Mivel lágy szárú és 40-50 cm hosszúságúra is megnő, nem árt hozzá valamilyen tartó szerkezetet építeni. Bár egymásra borulva is szépen növekedik, csak így nehezebb szedni. Érdemes visszacsipkedni a leveleit, mert akkor jobban bokrosodik. Igazán jól 25-30 fok körül érzi magát, így viszont öntözni is kell. A magokat a fagyok előtt érdemes leszedni. Ha ezt nem tesszük, akkor jövőre saját magát elveti, így akár több éven keresztül is díszlik. Új-Zélandi spenót - YouTube. A fiatal hajtásvégeket fogyasztjuk. Kinézetre, ízre alig tér el a kerti spenóttól. Készíthetünk belőle pestót, lepényt, lasagna-tölteléket, illetve minden olyan ételt, amit a közönséges spenótból is megteszünk. Energiában szegény, ám vitaminokban és ásványi sókban rendkívül gazdag. Béta karotin, B2-vitamin, vas, magnézium és kalcium, valamint C-vitamin és foszfor is található benne. Segíti az emésztőmirigyek működését és a bélmozgást is.
Kifejezetten melegigényes növény, a magok csírázása 10 C-fok alatt leáll. Fejlődése hűvös, borús napokon szünetel, csak 25—30 C-fokon, napsütésben érzi jól magát. A fény a levelek fejlődését nem befolyásolja, de a virágok csak napfényben termékenyülnek meg. A szárazságot sokáig elviseli, sőt magot is érlel, de zöldtömege csökken. Talajjal szemben nem igényes, ha a magas nitrogénigényét kielégítjük. Szaporítása a legegyszerűbb, közvetlen helyrevetéssel, de szükség esetén palántázni is lehet. A magok csírázását a vastag és kemény toktermés nehezíti, ez különösen tavaszi vetésnél elhúzódó kelésben mutatkozik meg. A magvetés ideje tavasszal április. Annál biztosabb azonban az őszi magvetés, a tél alá vetés október-november táján. Új zélandi spent . A sorokat egymástól 80—100 centiméterre jelöljük ki. A 2—4 cm mély barázdába a magokat egymástól 10—12 centiméteres távolságra helyezzük el. Tavaszi vetésnél célszerű a sorokat retekkel, salátával vagy homokkal jelezni az esetleges elhúzódó kelés miatt. Keléstől a nyár közepéig többszöri kapálással, gyomlálással tartsuk a területét gyommentesen.
A gyártó honlapja: Adjon meg egy linket a külső véleményekhez Megjegyzés (link, PartNumber, stb. ): P-DC1-WEB34 28 év tapasztalat az e-kereskedelemben 3 millió megrendelés évente a vásárlók 98% visszatérő Az Ön adatainak védelme fontos számunkra Mi, az a. s., azonosítószám: 27082440, sütiket használunk a weboldal működőképességének biztosításához, és a beleegyezéseddel weboldalunk tartalmának személyre szabásához is. Az "Értem" gombra kattintva elfogadod a sütik használatát és a weboldal viselkedésével kapcsolatos adatok átadását a célzott hirdetések megjelenítésére a közösségi hálózatokon és más weboldalakon található hirdetési felületeken. További információ Kevesebb információ
Úgy tűnik, extrém alacsonyan van a Dráva folyó vízállása. Talán még soha nem láttunk annyi homokpadot, köveket és a vízbe mosott fatuskót, mint az utóbbi hetekben. Egyes somogyi szakaszon szinte száraz lábbal lehet átkelni a folyóban rejtőző félszigetekre, miközben Barcsnál egyre határozottabban látszanak a második világháborúban felrobbantott egykori Dráva-híd körvonalai. A homokos partot szinte ellepik az elpusztult kagylók: ez ráadásul nem először fordul elő, néhány éve szinte menetrendszerűen kell számolni ezzel a jelenséggel. De mi áll az alacsony vízállás hátterében? Mit jelent ez a természet szempontjából? Itt a vészjelzés: extrém alacsony a Dráva vízszintje, ebből komoly baj lehet! – Peca.hu. Meddig tart ez a jelenség és milyen hatással van a folyómenti mezőgazdasági területekre? A HelloVidék most többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a Duna-Dráva Nemzeti Park és a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakembereinek segítségével. Aki a téli időszakban a Dráva folyóhoz látogat, annak szokatlan látvánnyal kell számolnia. A vízállás annyira alacsony, hogy hosszasan kell gyalogolni a széles, homokos és csak kissé sáros parton, amíg el tudjuk érni a gyors lefolyású víztömeget.
A Duna jelentős mellékfolyója a Dráva, mely hazánk harmadik legnagyobb folyója! A Dráva a Tiroli Alpokban az olasz-osztrák határ közelében ered, vízgyűjtő területe ~40000 km2, teljes hossza 749 km. Ortilosnál lép hazánk területére. A Dráva mint élő, aktív folyó napjainkban is zátonyokat képez, holtágakat fűz le. A holtágakra gazdag vízparti vegetáció jellemző. A folyó menti természetes növénytakarót bokorfüzesek és ligeterdők alkotják. Az erdők között – elsősorban az erdőirtásokat követően – mocsárrétek alakultak ki. A folyó főmedrének szélessége 150-400 m, mélysége 3-4 m körüli. A folyó gyors vízjárású, esése különösen Őrtilos és Bélavár között jelentős. A Dráván nagy vízi időszak az állandó hóhatár körüli hó olvadása miatt május – júniusban, illetve a mediterrán légtömegek által kiváltott esők hatására gyakran október-novemberben figyelhető meg vízállás. A Dráva, mint hazánk egyik tiszta vizű nagy folyója fontos élettere a vízminőségre érzékeny szervezeteknek. A Drávában és mellékvizeiben a hazai halfajok több mint 2/3-a megtalálható.
A szakemberek úgy vélik, hogy míg a vízgyűjtő felső szakaszán a csapadék alapvetően hóban esik és a hőmérséklet is 0 fok körül mozog, a vízállás lényeges emelkedése nem várható. Ahogy arra azonban a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság rámutatott: a korábbi statisztikai adatok alapján márciusban már emelkedhet a vízszint. Kiemelt kép: Jeki Gabriella Szerző: Jeki Gabriella Forrás: