló községgé. Területe 2011-ben 13, 81 km² volt. Népesség 2011-ben Bozitának 526 lakosa volt, melynek 85, 6%-a volt szlovák, 8, 0%-a (42 fő) pedig magyar nemzetiségű (9, 7%-a – 51 fő – magyar anyanyelvű). A magyar nemzetiségűek aránya 1991-2011 között 10, 2%-ról (56 fő) 8, 0%-ra csökkent.