BASICS PO HOODY CELTICS adidas kosaras kollekció, melynek mellkas részén a Boston Celtics klub logója látható Ez a pulóver megfelelő mind edzésekre, mind városi sétákra Elengedhetetlen a Celtics rajongóknak!
KEDVES VÁSÁRLÓNK! Ez a termék jelenleg nincs raktáron. Ha be van jelentkezve, az ár mellett látható, `igény jelzése` gomb segítségével értesíteni tudja a webáruház üzemeltetőjét vásárlási szándékáról. Ezután, ha a termék feltöltésre kerül, rendszerünk e-mail-ben értesíti Önt. További képek...
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy időben értesülj a New Era akciókról és a legújabb megjelenésekről!
2022. 03. 08. Bérek 0 Nincs hozzászólás A köznyelvben "túlóraként" emlegetett fogalmat a Munka Törvénykönyvében a "rendkívüli munkaidő" fogalma fedi le. A Munka Törvénykönyve szerint rendkívüli munkaidőnek számít, a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felüli munkavégzés, valamint elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá az ügyelet időtartama. A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni. Mennyit dolgozhatnak a munkavállalók? A túlórák kiosztásánál figyelni kell arra, hogy a munkavállalók naponta legfeljebb 12 órát dolgozhatnak, hetente pedig összesen 48 órát, és ebbe a maximális munkaidőbe beleszámít a túlóra, illetve az ügyeleti, készenléti idő is. Ügyelni kell arra is, hogy ha van túlóra, akkor is ki kell adni heti 2 pihenőnapot, és a munkavégzések között minimum 8 óra pihenőidőt kell biztosítani. Munkaidőkeretben a munkavállaló heti 40 órát dolgozhat, ha rendkívüli munka is van, akkor 48-at, készenléttel együtt pedig 72 órát.
Munkaidő beosztás szabályai A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg. A munkaidő munkaidőkeret alkalmazása esetén egyenlőtlenül osztható be. Mit jelent az egyenlőtlen a munkaidő-beosztás: ha a munkáltató a munkaidőt a napi munkaidőtől (vagyis napi egyenlően 8 órás munkaidőtől eltér, tehát lehet egyik nap 4, másnap 12 órát dolgoztat) eltérően osztja be, és/vagy a heti pihenőnapot nem heti két napra osztja be (egyik héten csak egyet, másik héten hármat). A munkaidőkeret tartama alatt a teljesítendő munkaidőt az általános munkarend alapul vételével kell meghatározni (tehát, ha 22 nap van egy hónapban, ennyi munkanappal számolunk, ha 21, akkor annyival). A munkanapra eső munkaszüneti napokat ki kell hagyni, vagyis ugyanúgy munkaszüneti napnak számít, munkaszüneti napi elszámolással. A munkaidő-beosztást legalább egy hétre meg kell adni, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban írásban közli. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.
Heti pihenőidő tehát tarthat például péntek 12 órától vasárnap 11:59-ig. Viszont a heti két pihenőnapos rendszerhez képest az is különbség, hogy a heti pihenőidő nem darabolható ketté, hanem egybefüggőnek kell lennie az erre kijelölt, legalább 48 órának. Melyek az előnyei, hátrányai a heti pihenőidős rendszernek? – Mint láthattuk, a heti pihenőidőnél nincs szabály az időablak vonatkozásában, tehát megengedhető a naptári napokat nagyban átfedő munkanapok és heti pihenőidő kijelölése. Számolni kell azzal, hogy ez hosszútávon jelentősen megterhelheti a munkavállaló egészségi és szociális helyzetét, családi életét, és ez pszichés vagy fizikai ártalmakhoz, illetve munkahelyelhagyáshoz vezethet. – A heti pihenőidő rendszere jelentősen megrövidítheti a munkavállaló tényleges pihenését. Hiszen ha heti két pihenőnappal számolunk, amelyet a munkáltató például az általános munkarend szerint szombatra és vasárnapra ad ki, akkor a munkavállaló többnyire már péntek délutántól (munkaidő végétől) hétfő reggelig (a hétfői munkakezdésig) pihen.
Melyek a kötetlen munkarend előnyei a munkavállaló számára? Attól függően, hogy a munkáltató a munkaidő-beosztás jogát részben vagy egészben engedi át a munkavállaló részére, a munkavállaló saját maga jogosult munkaidejét beosztani és ennek megfelelően munkát végezni. Ha a munkavállaló önmaga osztja be részben, vagy egészben a munkaidejét, és így a szabadidejét is, több szempontból is kedvező a munkavállalóra nézve. Ilyenkor könnyebb ugyanis a munka és a család közötti egyensúly megteremtése. Könnyebb összehangolni a feladatokat, az élet két legfontosabb színtere között, ennek következtében a munkavállaló hatékonyabban képes ellátni a feladatát mind a munkahelyén, mind otthon.
Ekkor a ledolgozandó munkaidő meghatározásakor úgy tekinti a távollétet, mintha a munkavállaló munkát végzett volna. Természetesen ez a távollét díjazását nem befolyásolja. A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége az elszámolási időszak alkalmazásakor Az elszámolási időszak kezdetének és befejezésének időpontját a munkáltató a munkaidőkeretre vonatkozó szabályokkal egyezően köteles meghatározni, és a munkavállalóval közölni. A munkaidőre vonatkozó szabályok ellenőrizhetősége érdekében az elszámolási időszak kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni. Írásbelinek minősül a tájékoztatás, ha azt a munkáltatónál a helyben szokásos módon közzéteszik. A megállapított elszámolási időszak tartama nem hosszabbítható meg, ha lejár, azt el kell számolni, és új elszámolási időszak indul. Azonban az elszámolási időszak rövidíthető, de ilyenkor úgy el kell elszámolni a munkavállalóval, mintha a munkáltató eleve erre a rövidebb időszakra állapította volna meg az elszámolási időszak tartamát.
Ebben az esetben a pihenőnapokat is lehetőség van egyenlőtlenül elosztani. A munkaidőkeret tartama alapesetben legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét, de kollektív szerződés rendelkezése alapján akár 36 hónap is lehet. A munkaidőkeret kezdetéről és befejező időpontjáról a munkaválallót írásban kell tájékoztatni. A munkavállaló beosztás szerinti heti munkaideje legfeljebb 48 óra lehet, amibe a rendkívüli munkaidő is beleszámít. A munkaválalló munkaideje, ha teljes munkaidőben dolgozik, akkor napi szinten legalább 4 óra, de nem több, mint 12 óra. A munkaidő-beosztást úgy kell elkészíteni, hogy a munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő napi pihenőidő biztosítva legyen. A munkavállalót hetente két pihenőnap illeti meg (heti pihenőnap), a beosztást úgy kell elkészíteni, hogy ez biztosítva legyen. Munkaidőkeret esetén egyenlőtlenül lehet elosztani a pihenőnapokat, de hat naponta legalább egy pihenőnapot be kell iktatni, és havonta legalább egy pihenőnapnak vasárnapra kell esnie.